(Clearharmony.net) Mozdulatlanul maradni, függetlenül attól, hogy valami jót vagy valami rosszat tudunk meg; se nem tekintélyre se nem gazdagságra nem törekedni, mindig nyugodtnak és békésnek maradni
A Tang dinasztiában volt egy Zhou-ból (egy hely a mai Hebei tartományban található), mely Youzhou-ban található (egy terület, ami egy Tang-dinasztiai államnak felelt meg, ez a mai Hebei tartomány)- származó Lu Chengqing nevezetű ember. Ő, mint „Kao Gong Yuan Wai Lang“ dolgozott, ami annyit tesz, hogy : „A császári udvar hivatalnoka, aki a hivatalnokok teljesítményét és hibáit felügyelte“.
Egyszer egy baleset következtében elsüllyedt egy halászhajó. Lu Chengqing lefokozta azt a hivatalnokot, aki a balesetkor éppen szolgálatban volt, az ún. „átlag alatti“ fokra. Informálta a hivatalnokot a döntéséről. Meglepetésére a hivatalnok nem mutatta semmi jelét sem gyűlöletnek, sem bosszúságnak, sem szomorúságnak.
Később Lu Chengqing észrevette, hogy a hajó elsüllyedését egy nem várt esemény váltotta ki, így hát a felelősséget nem lehet teljes mértékben a hivatalnokra hárítani. Így hát megváltoztatta a hivatalnok rangját és újra az „átlagos“ fokra emeltette. Amikor a hivatalnok tudomást szerzett erről a változásról, újra nagyon nyugodt maradt és nem mutattta annak jelét, hogy örölne ennek.
Amikor Lu Chengqing észrevette, hogy ez a hivatalnok teljesen érintetlen maradt, függetlenül attól, hogy épp jóról szerzett tudomást vagy éppen meg lett alázva - ezt annyira dicséretre méltónak találta, hogy úgy döntött, hogy a szintjét „kitűnőre“ emeli fel.
A kínai “Chong Ru Bu Jing“ kifejezési forma azt jelenti, hogy az adott személy mindig nyugodt és higgadt tud maradni, a kedvezmények elérésénél és megaláztatásoknál is; hogy el tudja engedni a veszteség és nyereség iránti aggodalmát. Ha valaki el akarja érni ezt az állapotot, akkor őszintének, nagylelkűnek és toleránsnak kell lennie és keveset kell foglalkoznia a hírnévvel és gazdagsággal. Talán ez volt az oka annak, ami miatt Lu Chengqing ezt a hivatalnokot dicsérte és támogatta.
Az életben fogunk veszteséggel és nyereséggel, jóval és rosszal egyaránt találkozni. Hogyha ezt mind úgy kezeljük, hogy a természetes utat követjük, hogy nem törekszünk sem hírnévre sem előnyökre, a szív nyugodtan és békésen van tartva, mint ahogy az öreg emberek mondták: “Maradj érintetlen jónál és rossznál, csak figyeld meg a virágokat, amik az udvarban virágoznak és hervadnak. Arra ne ügyelj, hogy maradsz vagy mész, hanem csak a felhőket figyeld, amik az égbolton megjelennek és eltűnnek “, akkor egy olyan szintet érsz el, ami „meghaladja az átlagot.“
* * *