Egy művelő illetve egy hétköznapi ember szempontjából szeretnék beszélni egy gyakran előforduló eseményről.
Egy művelő szemszögéből nézve már az elején felmerült bennem a gondolat, hogy miért van olyan kevés magyar fordítás és ha már megvan egy fordítás, miért megy olyan lassú a kijavítása? A művelésem kezdetén csak a Zhuán Fálun ideiglenes fordítása volt fent az interneten és néhány tapasztalatcsere fordítás. Ezekbe is beleolvastam és aztán inkább a német minghui.de honlapot olvastam, kezdőként számomra túl sok volt bennük a helyesírási hiba és ez visszariasztott. A Zhuán Fálun-nak abban a változatában szintén sok hiba volt, de ez nem zavart annyira. Igaz, szükségem is volt rá. Egy példányt kinyomtattam, hogy bárhol tudjam olvasni és úgy gondoltam, hogy hamarosan megjelenik a végleges változat, hiszen írta, hogy az ideiglenesből ne nyomtassunk ki sok példányt. Eltelt egy-két hónap, de még mindig semmi. Nem vártam tovább, másoknak is nyomtattam ki néhány példányt. Aztán az ideiglenes változat is eltűnt az internetről, még szerencse, hogy elmentettem a számítógépre. Még nyomtattam ki egy jó pár példányt, mire megjelent a végleges változat. Belejavítani nem akartam, hiszen végülis az is egy ,,hivatalos“ változat volt. Miután megjelent a végleges változat, arra gondoltam, hogy nagyon jó, mostmár biztosan hozzáfognak a Fálun Gong fordításához és hamarosan az is megjelenik.
Aztán a német honlapon rátaláltam a Fá-magyarázatokra és Jingwen-ekre. Néhány nap alatt átolvastam őket, le sem tudtam tenni a kezemből. Rengeteg kérdésre találtam bennük választ. Közben a tapasztalatcseréket mindennap olvastam németül. Felvetődött bennem, hogy le kellene ezeket fordítani magyarra, mert azért németül elég nehézkesen olvastam. Sokáig töprengtem, hogy mit kellene fordítsak: a Tanár írásait vagy a tapasztalatcserebeszámolókat. A Tanár írásai mellett döntöttem, hiszen végül is bármit mond, az a Fá. Ezek közül pedig a Fá-magyarázatokat választottam. Egy másik kérdés is felmerült bennem, hogy melyikkel kezdjem. Vajon a legaktuálisabbal és visszafelé haladjak az időben, vagy válasszam ki azokat, amiket fontosabbaknak találok? Végülis elhatároztam, hogy az időrendi sorrendet választanám és a Sydney-i találkozóval (1996) kezdtem. Az interneten németül ez a legrégebbi Fá-magyarázat. Egy jó pár Fá-magyarázatot fordítottam le mire felvettem veletek a kapcsolatot. Közben elkezdtem fordítani a Fálun Gong-ot is, mert egyre késett a magyar változat az interneten és már nagyon kellett. A Tanár megmondta, hogy jobb, ha a nyugatiak először azt olvassák el. Csak akkor vettem tudomásul, hogy én tulajdonképpen először a Fálun Gong-ot olvastam el többször románul. Már nem emlékszem pontosan, de azt hiszem, hogy az első kapcsolatfelvételnél megemlítettem, hogy létezik néhány fordítás, de azután nem mozdultak a dolgok. A Fálun Gong-gal sem történt semmi. Tovább nem erőltettem a dolgot. Időnként felmerült bennem, hogy komolyan utána kellene nézzek magamba, milyen Xinxing problémám vannak, hogy idáig jutott a dolog. Nincs-e túl erős érvényesülési vágyam, hogy közé legyenek téve a fordításaim? Szükséges-e, hogy közé legyenek téve? Vajon a régebbi Fá-magyarázatok fordítások a Clearwisdom nem is közli az újabb írások között, ne hogy vonják el a tanulók figyelmüket a Zhuán Fálun olvasásáról és a Fá-igazolásról, illetve az őszinte gondolatok küldéséről? Bár ez az indok engem megdöbbentett egy kicsit, hiszen éppen minden nap olvastam egy fejezetet a Zhuán Fálunból és végeztem a gyakorlatokat mint azelőtt, a Fá-magyarázatok fordítása mellett. Sőt a Fá-magyarázatok sokat segítettek a Fá-alapelvek gyors és alapos megértésémben. Másrészt jó ha a Fá-magyarázatokat csak olyan Dáfá-tanítványok olvassák, akik legalább háromszor átolvasták a Zhuán Fálun-t, hiszen egyes dolgok ezekben nem valóak a hétköznapi embereknek. Felmerült bennem, hogy egyáltalán léteznek-e ilyen Dáfá-tanítványok, akiknek szüksége lenne a Fá-magyarázatokra? De ez tulajdonképpen mindegy, ha csak egy ilyen tanítvány is létezik, már nem volt hiábavaló a munka.
Furcsának találtam, hogy bár az összes kontaktszemély a magyar weblapon egyértelműen egy idegen nyelven került kapcsolatba a Fá-val, tehát meg lenne a lehetőségük arra, hogy fordítsanak, de ezt mégsem teszik. Ezt azt mutatja, hogy egy Dáfá-tanítvány sohasem gondol csak magára, hanem elsősorban másokra. Ez nem egy Xinxing probléma? Mikor románul olvastam először a Fálun Gong-ot, az első gondolatom az volt, hogy bárcsak lenne meg magyarul, hogy az olyan ismerőseimnek is oda tudjam adni, akik nem tudnak jól románul. Persze tudtam, hogy a fordítás nem könnyű. A Fá-magyarázatokat németül olvastam, de én nem tudok jól németül. Gimnáziumban két évig tanultam és soha nem volt alkalmam, hogy beszéljek valakivel. Először nagyon féltem elkezdeni a fordítást, de mégis belevágtam. Meglepetésemre elég könnyen belejöttem. Tudtam, hogy a Tanár mindig mellettem volt ilyenkor. Sokszor egyszerűen csak úgy eszembe juttotak a megfelelő szavak.
Persze léteztek mindenféle Xinxing-problémák. Például az első ,,sikertelen” kapcsolatfelvétel után, sokkal kevesebbet fordítottam. Úgy éreztem mintha nem lenne szükség az egészre, különben talán már napokon belül készen lették volna a Fá-magyarázatok fordításai. Azonkívül a fordításokat mindenképpen le kellene ellenőrízni valakivel a Fálun Dáfá egyesületből. Anélkül nem lehet felhasználni őket és akkor értelmetlen lenne az egész munka.
A javítások lassú előrehaladása nem hétköznapi emberi problémákra vezethető vissza? Vagy Xinxing-problémákra, az őszinte gondolatok hiányára? Ez nem bírálat akar lenni, de nem kellene-e mindannyiunknak utánanéznünk a dolgoknak magunkban? Saját magammal rendben van-e minden?
Nézzük meg a dolgokat egy hétköznapi ember szemszögéből is.
Néhány embert visszariaszthat egy hosszú szöveg fordítása : ,,Sohasem fejezem be!” Habár vannak rövid szövegek is. ,,Nem találom a megfelelő szavakat! Mindent értek, de ezt magyarul nem tudom kifejezni.” Én például nem szeretek románból fordítani, habár szinte anyanyelvi szinten beszélem a nyelvet (12 éves koromig viszont egy kukkot sem tudtam románul). Magyarról románra viszont könnyen fordítok. A németnél éppen fordítva van. Ha soha nem próbálja meg az ember, soha nem fogja megtudni, hogyan is áll a fordítással. De egy művelő kell tudnia, hogy a Tanár mindig ott van mellette. Félsz a fordítástól? A félelem nem egy ragaszkodás? Ezt el kéne távolítani? ,,Nem ismerem a kifejezéseket.” Már megvan a Zhuán Fálun ,,végleges” fordítása. Az ottani kifejezéseket mérvadónak lehet tekinteni. Különben a fordítások úgyis át lesznek javítva.
A javításokról: nekem az a meglátásom, hogy mindenki úgy érzi, hogy egy ,,tökéletes” és egy végleges javítást várnak el tőle. Ez nem így van!
Feltevődik az a kérdés is, mit kell kijavítani! Itt több szempontot kell figyelembe venni. Ezeket sorra venném:
A SZÖVEGHŰSÉG ELLENŐRZÉSE UGYANAZON A NYELVŰ SZÖVEGEN, AMIRŐL A FORDÍTÁS KÉSZÜLT
A SZÖVEGHŰSÉG ELLENŐRZÉSE EGY MÁSIK IDEGEN NYELVŰ FORDÍTÁSSAL
A SZÖVEG ,,MAGYAROSÍTÁSA“, DE NEM ÖNKÉNYES MEGVÁLTOZTATÁSA
NYELVTANI HIBÁK KIJAVÍTÁSA
Ez annak az idegennyelvű szövegnek az alapján kell történjen, amelyről a fordítás készült. Egyszerűen meg kell nézni, hogy helyes-e a fordítás. Én például igyekszek szó szerint fordítani. Ha javítani kell, érdemes javaslatot tenni. Hiszen mi alapján lett úgy lefordítva? Kell, hogy legyen valami oka.
Ez már nehezebb dolog. Ha a két dolog nem egyezik meg, nem biztos, hogy ki kell javítani. Javaslatot kell tenni a javításra. A legjobb ha egy olyan személy nézi át a kérdéses részt, aki mindkét nyelvet ismeri. Találtam olyan részeket is ahol különböző nyelveken a lefordított szövegeknek teljesen különböző értelmük volt. Ez nem feltétlenül hibás. Függhet a fordító szintjétől és megértésétől. Nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy ez vagy a másik fordítás a jó. Néha az egyik fordításban mintha több szó is hiányozna. De melyik a helyes? Különböző problémák is felmerülhetnek. Ezeket meg kell beszélnünk.
Felmerülhet szinonímák használata, ezekre jobb javaslatokat kell tenni, mint azonnal belejavítani. A mondatszerkezet megváltoztatása fontos, hogy magyarosabb legyen. Ezzel nagyon kell vigyázni, mert megváltoztathatja a szöveg értelmét. A szavak sorrendjének a megcserélése ugyanilyen problémához vezethet. Nagyon szépen és helyesen hangzik magyarul, de a mondat értelme teljesen más lesz. Viszont idegen nyelveken gyakran használnak olyan igeidőket, amiket ugyan le lehet fordítani (szószerint) magyarra és helyesek is, de tulajdonképpen magyarul nem használatosak. Ezeket át lehet javítani, vigyázva a szövegkörnyezetre. Én a szószerinti fordítást használom leginkább és rátok bízom, hogy átjavítjátok-e vagy sem.
Többféle nyelvtani hibáról beszélhetünk :
Elírások. Van amikor rossz billentyűt nyom le az ember, vagy kimarad egy betű, mert túl gyengén nyomta meg. Duplázhat is véletlenül, stb. Néha a hosszú munka közben képtelen az ember összpontosítani.
Ékezethibák. Hosszú és rövid ékezetek közötti különbség. Itt több helyzet létezik. Egyszerű elírás. Hibázás: egy példa – szűnik (hosszú), szüntet (rövid) – ez nagyon világosan megvan a helyesírási szótárban. A magyar szavaknál meg kell nézni a helyesírási szótárt. Ez probléma az idegen eredetű szavaknál elő szokott fordulni. Egyes szavaknál megvannak a megfelelő használatuk a magyar helyesírási szótárban, de ennek ellenére mást mutat az írásnál és a kiejtésnél (példa: mikroszkopikus – szótár, mikroszkópikus – tendencia). Ez megváltozhat idővel. A régi filmekben úgy mondták: romántikus, ma ez egyértelműen: romantikus.
Szavak egybe- vagy különírása. Példa: ezenkívül – ezen kívül. Mindkét forma helyes, de nem mindegy milyen szövegkörnyezetben vannak használva.
Javítások közben valaki átjavít egy szót, de a szövegkörnyezetet nem. Nagyon gyakori hiba. Ha kézzel javít, erre figyelni kell. Ha a Word-ban a Find-Replace-t használja, minden egyes helyen figyelmesen át kell olvassni a szöveget, hogy rendben van-e minden.
Idegen eredetű szavak (azokra gondolok, amik ebben a témakörben fordulnak elő és ritkán használnak). Bár léteznek szabályok az átírásokra, ami nem könnyen alkalmazható. Különböző idegen nyelvekben különböző átírások létezhetnek. Kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk csigong-mester-t / Qigong-mester-t? Különböző idegen nyelvekből különféleképpen lehet lefordítani a kifejezéseket. Melyiket fogjuk használni? Véleményem szerint, ha valahol már létezik megfelelő magyar fordítás, akkor azt a formát kell használni. Ajánlom figyelmetekbe a Terebess Ázsia Lexikont. Itt nem adok példákat, de nagy az összevisszaság. Elkezdtem kiírni egy táblázatba a dolgokat, de ez időigényes és inkább most a Fá-magyarázatok fordításokra koncentrálok. Már a Zhuán Fálun és a Fálun Gong között is elég eltérés van. Melyiket vehetjük mérvadónak? Én a fordításoknál a Zhuán Fálun-t vettem alapul, végülis az az alapkönyv, bár nem mindennel értek egyet (már ami a szavak magyar formáját illeti).
Értelmi javítások. A Zhuán Fálun-ban van néhány paragrafus, amely ugyan nyelvtanilag helyes, érthető is, engem sem zavar különösebben, de igazából nem helyes. Most nem akarok ezzel foglalkozni, de ha érdekel valakit, akkor küldhetek egy ilyen listát. Ezeket jó lenne több idegen myelvű fordítás alapján ellenőrízni.
* * *
tovább ...