Minghui szerkesztőség: Minden téren arra kérjük gyakorlóinkat, hogy magukba nézzenek, tanuljanak a múlt hibáikból, művelésben szorgalmasak legyenek és kövessék a Fá helyreállításának a folyamatát

(Clearwisdom.net) Az utóbbi időben sok tapasztalatot kapunk gyakorlóktól, akiket rendszeresen bebörtönöznek. A legtöbbjüket publikáltuk is. Néhány a cikkek közül nagyon hasonló. Úgy tűnik, hogy néhány területen pont ugyanolyan helyzetek alakulnak ki. Némely cikk sürgős felhívás a gonosz leleplezésére és a gyakorlók megmentésére. Mások azonban ragaszkodásokat elemeznek azokból, akik be vannak börtönözve (ezekből egyre kevesebb van, és globálisan a cikkek egészére tekintve látható, hogy a gyakorlók egyre jobban harmonizálva vannak és egyre jobban önmagukba tekintenek, ha konfliktushelyzetbe kerülnek). Némely cikk a bebörtönzött gyakorlók iránt érzett együttérzésről szól. Emlékeztet másokat különböző művelési állapotokra, rámutat a Fá helyreállításának helyi igényére és felteszi a kérdést, minden gyakorlónak szükséges növelnie a Fá megértésének a szintjét. Ezek a cikkek elsősorban azokat figyelmeztetik, akik nem próbálnak kilépni az emberi ragaszkodásaik mögül és a három (fontos, megkövetelt) dolgot csinálni. Ha továbbra is ingatagak lesznek ebben a dologban, nagyon veszélyes helyzetbe kerülhetnek!

Ameddig még nem felyeződött be a Fá helyreálításának időszaka, a Mester ránk fog várni és lehetőséget adni, de a maradék lehetőségek száma egyre csökken. A gonosz és a régi erők tényezői nem hagynak nyugton és a végén pusztító vizsga elé állítanak.

A hagyományos kínai kultúra szerint, ha valaki tanul egy alapelvet, alkalmaznia kell egymáshoz hasonló esetekben is. Ez a követelmény a hétköznapi emberek szintjén. Mint Falun Dafa gyakorlók, megtalálhatjuk a mester követelményeit a verséből a Hongyin-ben, „Szilárd művelés” [1]:
"Tanuld a Fá-t,szerezd meg a Fá-t, Végezz összehasonlítást a tanulásnál, végezz összehasonlítást a művelésnél..."

Ami ezen problémát illeti, melyeket itt és más cikkekben is említettünk, reméljük, hogy azon területek, melyek hasonló helyzetben vannak, összpontosítani fognak rájuk és növelni fogják szintjüket. Nem szabad azt gondolnunk, hogy ez csak más régiókat érint, és hogy nincs semmi köze hozzánk. Nem várhatjuk meg, amíg a gonosz a mi környezetünkben van és kegyetlenül üldözi az embereket (minket is). Nem elegendő ha csak utána kezdünk szemlélni a művelésünk dolgait a Fá-ra alapozva. Ha a gonosz kegyetlenül üldöz, és mi mindig nem tudjuk, hogy csak mások hibáit ismételgetjük, akkor megvilágosodási készségünk elég alacsony, ami szügségszerűen károkat okoz nekünk, csoportos környezetünknek, ténytisztázásunknak és akadályozza az élőlények megmentését.

A Fá helyreállítása elérte ezt a szintet. Kíséreljük meg elérni azt a célt, hogy a gonosz ne merjen feltartóztatni egyetlen egy Dáfa gyakorlót sem fogolyházokban, munkatáborokban vagy a börtönökben. Senki közülünk már nem akar további károkat látni azért, mert a gyakorlók nem tudnak eleget tenni a Fá alapkövetelményeinek. Azon területeknek, ahol kegyetlen üldöztetés folyt működjünk együtt, hogy az üldözést átváltoztassuk lehetőségekre, melyet áttörjük a régi erők szerkezetét, leleplezzük a gonoszt és megmentsük az élőlényeket. Ne hagyjuk, hogy elérjen minket a gonosz pusztító vizsgáztatása és szorgalmasan haladjunk előre a Fá-val összhangban.

Minghui/Clearwisdom szerkesztősége
2006 június 26.
[1] Mester Li írta ezt a verset 1994. október 7-én

Kritikus ösztönzések a művelők részére, fennálló problémákról Liaoning-Tung-kang területen
Kínai művelőktől

A 2006. január 25-től május 23-ig tartó időszakban Tung-kang területen 12 gyakorló illegálisan le lett tartóztatva. A Fá helyreállításának szüntelenül gyorsuló tempója mellett, miért tudja a gonosz könyörtelenül üldözni a gyakorlóinkat? Ezen események alkalmával szeretnék beszélni problémáinkról és arról, hogy nem vagyunk hajlandók csinálni a „három dolgot”, melyekre a Mester kért minket és arról, hogy ennek milyen összefüggése van a Tung-kang területhez. Az én célom, fejlődni mint egy test, művelni magam a Fá-ban és nem passzívan kultiválni magam az üldöztetések alatt.

Sok dolog van, amit meg szeretnék említeni, de nem akarok túl sok időt felhasználni, hogy szóhoz jussanak más gyakorlók is. Leírom, hogy én hogy látom a helyzetet.

1. A Fá tanulása, művelés, misszió és a Fálun Dáfa-gyakorlók felelősége a Fá helyreigazításának az időszakában. Némelyeknek ezek a dolgok nem világosak.

Néhány gyakorló ritkán tanulja a Fá-t vagy végkép nem tanulja a Fá-t. Úgy gondolják, hogy tudják miről szól a Zhuán Fálun és nincs szükségük a tanulásra. Némelyik gyakorló azért tanulja a Fá-t, mert fél az üldöztetéstől. Úgy gondolják, hogy a gonosz állandóan figyeli őket. Ha nem tanuljuk a Fá-t, mit csinálunk, ha a gonosz leleplezi hiányosságainkat és üldözni fog minket? Úgy tűnik, hogy az ő céljuk az, hogy megmeneküljenek az üldöztetéstől és nem az, hogy összhangban legyenek a Fá-val és eleget tegyenek kötelességüknek. Mi a célja annak, hogy most itt vagyunk ebben az emberi világban? Ha annyira féltek az üldöztetéstől, tulajdonképpen nem vonzzátok-e magatokhoz az üldöztetést?

Némelyik gyakorló a Fá tanulását kötelességének tekinti és az ő gondolataik nem teljesen igazságosak. A Mester előadásait csak CD-ről vagy MP3-lejátszóról hallgatják munka közben. Utána a maradék idejükben élik a hétköznapi emberek életét. Nincsenek teljesen megnyugodva és nem tanulják a Fá-t nyugodt szívvel, hogy megkaphassák a Mester nagy ajándékát, és így alkalmazhassák a bölcsességet és a képességeket, melyeket a Dáfá adott nekünk...

Néhány gyakorló még mindig nem érti az okát annak, hogy a Mester miért mondta nekünk, hogy a „három dolgot“ jól csináljuk és egyszerűen nem csinálják őket jól. Ezt mondják: „Nem lett megmondva, hogy sikeresek lehetünk a Zhuán Fálun olvasásával? Miért kellene mennünk az igazságot magyarázni másoknak?“

Szívesen mondanék néhány szót az ilyen gyakorlóknak. Ha művelésünkben ilyen gondolkozást fogunk követni, nem fogjuk tudni saját magunkat sem megmenteni és biztosan más élőlényeket sem. Ez egy alapprobléma, melyet területeinken látok. Megkaptátok a Fá-t, de nem értékelitek. Nem vagytok igazi gyakorlók. Ragaszkodtok ehhez a megértésetekhez, habár ezt a pontot már túlléptük a Fá helyreállítási folyamatában. Habár Mesterünk kegyelemmel vár rátok, a gonosz hamarabb vagy később kihasználja a gyengeségeiteket és „halálos vizsga” alá vet benneteket. Nincs álandóan szívetekben a Fá. Hogyan tudtok élet és halál kritikus vizsgáján keresztüljutni a gonosz általi üldöztetéseken? Milyen jövőt választatok?

2. A Fá-ra Mesterként tekinteni

Néhány gyakorló nem képes követni a Mester elvárásait. Ha magyarázzák az igazságot, megerősítik a Fá-t, vagy más dolgot tesznek, nem alkalmazzák a Fá-t annak megítélésére, hogy cselekvésük helyes, vagy nem helyes, vagy meg kell-e ezt vagy azt tenni. Ehelyett másokra tekintenek. Főleg nagy dolgokkal kapcsolatban, azt követik, amit más gyakorlóktól látnak, vagy a hétköznapi ember gondolkozását alkalmazák arra, hogy mit is kellene tennünk a Fá helyreállításának időszakában. Nincsenek őszinte gondolataik.

Valójában a Mester szólt erről az „Út” nevű írásában, (Alapok a további fejlődéshez II) ahogy sokszor az utóbbi előadásai során. Nem kellene mindent megtennünk, amit a Mester mond? Hogyan csináljuk ezt? „A Fá-t Mesterként tekinteni” - ezek nem csak szavak, amik csak úgy kijöttek a szájból, de ezeket komolyan követnünk kellene. Ha sok gyakorló nehézségekkel küzd, vagy mikor véleményt cserélnek, leggyakrabban ismételjük: ”Hallgatjuk a Mestert. Megteszünk mindent, amit a Mester mondott. A Mestert hallgatni helyes dolog.” Azonban tekintsetek vissza, hogy valójában mit is cselekedtetek. „Ténylegesen cselekedni” - ez a valódi művelés.

3. Az "egy testként" való együttműködés problémái

Az egy testként való együttműködés nagyon fontos az igazság elmagyarázásakor, a Fá igazolásakor és az érző lények megmentésekor. Minden, amit teszünk, befolyással bír. Bemutatok néhány példát, hogy rámutassak az egy testként való együttműködés fontosságára.

Egyszer tapasztalatokat cseréltünk a Jilin területen élő gyakorlókkal. Tevékenységük nagyon jó volt, egy testként működtek együtt. Ezért nagyon jól ment nekik a gonosz leleplezése és az érző lények megmentése.

Egyszer elfogtak egy gyakorlót. A helyi gyakorlók és az azisztens azonnal cselekedtek. Némelyek megtudták, ki volt felelős az elfogatásért és ki vett benne részt. Mások plakátokat és tényfeltáró anyagokat készítettek a gyakorló megmentésére. Némelyek közelről küldtek őszinte gondolatokat és némelyek az üldöztetett családtagjaival mentek a rendőrségre, hogy kérvényezzék a szabadonbocsájtását. Azok, akiknek elfoglaltságaik voltak és nem tudtak bekapcsolódni ezekbe az aktivitásokba, minden cselekvésük folyamán őszinte gondolatokat küldtek. A rendőr, aki ebben az időben találkozott a családtagokkal, nem tudta meggátolni, hogy ne reszkessenek a kezei. Ennek következtében a bebörtönzött gyakorló rövid időn belül ki lett engedve a munkatáborból.

Vannak további hasonló történetek is. Azok után, hogy egy gyakorló egy kényszer-munkatáborban halálra lett kínozva, a helyi gyakorlók különböző módszereket alkalmaztak a gonosz leleplezésére. A helyi rendőrállomás felhívta a környező rendőrállomásokat azzal, hogy: „Vigyázzatok a területeiken lévő Falun Gong-gyakorlókra. Ne engedjétek nekik, hogy ide jöjjenek.” Mit jelent ez? Először is, hogy a gonosz fél tőlünk. Tehát, nem mi félünk a gonosztól. Tudatosítanunk kell, hogy a gonosz egy testként tekint ránk, nem pedig egyenként lát minket.

Ebben a dologban területeinken nem cselekedtünk helyesen. Ha egy gyakorlót területünkön üldöznek, mire kell gondolunk és mit kell tennünk? Sokan közülünk, mihelyt megtudják, hogy egy gyakorló le lett tartóztatva, azon gondolkoznak, hogyan tudnák magukat megvédeni. Fontolgatják: „Ó nem, letartóztatták őt. Eljönnek értem is?” Mihelyt így elmélkednek, ez befolyásolja őket. Aggódnak, és ezzel elvesznek az őszinte gondolatok. Olyan emberek is vannak, akik azt gondolják, hogy ez befolyásolhatná a biztonságukat, így inkább nem érdekli őket a dolog. Azonnal hidegen hozzáteszik: „Voltak hiányosságai, biztosan voltak hiányosságai.”

Ahogy a fentiekben említettem, gyakran mondjuk, hogy azt kell cselekednünk, amit a Mester mond. A Mester nem ismeri el ezt az üldöztetést, miért ismernénk el akkor ezt mi? Azon gyakorlók, akiknek hiányosságaik vannak, legyenek üldöztetve? Ha ezt állítjuk, mi lesz ennek az eredménye? Nem ad ez a gonosznak mégtöbb mentséget arra, hogy minket üldözzön? Ha a gyakorlók üldöztetve vannak, először a gonosz elemek eltávolítására kell gondolnunk, melyek üldözik a gyakorlókat, az üldöztetés elutasítására és a gyakorlók megmentésére. Visszaemlékszem egy pár éve megjelent cikkre a Minghui hetilapban, melyben ez volt írva: „Ha a gyakorlók börtönökben szenvednek, nincs ez csak egy pár centiméterre tőlünk?”

Egy test vagyunk. Más gyakorlók üldöztetése olyan, mintha minket üldöznének. Mi miért nem tudtunk a Tung-kang területen egy gyakorlót sem megmenteni azok közül, akiket bezártak? Melyik igazi Fálun Dáfa-gyakorló mondhatja, hogy őt ez nem érdekli? A Fá helyreállításának időszaka elért a mai naphoz. A Tung-kang terület gyakorlóinak egy testként kell együttműködniük, hogy egyre több érző lényt megmenthessünk. Ebben a dologban nem cselekedtünk jól. Ez csalódás a Mester és az érző lények belénk táplált reménye számára.

4. Aktuális problémák az aszisztensek körében

(1) Emberi gondolatok alkalmazása a Fá megerősítése közben

Habár az normális, hogy a Fá megerősítésekor emberi gondolataink vannak, ha jól műveljük magunkat, folytatjuk az igazság elmagyrázását és az érző lények megmentését, egyre kevesebb emberi gondolatunk lesz; melyek helyén egyre több őszinte gondolat jelenik majd meg. Ha azonban azon gyakorlóink, akik asszisztensként dolgoznak, nem elég éberek, nagy károkat okozhatnak.

Például, miután nyilvánosságra lett hozva a „Kilenc kommentár a kommunista pártról”, néhány asszisztens így vélekedett: „Már nincs szükség további anyagokra az igaz tények feltárására, mert az emberek a Tung-kang területen már ismerik az igazságot. Csak a Kilenc kommentárra van szükségünk a kommunista pártról." Ennek következtében nem lettek továbi anyagok terjesztve és egyes területek, melyeken szükség lett volna rájuk, nem kapták meg őket.

Ha ez így van, ahogyan ezt az asszisztensek közül egyesek kijelentik, hogy az emberek a Tung-kang területen ismerik az igazságot, akkor a gonosz miért fogatja el és üldözteti a gyakorlókat? Némelyek, akik nem ismerik az igazságot, miért adják fel a hivataloknak azon gyakorlókat, akik terjesztik az igazat feltáró anyagokat? Ha csak a Kilenc kommentárra van szükségünk a kommunista pártról és másra nem, akkor a Minghui miért tesz közzé további, igaz tényeket feltáró anyagot?

2006. május 17-én a Minghui ismét közzétette a Mester 2003 november 15-én megjelent megjegyzéseit, a „Gonosz leleplezése, mely a helyi emberekkel történik”. Megértésem a következő: Ez elsősorban a Fá helyreállításának álapotát igényli. Másodsorban, nem cselekedtünk elég jól az itteni embereken végrehajtott gonosz leleplezésében; nem lepleztük le eléggé a gonoszt. Ezt most meg kell tennünk minden tétovázás nélkül és teljes mértékben.

Kezdetben az egyik gyakorló nagyon akart segíteni az üldöztetésekről szóló információk gyűjtésével, ki is akarta őket adni könyvben. Mikor az anyag már össze volt gyűjtve és kész volt a kiadásra, megjelent a gyakorló emberi természete. Tartott tőle, hogy a gyakorlók, akik szenvedtek az üldözéstől, de most már otthon vannak, megint üldöztetve lehetnének, ha az eseteik dokumentálva lennének. Úgy döntött tehát, hogy nem fogja nyilvánosságra hozni az információkat ezen gyakorlók üldözéséről. Ezért, az információk a gonosz leleplezéséről a Tung-kang területen nem lettek kinyomtatva és terjesztve.

Ha nem leplezzük le a gonoszt, az nem ugyanaz, mint hagyni létezni azt? Azokkal a gyakorlókkal összehasonlítva, akik az üldöztetés leleplezésekor a saját neveiket használták, nagyon lemaradunk. Mivel nem lepleztük le maradéktalanul, a gonosz egyre könyörtelenebbé válik. Lehet, hogy azok a gyakorlók, akik üldöztetve voltak, elsősorban az őket üldöző gonoszt akarták leplezni. Nem azt mondjuk, hogy „követjük a dolgok elrendezését a Mestert szerint” és hogy „hallgatjuk amit a Mester mond”? Ebben a dologban miért nem hallgatjuk a Mestert?

(2) Mások tanácsainak meg nem hallgatása

Néhány aszisztensünk nem hajlandó mások javaslatait és véleményeit elfogadni. Ha különböző gyakorlóknak más és más a véleményük, az aszisztensek nem engedik meg, hogy a mondanivalójukat befejezzék. A javaslatokat nem hallgatják meg és nem fogadják el. Ez a helyzet nem csak az aszisztensek művelési állapotát érinti, kapcsolatban van azokkal a gyakorlókkal is, akik „a Fá-t nem tekintik Mesterüknek”, és akik emberektől tanulnak és nem a Fá-ból, akiknek nincsenek igazságos gondolataik. Támogatják az asszisztenseket abban, hogy ne fogadják el mások javaslatait. Nem azt mondom a gyakorlóknak, hogy ne hallgassanak az asszisztensekre, csak remélem, hogy tudatosítjuk a probléma fontosságát, és egy testként jobban fogunk együttműködni.

Szlovák verzió: http://www.falungong.sk/index.php?article_file=./left_menu/skusenosti/20060715/text.html
Angol verzió: http://www.clearwisdom.net/emh/articles/2006/6/29/74936.html