(de.minghui.org) Miután elolvastam a Mester új jingwenét a „Kritikus pillanatokban vizsgálják meg a szívet” (2025. február 2.), a Fá alapján vizsgáltam meg saját magamat. Világossá vált számomra, hogy milyen gyakran cselekedtem a saját akaratom szerint, például: „Ezt és ezt szeretném tenni; így és úgy szeretném tenni; a Mester Dáfá-tanítványa szeretnék lenni…” Amikor többet tettem a Dáfáért, jól éreztem magam, és jó lelki állapotban voltam. Amikor kevesebbet tettem, depressziós voltam. Röviden mondva, mindig körülöttem forgott minden. Sokáig nem figyeltem arra, hogy kijavítsam ezt az állapotot. Ugyan már a múltban is észrevettem ezt a ragaszkodást, de nem volt elég erős az akaratom, hogy erre vonatkozóan műveljem magam, úgyhogy a ragaszkodás rejtve maradt.
Még emlékszem a gyakorlásom kezdetén levő gondolataimra. Sok qigong-könyvet olvastam, mielőtt megkaptam a Dáfát. De amikor elolvastam a Zhuán Fálunt, meglepődtem, és úgy találtam, hogy a Fálun Dáfá magasabb szinten van. Ezért azonnal elhatároztam, hogy gyakorolom. Ezért az a gondolat, hogy „ez az iskola magasabb szinten van”, volt az oka annak, amiért akkoriban csatlakoztam a Dáfához. És „egy magasabb szint elérése” volt a motiváció a művelésemre. Akkor több mint harminc éves voltam, és gyermekkorom óta alig voltam beteg. Az igazság keresése és egy magasabb szintre való törekvés volt az életem mozgatórugója. Ez a régi világegyetem alapvető tulajdonsága is – az egoista „én” megtestesülése.
Ez az „én” jelen volt a 20 éves művelésem során. 1999 előtt, a személyes művelésem szakaszában a megvilágosodás magasabb szintjére törekedtem. Annak érdekében. hogy felismerhessem az úgynevezett magasabb szintek alapelveit, egy olyan személyt követtem, akinél „a saját szív démonokat szül” állapota lépett fel. Tapasztalatokat szereztem a hamis felismerésekkel és az eleséssel. A Fá-helyreigazítás korabeli művelés közben az egóból az a ragaszkodás jött létre, hogy dolgokat akarjak elintézni, egyre többet tegyek, nagyobb dolgokat csináljak, és nagyobb hozzájárulásokat nyújtsak. Emiatt majdnem feladtam azt a célt, hogy nyugodt szívvel tanuljam a Fát, és magamba nézzek azért, hogy eltávolítsam a ragaszkodásaimat. Szabadidőmben azzal voltam elfoglalva, hogy nagy mennyiségű tájékoztató anyagot állítsak elő, hogy felvilágosítsam az embereket az igaz körülményekről. Ez olyan anyagfelesleghez vezetett, amelyet a gonosz résként használt ki, ami felesleges veszteségeket okozott.
Emiatt az egoista gondolkodásmód miatt, hogy saját magamat akarom érvényesíteni, és „magasabb szintet elérni”, olyan ragaszkodások jöttek létre nálam, mint az irigység és az önelégültség. Amikor láttam más gyakorlók erősségeit, jól művelt oldalukat vagy azt, amit jól csináltak, gyakran voltam irigy, és nem akartam lemaradni. Ezért mindig késztetést éreztem arra, hogy előre siessek. Eközben még a többieket is figyelmen kívül hagytam. Felszínesen nézve nagyon szorgalmasnak tűntem, és képes voltam sok mindenről lemondani és nehézségeket elviselni. De a bennem rejtőző ego becsapott másokat és saját magamat is.
Igen, miután tanulmányoztuk a Mester tanítását, mindannyian megértjük, hogy a hétköznapi emberek közötti hírnév, gazdagság és qing csak megtévesztés és illúzió. De a művelésen keresztül megszerzett hatalmas erény, a Fá-igazolás és az összes élőlény megmentése közben megszerzett hatalmas erény örök és elpusztíthatatlan. De a ravasz ego különböző formába rejtőzik el a művelés során. Magát az embert, az istenségeket és még a Teremtőt is be akarja csapni. A Fá-helyreigazítást akarja felhasználni, hogy megmeneküljön ettől a katasztrófától. Ez bűn! Amíg ez az egoista én létezik, addig az ember a régi világegyetem mechanizmusában van, és felkínálja azt a rést, hogy bármikor befolyásolják és üldözzék.
Az elmúlt két évben volt körülöttem néhány gyakorló, aki szintén tájékoztató anyagokat állított elő a Fálun Dáfáról. Nagy volt a munkaterhelésük, és reggeltől estig nagyon elfoglaltak voltak. Voltak olyan gyakorlók is, akik ugyanazon a projekten dolgoztak, de csak kevés feladatuk volt. Amikor azonban ezek a gyakorlók többször is kezdeményezték és felajánlották, hogy átveszik a munka egy részét az elfoglalt gyakorlóktól, mindig elutasították őket. A gyakorlók összezavarodtak, és nem értették, hogy miért. Később észrevettük, hogy az elfoglalt gyakorlóknak egészségügyi problémáik voltak, amíg egyikük nem tudta tovább végezni a munkát, úgyhogy a felszerelést el kellett vinni.
Amikor ezeket a dolgokat láttam és hallottam, még nem gondoltam saját magamra, hogy miért láttam és hallottam őket. Egyszerűen kifelé néztem, és azt gondoltam, hogy ez valaki más dolga. Amíg én magam nem ütköztem nagyobb zavarásokba, még mindig nem határoztam el magam arra, hogy megszabaduljak ettől a problémától.
A Mester azt tanítja nekünk:
„A Dáfá az, ami megmenti az embereket az egész világon!” (Kritikus pillanatokban vizsgálják meg a szívet, 2025. 02. 02.)
Az új világegyetem mechanizmusa azon az alapon nyugszik, hogy másokért és a közösségért legyünk ott. Amikor elengedünk minden önző gondolatot, és teljesen a Fára összpontosítunk, akkor tudjuk a legjobban megmenteni az embereket, mert a Fá az, ami megmenti az embereket!
A Mester azt szeretné, hogy minden Dáfá-tanítvány megemelkedjen, hogy mindenki éretté váljon a Fában, hogy mindenki a saját útját járja, hogy mindenki teljesítse a saját küldetését, hogy mindenki megmentsen minden élőlényt a felelősségi területén, és hogy mindenki visszatérjen az eredeti helyére. Ez az egész világegyetem nagy beteljesülése lesz, nem pedig néhány keveseké. A dolgoknak a Mester Fá-helyreigazítása szemszögéből való megnézése és a Mester kívánságainak a teljesítése minden Dáfá-tanítvány kötelessége és felelőssége. Máskülönben azok minden szava és tette, akik kiemelik magukat, befolyásolja az összesség megemelkedését.
A Mester azt mondta:
„Nem gondoljátok, hogy ez a végső szakasz végén levő módszer arra, hogy leleplezzék azokat, akik nem művelik magukat, akik csak úgy tesznek, mintha művelnék magukat, és akik nem művelik teljes szívvel magukat? Nem gondoljátok, hogy miközben a végső szakasz végén megmentik az embereket, egyidejűleg kitakarítanak a Dáfá belső körében is?” (uo.)
A valódi elengedés azt jelenti, hogy feladjuk azt, amit belsőleg nem tudunk elengedni. Ez az elengedés nemcsak a hétköznapi emberi értelemben vett lemondásra vonatkozik, hanem a művelés folyamatában történő elengedésre is – csak akkor valódi elengedés az.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Az eredeti kínai cikk:
https://www.minghui.org/mh/articles/2025/3/11/学新经文-找到自己的根本执著-491422.html
Forrás: Das neueste Jingwen lernen und die grundlegende Anhaftung finden
* * *