(de.minghui.org) 1997 óta gyakorlom a Fálun Dáfát, de az igazi művelésem csak tavaly kezdődött. A férjem ellenzi a gyakorlásomat, de a lányom velem együtt gyakorol, és mindig bátorítjuk egymást. Ha egyikünk hibázik, a másikunk rámutat. Ebben a tekintetben a lányom jobban művelte magát, mint én. Amikor rámutat egy hibára, hajlamos vagyok védekezően reagálni - mint egy átlagos anya, aki nem akarja meghallgatni a lánya kritikáját. A családi kapcsolatunk nem sokat változott az évek során.
De a Mester nem mondott le rólam, és így idén találtunk egy csoportot, hogy együtt tanuljuk a Fát. Egy idő után más gyakorlók segítettek nekem, hogy felkeressem a Minghui honlapját. Most már Kína és a világ minden táján élő gyakorlótársak művelési tapasztalatait, valamint a Fá-konferenciák hozzászólásait olvashatom. Ez rádöbbentett arra, hogy mennyire hiányosan műveltem magam az évek során. Most elhatároztam, hogy megszüntetem a ragaszkodásaimat. Ezek közé tartozik a hivalkodó mentalitás, a versengés, az irigység, a félelem, a kényelem, a panaszkodás és a kritikát meghallgatni nem akarás.
Nemrég történt valami, ami mélyen megérintett. Életemben először tapasztaltam meg a Fálun Dáfá csodálatos megnyilvánulását. Ezt úgy értelmezem, mint egy célzást a Mestertől. Korábban soha nem tapasztaltam ilyesmit, mert a műveltségi szintem nem volt szilárd.
Az egyik szenvedélyem az volt, hogy szerettem szép ruhákat nézegetni. Még ha nem is vettem meg őket, gyakran találtam okot arra, hogy megnézzem őket. Ez a kötődés nagyon erős volt. Hogy ezt felismerjem, a Mester rendezett nekem egy helyzetet: Ismét új ruhákat vettem, és éppen ki akartam bontani a csomagot, amikor a legnagyobb megdöbbenésemre észrevettem, hogy a ruhák tele vannak hangyákkal. Lefújtam őket rovarirtóval, betettem egy műanyag zacskóba, és szorosan lezártam. Ezután még több rovarirtót permeteztem szét a lakásban.
Megnyugodtam, és rájöttem, hogy ez nem véletlen. Leültem és magamba néztem, hogy megtaláljam a ragaszkodásomat. Emellett a következő őszinte gondolatot küldtem: „Ha ezt alacsonyabb rendű lények vagy gonosz anyagok okozták, akkor teljesen meg kell szüntetnem őket. Ha a Mester azt akarja, hogy engedjem el a szép ruhákhoz való ragaszkodást, akkor azt mondom a Mesternek: „Ez az én hibám, és mindenképpen meg akarok szabadulni ettől a ragaszkodásomtól.“
Egy nappal később újra kinyitottam a dobozt, és ki akartam mosni a ruhákat. De a ruhákon kívül semmi sem volt a zacskóban, még egy döglött hangya sem.
Ez ráébresztett arra, hogy a kötődések valójában anyagi, káros dolgokból állnak. Nem így van ez minden ragaszkodásunkkal? Ha nem akarunk megszabadulni tőle, az olyan, mintha nem akarnánk megszabadulni a szeméttől, és inkább magunknál tartanánk. A Fá tanulásával rájöttem, hogy ebben a világban minden csak illúzió. Miért kellene tehát ragaszkodnunk hozzá? Ha mindent elengedünk, akkor a művelésben elérhetjük a beteljesülést. Ha elengedjük az emberi nézeteket, közelebb kerülhetünk az istenihez.
A fentiek a személyes megértéseim. Ha bármi nem felel meg a Fának, szíveskedjetek rámutatni.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Forrás: Anhaftungen bestehen tatsächlich aus materiellen, schädlichen Dingen
* * *
tovább ...