(de.minghui.org) Az utóbbi időben a Kínai Kommunista Párt (KKP) által ellenőrzött média úgy dicsérte a pártot, mint aki „betartja a szavát”. De tényleg így van ez?
Egy internetező megjegyezte: „Mi mindent ígért a KKP a kínai népnek: földet, demokratikus választásokat, emberi jogokat, jogállamiságot, vallásszabadságot stb. Mit valósított meg mindebből? Ehelyett pusztítás, elnyomás és rablás van napirenden.”
Az egyik legismertebb példa arra, hogyan „váltotta be az ígéreteit” a KKP, az 1950-es évek anti-jobboldali mozgalma volt. Mao Zedong, a párt akkori vezetője elsősorban úgy indította el a kampányt, hogy a KKP kritikájára szólított fel. „Ha észrevesztek egy (problémát), akkor mondjátok ki. Ha kimondjátok, mondjátok, bármit akartok mondani; nem lesznek következményei.” A rezsim ezen „alázatos” és „igaz” hozzáállásától meghatódva sokan fejtették ki a nézeteiket, azt gondolván, hogy ezzel a pártot támogatják.
Amint azonban az emberek kifejtették a nézeteiket, Mao és kísérete megfordította a lándzsát, és „szélsőjobboldaliaknak” nevezte meg őket, amit feljelentés és üldözés követett. Mao úgy jellemezte a kritikára való felhívását, mint „a »kígyók« előcsalogatását a barlangjukból”.
A KKP minden területen, még a hadseregben is létrehozta ezeket az „ellenségeket”. Vegyük szemügyre közelebbről, mi játszódott le a légierőnél.
A légierő első számú szélsőjobboldalija
Mao példáját követve Liu Yalou, a légierő akkori parancsnoka arra bátorította a pártkádereket, hogy bírálják a légierőt. Liu szavain meghatódva a Népi Légierő magazin politikai csoportja enyhe kritikát tett közzé egy hirdetőtáblán. Li Ling, a csapat vezetője írta alá a nevét.
Három nappal később azonban a légierő vezetése kampányt indított Li ellen, „a légierő első számú jobboldali szélsőségesének” nevezve őt. Bezárták Lit egy elhagyatott, lepecsételt ablakú fürdőszobába. Azonkívül őröket is állítottak az ajtó elé.
Hat napon át tartó feljelentői találkozót szerveztek, amelyen a légierő 2000 munkatársa vett részt. Elővették a régi dokumentumokat, amelyeket Li korábban írt, és amelyek egykor a légierőnél végzett rendkívüli munkájának a bizonyítékául szolgáltak. Ezeket a dokumentumokat most bizonyítékként használták fel Li „ellenforradalmi” bűntettére.
Lit ezután egy északkeleti vidéki környéken lévő kényszermunkatáborba szállították át, ahol mezőgazdasági munkát kellett végeznie. Napi 16 órát kellett dolgoznia, és havonta csak 20 font élelmet kapott. Linek ideológiai jelentéseket kellett írnia, figyelnie és besúgnia a cellatársait.
Li több öngyilkossági kísérletet is tett, amely azonban kudarcba fulladt. 1963-ban Peking egyik külvárosába küldték sertéstenyésztésre. A kulturális forradalom idején (1966 és 1976 között) ismét feljelentették. 1979-ben „rehabilitálták”.
A pilóta, akinek a kiképzése állítólag 147 font aranyba került
Lihez hasonlóan sok más tiszt is hasonló sorsra jutott. Wang Qingkai-t, aki egyetemi diplomával rendelkezett, később pedig a légierő pilótája volt, jobboldali radikálisnak bélyegezték meg, miután úgy nyilatkozott, hogy a parasztok nehéz életet élnek. Kényszermunkatáborba került, ahol felakasztotta magát, mert nem bírta tovább a véget nem érő kínzásokat.
A KKP tisztviselői erre fel késedelem nélkül egy „előtte és utána” kiállítást szerveztek, hogy megrágalmazzák Wangot. Az egyik oldalon néhány törött kosár, tál és korsó volt kiállítva, a másikon pedig Wang Enicar órája, selyem ágyneműje és tweed szabadidőruhája.
Azt mondták az embereknek, hogy „Wang az édesanyjával koldult ennivalóért. A párt volt az, amelyik pilótává képezte ki, ami összesen 147 font aranyba került neki… Azonban elfelejtette a múltját, és korrupt életet élt a burzsoáziában. Ahelyett hogy kijavította volna a hibáit, felakasztotta magát, hogy fenyegesse a pártot és tönkretegye magát az emberek szeme előtt.”
Senkinek sem volt világos, hogy a KKP hogyan számolta ki a „147 font aranyat”. A párt azonban ezt lényegtelennek tartotta. A KKP-nak pusztán az volt fontos, hogy egy számot tudjon felmutatni, hogy pellengérre állíthassa Wangot, és félrevezethesse az embereket.
A légierő 165 jobboldali radikálisa
Li és Wang mellett a légierő 165 tisztjét bélyegezték meg „jobboldali szélsőségesnek”. Voltak köztük politikai tisztek, repülésoktatók, pilóták, mérnökök és mások. Körülbelül egyharmaduk harcolt a párt nevében a kínai polgárháborúban vagy a Korea elleni háborúban.
Katonai tárgyalás nélkül a KKP 1958 áprilisában bűnösnek találta ezeket az embereket, és elbocsátotta őket a hadseregből és a pártból. „Jobboldali szélsőségesekként” két-öt rendfokozattal lefokozták őket, és hosszú távú kényszermunkatáborba küldték őket.
A KKP csak 1980-ban „tette jóvá újra” az ügyeiket. Továbbra sem világos, hogy ezek közül az emberek közül hányat öltek meg vagy éheztettek halálra ez alatt a 22 év alatt. Ha mind a 165 tiszt túlélte volna a 22 évet, akkor a teljes börtönbüntetésük ideje 3.630 év lett volna.
Ehhez a 165 légierő-tiszthez hasonlóan számtalan tragédia történt számos kínai emberrel, aki a KKP elnyomása miatt vesztette el az életét.
A 165 áldozat egyike Wang Yulin pilótanövendék volt. Wang azt mondta: „Az úgynevezett Kínai Népköztársaság valójában egy egypárti, egyszemélyes diktatúra, egy »köztársaság«. Ebben a »köztársaságban« az igazság kimondása bajba sodorja az embert, míg a hazugságok előléptetik. Ezért hazudik mindenki; senki sem meri kimondani az igazságot! Akik nem hazudnak, nem gazdagodnak meg vagy nem léptetik elő őket, hanem börtönben vagy kényszermunkatáborban végzik.”
Az emberek sajnálják, hogy a KKP-ra hallgattak
Mao a jobboldal elleni kampány részeként vezércikket tett közzé, amelyben kifejtette a „kígyóknak a barlangjukból való előcsalogatására” irányuló stratégiáját: „Egyesek titkos összeesküvésnek nevezik, amikor hagyjuk a népet beszélni. Mi nyílt összeesküvésnek nevezzük… Előbb ki kell csalogatnod a tigrist a hegyekben levő rejtekhelyéről, mielőtt elpusztíthatnád.”
Zhang Bojun, akit a KKP „szélsőséges jobboldali radikálisként" jellemzett, Mao kijelentéseit olvasva felsóhajtott: „Ezúttal nagyon becsaptak.”
Fu Dongju annak a Fu Zuoyi tábornoknak a lánya volt, aki a Kuomintang parancsnoka volt a Pekingért vívott csatában, a Kuomintang és a KKP közötti kínai polgárháború idején. Fu Dongju csatlakozott a párthoz. Azt mondták neki, hogy a nép érdeke az lenne, ha segítene a KKP-nak legyőzni az apját. Katonai információkat lopott, és az apját is elárulta a rezsim nevében. Végül apja fellázadt a Kuomintang ellen, és harc nélkül átadta Pekinget a KKP-nak.
Ámbár fontos hozzájárulást tett, a párt sohasem fogadta el igazán Fu Dongju-t. A kulturális forradalom alatt ismételten feljelentették. Nem volt tető a feje fölött, és nem engedhette meg magának az időskori gondozási költségeket.
Kései éveiben Fu Dongju életrajzot akart írni az apjáról, de megállapította, hogy nem ismeri eléggé az apját ahhoz, hogy ezt megtehesse. Azt mondta, hogy az idő folyamán fokozatosan felismerte, miért harcolt apja kezdetben a KKP ellen. De már túl késő volt.
Megtévesztés és üldözés ma is zajlik
Bár a fenti beszámolók ma már történelem, ismeretük kulcsfontosságú a KKP valódi természetének a megértéséhez.
1997-ben például a KKP azt ígérte a világnak, hogy az „egy ország, két rendszer” megállapodás Hongkongban 50 évig fog tartani. De alig húsz évvel később a párt teljesen megszegte ígéretét, és azt állította, hogy a Hongkongról szóló kínai-brit közös nyilatkozat elavult. Azon dolgozik, hogy Hongkongot a KKP totalitárius uralma alatt álló várossá változtassa.
1982-ben a KKP a „három nem politikát” ígérte meg a qigong-rendszerekkel és a természetfeletti jelenségekkel kapcsolatban: „Nincs támadás, nincs vita és nincs jelentés.” De később ez is hazugságnak bizonyult.
A Fálun Dáfát, a test és szellem számára való művelés-gyakorlást, amelyet Fálun Gong néven is ismernek, 1992-ben mutatták be a nyilvánosságnak Kínában. Mélyreható alapelvei és csodálatos gyógyító ereje miatt hét év alatt gyorsan 100 millió tanulót vonzott.
Irigykedve a Fálun Dáfá népszerűségére, a KKP akkori vezetője, Jiang Zemin utasította az újságokat, magazinokat és a televíziót, hogy rágalmazzák a Fálun Dáfát, és ezzel nyíltan megsértette a „három nem politikáját”. Jiang és követői 1999 júliusában indították el a Fálun Dáfá elleni üldözési kampányt.
Yu Changxin, a Légierő Parancsnoksági Akadémia professzora, nyugalmazott tiszt volt, hadseregparancsnok-helyettesi rangban. A légierő első generációs pilótájaként több mint 30 évig repült, és a légierő egyik tankönyvének a főszerkesztője volt. Kutatásai eredményeként jelentősen csökkent a légi balesetek száma. Feleségével együtt 1992 júniusában kezdte el gyakorolni a Fálun Dáfát. Röviddel ezután javulást tapasztaltak az egészségükben és a jellemükben.
A légierő e hőse ügyének a feldolgozására Jiang egy 20 tagú csapat felállítását rendelte el. Yu-t letartóztatták, félrevezették, megfenyegették és megfosztották az alvástól.
2000 januárjában a KKP 17 év börtönbüntetésre ítélte Yu-t. Néhány magas rangú katonatiszt megdöbbent és arra kérte a KKP-tisztviselőket, hogy kegyelmezzenek meg az akkor már majdnem 80 éves Yu-nek. A tisztviselők figyelmen kívül hagyták a kérésüket. Kilakoltatták Yu feleségét a Légierő Parancsnoksági Akadémián lévő otthonából, és lepecsételték az ajtót. A 70 év feletti nőnek már nem volt hol laknia.
Az egykori pilótát, Liu Pinget a Fálun Dáfá gyakorlása miatt üldözték. Egy tianjini kényszermunkatáborban megkínozták, ami 2002 újév környékén a halálához vezetett. Az egész teste gennyes volt és vérrel borított, a ruhája pedig ráragadt. Hogy eltussolják a bűneit, a kényszermunkatábor elintézte, hogy egy kórház állítson ki egy igazolást, amely szerint Liu a kórházban halt meg.
A KKP általi üldözés, amelynek kezdete egy hamis ígéretben rejlik, nevezetesen abban, hogy nem lesz üldözés, a mai napig folytatódik.
Egy internetező megjegyezte:
„Nevezhetitek a KKP-t gazembernek, de egy gazember civilizáltabb, mint ő. Nevezhetitek őt banditának, de egy bandita inkább betartja az ígéreteit, mint ő. Nevezhetitek őt gengszternek, de egy gengszter jobban betartja a szabályokat, mint ő. Nevezhetitek őt gyilkosnak, de a gátlástalan természete sok gyilkost is megdöbbentene. Nevezhetitek őt söpredéknek, de a söpredéknek nagyobb a szégyenérzete, mint neki. A KKP egy rosszindulatú démon és egy romlott szellem, amely Kína és népe elpusztítására kötelezte el magát, és veszélyt jelent a világra és az emberiségre!”
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Angol változat: The CCP’s Brutality and Lies: 165 Chinese Air Force Officers and Their 3,630-Year Detention Terms
Forrás: Historischer Rückblick: Wie die KP Chinas willkürlich Versprechen brach und eigene Helden verfolgte
* * *
tovább ...