[Kiválasztott kommentár] Amikor az Őszinteséget, Jószívűséget és Türelmet támadják, mindenki áldozattá válik

(de.minghui.org) A cserokik, egy észak-amerikai indián törzs tagjai, egy olyan történetet mesélnek, amelyet nemzedékről nemzedékre adnak tovább.


A történet a következőkről szól:

Egy nagyapa arról mesélt az unokájának, hogy két farkas harcol benne. Az egyik egy gonosz, tele haraggal, irigységgel, aggodalommal, megbánással, kapzsisággal, arroganciával, önsajnálattal, bűntudattal, nehezteléssel, kisebbrendűséggel, hazugsággal, hamis büszkeséggel, felsőbbrendűséggel és egóval. A másik egy jó, és örömet, békét, szeretetet, reményt, derűt, alázatot, kedvességet, jóindulatot, empátiát, nagylelkűséget, őszinteséget, jóságot és hitet mutat.


„Nagyapa, melyik farkas fog győzni?” – kérdezte a fiú kíváncsian, miután egy ideig gondolkodott rajta.


„Az, amelyiket eteted” – válaszolta a nagyapa.


A történet tanulsága az, hogy a jó és a rossz közötti belső harc kimenetelét mi magunk határozhatjuk meg. Az olyan hagyományos értékek követésével, mint a konfucianizmus értékei, a Kínában élő emberek megtanultak jóindulatúnak, igazságosnak, udvariasnak, bölcsnek és hűségesnek lenni. Az ég, a föld és az ember közötti harmónia révén az emberek képesek voltak követni a lelkiismeretüket, és hittek abban, hogy a jót jóval jutalmazzák, a gonoszt pedig gonosszal torolják meg.


Miután a Kínai Kommunista Párt (KKP) 1949-ben átvette a hatalmat, a rezsim az ateizmust és az osztályharc, a csalás és az erőszak kommunista ideológiáját támogatta. Elpusztította a hagyományos értékeket, és a kommunista párt elfajult kultúrájával helyettesítette őket. Az erkölcsi értékek hanyatlása tovább fokozódott, miután a rezsim 1999 júliusában elkezdte a Fálun Dáfá üldözését.


Egy család szenvedése

Chen Yunchuan és felesége, Wang Lianrong a Hebei tartománybeli Huailai megyében található Canfangying falu lakói voltak. Miután a házaspár 1997-ben elkezdte gyakorolni a Fálun Dáfát, nekik és a négy gyermeküknek nemcsak az egészségi állapotuk javult, hanem elégedett életet is éltek az Őszinteség, Jószívűség és Türelem elvei szerint.


Amikor a KKP 1999-ben elkezdte elnyomni a Fálun Dáfát, a család sok szenvedést élt át, mert nem voltak hajlandóak feladni a hitüket. A család legidősebb fiát, Aizhongot hét napig tartották fogva a pekingi Dongbeiwang fogdában. Hogy lebeszéljék a hitéről, a rendőrök a fagyos télben meztelenül egy fához kötözték a börtön belső udvarán. Mindkét lábát a hóba temették, és több mint egy órán át kellett elviselnie ezt a kínzást.


Az elkövetkező hét nap és hét éjjel újra és újra megkínozták. A rendőrök gumibotokkal verték, elektromos botokkal sokkolták, arcon ütötték, rugdosták, és nem hagyták aludni. 300.000 voltos elektromos botokkal súlyos áramütéseket mértek Aizhong fejére, arcára, karjaira, combjai belső felére és nemi szervére. A kínzó fájdalom következtében Aizhong többször is elvesztette az eszméletét. Az egész testét égési hólyagok borították.


De Aizhong hű maradt önmagához, és állhatatosan megtagadta, hogy feladja a hitét. Ezután a pekingi Haidian kényszermunkatáborba vitték. Súlyos sérülései ellenére az őrök arra utasították a foglyokat, hogy tovább bántalmazzák. Levetkőztették, kivonszolták a belső udvarra, és a hóba temették. De ez sem volt elég. Ezután a „zárfeltörés” néven ismert kínzási módszert alkalmazták. Ennek során az egyik fogoly erősen összeszorította Aizhong ujjait, miközben egy másik fogoly egy nagyon kemény sörtéjű fogkefét többször is megforgatott az összeszorított ujjak között. Aizhong ujjai véreztek, és rendkívüli fájdalmat szenvedett el.


Az öccsét, Ailit is letartóztatták, mert nem akarta feladni a Fálun Dáfá gyakorlását. A Jidong börtönbe zárták. Ott őt is megkínozták. A kínzás alatt az őrök időről időre megkérdezték tőle, hogy akarja-e még mindig gyakorolni a Fálun Dáfát. A meggyőződésében rendíthetetlen Aili megerősítette, hogy igen. Ezután hosszú ideig fizikailag bántalmazták, mire sokkszerű állapotba került, és elvesztette az eszméletét. Éjfél körül az őrök felszólították a foglyok egy csoportját, hogy öntsön forró vizet a vízforralóból Aili eszméletlen testére. A rendkívüli fájdalomtól Aili magához tért. Az őrök ismét megkérdezték tőle, hogy most még mindig gyakorolná-e a Fálun Dáfát. Utolsó erejével igent mondott a kérdésükre, mielőtt ismét elvesztette az eszméletét. A foglyok ezután ismét forró vizet öntöttek rá a vízforralóból.


A két testvér húgát, Hongpinget szintén jogellenesen vették őrizetbe. A kényszermunkatáborban foglyok tucatjai verték és fenyegették éjjel-nappal. Másfél év elteltével a testsúlya felét elvesztette. De az őrök nem hagyták abba a kínzást, végül ismeretlen gyógyszereket adtak be neki. Ezután közel volt a halálhoz.


Mintha ez nem lenne elég, a három testvér édesanyját, Wang Lianrongot is letartóztatták, és a pekingi Huairou börtönbe vitték – ugyanabba a börtönbe, ahol a lányát is fogva tartották. A kezdeti ellenőrzés során az őrök letépték róla a ruháit. Ezután bevitték a lányát a szobába, és utasították a többi jelen lévő férfi rabot, hogy erőszakkal vegyék le a lánya, Hongping ruháit is. Ezután elektromos botokkal sokkolták a ruhátlan Hongpingot az édesanyja szeme láttára.


Végül Chen, Wang, Aizhong, Aili és Hongping mind meghaltak az üldözés következtében. A lánya, Hongping csak 32 éves volt.


A Chen család nem az egyetlen család, amelyet üldöztek a Fálun Dáfában való hitük miatt. A Minghui.org közel 5000 igazolt esetet dokumentált, amikor a Fálun Dáfá-gyakorlókat halálra üldözték a hitük miatt.


Jiang Zemin, a Kínai Kommunista Párt korábbi elnöke és a Fálun Dáfá elleni üldözés kezdeményezője a következő szavakat mondta: „Ha valakit halálra vernek, az öngyilkosságnak minősül.” Azonkívül azt mondta: „A halál bekövetkezténél ne ellenőrizzék a személyazonosságot, és (a holttestet) küldjék közvetlenül hamvasztásra.” A Fálun Dáfá-gyakorlók közül kikerülő halálos áldozatok tényleges száma sokkal magasabb, mint amit a Minghui.org eddig megerősített.


Sok további áldozat

A Fálun Dáfá-gyakorlók gyermekeit sem kíméli az üldözés. Liu asszony, egy Jilin tartománybeli gyakorlónő, 2002 nyarán elment Pekingbe, hogy szót emeljen a Fálun Dáfáért. Letartóztatták és a Changping Elmegyógyintézetbe küldték. Napközben nem látott orvosokat; csak őrök és férfiak voltak, akik verték a gyakorlókat. Éjszaka hajnalig hallotta a sikolyokat.


Az elmegyógyintézetben három verőlegény volt, becenevén „Nagyfejű”, „Hosszúhajú” és „Néma”. Éjszaka megerőszakoltak egy kislányt, akinek mindkét szülőjét halálra kínozták a changpingi elmegyógyintézetben. A teljesen magára hagyott kislányt a három verőlegény éjszaka megerőszakolta. Liu asszony utólag azt mondta, hogy a kislány akkor még csak kilenc éves lehetett.


A Kínai Kommunista Párt támadásai az ártatlan gyakorlók ellen, akik egyszerűen csak az Őszinteség, Jószívűség és Türelem elvei szerint alakítják ki az életüket, odavezettek, hogy egyre több ember veszítette el a lelkiismeretét. Az emberekben lévő gonosz farkas, amelyet ennek a beszámolónak az elején levő történetben említettünk, megvadult, és így vakon követték a KKP-t a Fálun Dáfá-gyakorlók elleni üldözésben. A szemük sem rebbent, amikor a gyakorlókat megkínozták, vagy akár a szerveiket is elrabolták és megölték őket.


A törvénysértések és törvénnyel való visszaélések a bűnüldöző szervek, ügyészségek és bíróságok számára mindennapi normává váltak. A tárgyalótermekben gyakran hallani, hogy a bírák hangosan azt mondják: „Ne beszéljen nekem a törvényről. Amit én mondtam, az a törvény!”, vagy: „Igen, igaza van – mi itt nem tartjuk be a törvényt. És akkor mi van?”


A hírmédiától a szórakoztatóiparig, a rendőrségtől a bíróságokig és az igazságszolgáltatási rendszerig az egész ország eltávolodott a becsületességtől és a tisztességtől. A Fálun Dáfát rágalmazó gyűlöletpropaganda bekerült a tankönyvekbe, az iskolai vizsgákba és még a főiskolai felvételi vizsgákba is. Mit várhatunk a jövő nemzedékeitől, amelyeket ilyen elsöprő gyűlölettel töltenek tele?


Az erkölcsi hanyatlás Kínában egy kaotikus társadalomhoz vezetett, ahol a prostitúció, a kábítószer-kereskedelem és az erőszak kikerült az ellenőrzés alól. Amikor a bűnözők önkényesen sebeznek meg embereket az utcán, senki sem meri megállítani őket. Túl sok történet létezik az emberek erkölcsi hanyatlásáról.


Egy 21 éves diák a Shanxi tartománybeli Xi’anban elütött egy nőt az autójával. Ahelyett, hogy segített volna neki, egy késsel leszúrta, hogy ne tudja feljelenteni.


Egy másik középkorú pekingi férfi egy nővel vitatkozott egy parkolóhely miatt. A férfi annyira feldühödött, hogy a babakocsiból kiemelte a nő kétéves kislányát, és kidobta a többemeletes parkolóházból. A gyermek meghalt.


A Jiangsu tartománybeli Xuzhou városából elraboltak egy fiatal nőt, akit ezután arra kényszerítettek, hogy szexrabszolgaként dolgozzon egy férfinak és két felnőtt fiának, valamint a falusi tisztviselőknek. Amikor a nőt éppen nem erőszakolták meg, láncra verve tartották. Ironikus módon ennek a fiatal nőnek a „férje” és kínzója kitüntetést kapott a helyi hatóságoktól a nyolc gyermek felneveléséért, akit a fiatal nő a nemi erőszakok nyomán szült.


Amikor az Őszinteség, Jószívűség és Türelem egyetemes értékei a gonosz célpontjává válnak, elkerülhetetlenül mindenki áldozattá válik. Hogy megállítsuk ezt a végtelen tragédiát, támogatnunk kell az ártatlanokat és ki kell állnunk a KKP ellen.

***


A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.


Angol változat: [Selected Opinion Articles] When Truthfulness-Compassion-Forbearance Is Attacked, Everyone Becomes a Victim

Forrás: [Ausgewählter Kommentar] Wenn Wahrhaftigkeit, Güte und Nachsicht angegriffen werden, wird jeder zum Opfer