(de.minghui.org) Egy nap azt kérdeztem magamtól: „Miért nem tudok minden nap korán felkelni és végezni a gyakorlatokat?” A válasz az volt, hogy „az ágyban maradni kényelmesebb”. Továbbá azt kérdeztem magamtól: „Akkor miért tudok néhány nappal később megint korán felkelni?” A válasz így hangzott: „Nem érzem jól magam, ha nem végeztem rendszeresen a gyakorlatokat. A gyakorlatok után újra jól érzem magam.” Megdöbbentett ez a gondolat! Talán azért végeztem a gyakorlatokat, hogy jól érezzem magam? Nem csoda, mert a kényelemre való törekvésem túl erős volt!
Tehát a gyakorlásom kiindulópontja egyértelműen a jólétem volt. Milyen erős emberi szív volt ez!
Minden alkalommal, amikor nem tudtam részt venni a kora reggeli közös gyakorlatokon, ébredés után nagyon rosszul éreztem magam belsőleg. Nem volt kár, hogy a kényelmességem miatt egyszerűen elvesztegettem ezt az értékes két-három órát⁈
Felismertem, hogy milyen komoly volt a probléma, és erőfeszítéseket tettem, hogy áttörjem. Ezért megkértem egy gyakorlótársnőmet, hogy lakjon nálam néhány napig, hogy bátoríthassuk egymást, és ugyanakkor együtt gyakorolhassunk kora reggel. Ez azonban nem oldotta meg az alapvető problémát.
A Mester azt mondja:
„Két oka van annak, hogy miért nem növekszik a gong a gyakorlással: ha nem magas szinten tanulod a Fát, akkor nem juthatsz magas szintre; és ha valaki sem a belső lényét, sem a xinxingjét nem műveli, akkor a gongja sem növekszik. Csak ez a két ok létezik.” (Zhuán Fálun - 1. előadás - Miért nem növekszik a gong a gyakorlással?)
Világossá vált számomra, hogy kívül kerestem, de ez nem tudta megoldani a személyes művelés problémáját.
Ezért elkezdtem többet tanulni a Fát és a Fához mérni magamat. A Zhuán Fálun mellett figyelmesen még egyszer elolvastam a Mester összes Fá-magyarázatát időrendi sorrendben.
A Mester azt mondja:
„Ne veszítsétek el ezt a sorsszerű (predesztinált) esélyt. Mi hát olyan nehéz? Gondoljatok csak bele, hiszen inkább azon múlik, hogy az ember nem fordít elég figyelmet erre a sorsszerű művelési esélyre, nem fordít elég figyelmet a Fá-ra és a saját életére szintén nem fordít elég figyelmet. Ha valóban tisztában van ezzel az ember, akkor jól is lehet csinálni.” (Fá-magyarázat San Franciscóban 2005-ben, 2005.11.05.)
Ezek a szavak mélyen megráztak: Mennyire értékeltem a Dáfát? Valóban megbecsültem ezt az egyszeri lehetőséget a művelésre, ami több ezernyi év alatt nem kapható meg?
A kényelemre való törekvésem már megakadályozott abban, hogy minden nap részt vegyek a közös gyakorlatokon. Nem úgy volt, hogy a Dáfában való művelésemet nem tettem az első helyre?
A Mester azt mondja:
„A világegyetem fejlődésfolyamata szerint műveljük magunkat a legmagasabb kozmikus tulajdonságok vezetésével – Zhen, Shan, Ren. Valami nagy dolgot művelünk, ami egyenlő a világegyetem művelésével.” (Zhuán Fálun - 1. előadás - A Fálun Dáfá jellegzetességei)
„Mondok nektek egy példát: a világegyetem mozog, és a világegyetem összes Tejútja és összes bolygója is mozog. A kilenc bolygó kering a Nap körül, és a Föld is forog a tengelye körül. Gondolj bele, ki tolja őket? Ki adta nekik a hajtóerőt? Ezt nem foghatod fel a hétköznapi emberek fogalmaival, mert ez egyszerűen egy forgó mechanizmus.” (u.o.)
A Mester egy automatikus művelési mechanizmust helyezett el bennünk. Amíg a mozdulataink „a mechanizmusok lefolyását követik. Nincs semmiféle gondolatvezetés közben” (u.o.), addig ezt a mechanizmust erősítjük. Ha nem végeznénk naponta a gyakorlatokat, akkor ezt a mechanizmust nem lehetne megerősíteni.
Ezért nem szabad lazítanunk a gyakorlatoknál. Valójában, ha nem tartjuk magunkat ehhez a mércéhez, minden megszűnik létezni.
Korábban a Mester olyan szavait, mint a „gong műveli az embert”, „a Fá műveli az embert” (u.o.), és „A művelés tőled függ, a gong pedig a mestertől.” (Zhuán Fálun - 1. előadás - Miért nem növekszik a gong a gyakorlással?) a szövegkörnyezetből kiragadva és egyoldalúan értettem meg. Ezért nem fektettem hangsúlyt a gyakorlatokra. Valójában ez csak mentség volt a kényelemre való törekvésem számára, ami nehézségekhez vezetett a művelésemben. A Fá-tanulásnál és a gyakorlatok végzésénél, valamint az őszinte gondolatok küldésénél álmosnak és fáradtnak éreztem magam. Hosszú ideig rossz testi állapotban is voltam. Szerettem volna jobban igazolni a Fát, és több embert megmenteni, de nem tudtam annyit tenni, amennyit szerettem volna.
A Mester azt mondja:
„Amilyen magas a xinxinged, olyan magas a gongod is – ez egy totális igazság.” ((Zhuán Fálun - 1. előadás - Miért nem növekszik a gong a gyakorlással?)
Ha az ember nem végzi a gyakorlatokat minden nap, az azt jelenti, hogy a xinxingje még nem érte el a mércét. Akkor hogyan tudna a Mester segíteni nekünk abban, hogy növeljük a gongunkat?
24 éve művelem magam a Fálun Dáfában. A démoni nehézségekben botladozva mentem előre, és a mai napig átjutottam. A Mester sokat törődött velem, és nagyon sokat áldozott értem, de nem volt erős akaratom, hogy elengedjem a kényelemre való törekvést.
Az akaraterőről és az akaratról a Mester azt mondja:
„Másfelől, azok, akik nem haladnak szorgalmasan előre, szintén tanulják a Fá-t, ők is tudják, hogy a Fá jó, viszont ők nincsenek a Fá-ban és szintén nincsenek erős őszinte gondolataik. Természetesen nem rendelkeznek magas felismerésekkel, nevezetesen nem tudják helyesen felismerni a Fá értékét, emiatt nem tudják megerőltetni (ösztönözni) magukat. (Fá-magyarázatLos Angeles városában, 2006.02.25.)
Az őszinte gondolatok a Fából származnak
A lehető leghamarabb át akartam törni az állapotomat. Egyik reggel 10:00-kor elmentem egy gyakorlótársnőmhöz, hogy együtt tanuljam vele a Fát. Teljes lótuszülésben ültem, és mindkét kezemmel tartottam a Zhuán Fálun könyvet. Amikor az első lecke felénél jártunk, a bal lábam úgy fájt, mintha az erek és a meridiánok elzáródtak volna. Régebben letettem volna a lábam, de most azt gondoltam: „Biztos jó dolog, mert a szívemmel tanultam a Fát.” Ezért kitartottam. Amikor már majdnem az első lecke végére értünk, éreztem, hogy a bal lábamban lévő erek és meridiánok hirtelen felszabadultak. Minél többet és minél koncentráltabban tanultam a Fát, annál nyugodtabbnak éreztem magam. Este 7-ig összesen hat leckét olvastunk el. Ez nagy áttörés volt számomra.
A következő napokban jól tudtam emlékezni a Fá-alapelvekre. Tele voltam örömmel. A gyakorlatok végzése közben is nagyon könnyűnek éreztem magam. Korábban, amikor a teljes lótuszülésben meditáltam, mindig fájt a bal lábam. Ilyenkor, hogy enyhítsem a fájdalmat, megmozdultam egy kicsit. Más szóval, a „fájdalmat” nem tartottam jó dolognak. Amikor már tényleg jó dolognak tekintettem a „fájdalmat”, a bal lábam már nem fájt a teljes lótuszülésben.
Egyszer kora reggel a meditációs gyakorlat közben azt éreztem, hogy az egész testem üressé vált: a karjaim, a lábaim és a különböző testrészeim már nem voltak ott, csak a testem héja – csodaszép volt, mintha egy tojáshéjban ülnék. Nagyon meghatódtam, és nem tudtam visszatartani a könnyeimet.
Amióta rendszeresen végzem a gyakorlatokat, a testem sokat változott. Az elmúlt négy évben fájt a derekam, másfél évvel ezelőtt pedig a bal lábam is fájt és megduzzadt. Megtagadtam a régi erők elrendezéseit, és továbbra is csináltam a három dolgot – tehát azt tettem, amit tennem kellett. Később a lábam duzzanata elmúlt, de még mindig nem volt teljesen rendben, a derekamban levő fájdalom is ott volt még. Miután a gyakorlótársaimmal együtt tanultam a Fát, sikerült elengednem a kényelemre való törekvést. Ezután jobban tudtam koncentrálni a Fá-tanulásnál, a gyakorlatoknál és az őszinte gondolatok küldésénél. Sikerült elengednem az egómat is és együttműködnöm más gyakorlókkal. Idővel elfelejtettem a derékfájást, és egy nap észrevettem, hogy a bal lábam nagyon könnyűnek érződött. Ismét teljesen rendben volt. A derékfájás is csodálatos módon eltűnt.
Lehetséges, hogy elértem az ehhez a szinthez szükséges mércét, ezért a Mester eltávolította a más dimenzióimban lévő rossz anyagokat számomra!
A Mester utalásai – az unokámon keresztül
A Mester számos utalást adott nekem a gyakorlatokkal kapcsolatban. Ezenkívül bátorított az unokámon keresztül, aki elmondta, hogy mit látott az égi szemével. A Mester valóban nagyon törődött velem. Három évvel ezelőtt, amikor a harmadik, „A két kozmikus pólus összekapcsolása” nevű gyakorlatot végeztem, a mindössze hároméves unokám azt mondta nekem: „Nagyi, valami forog a hasadban.” Azt válaszoltam: „Ez a Fálun.” Majd így folytatta: „A karodon is van Fálun, és mindenütt az egész testeden, forognak.” Várakozásteljesen megkérdezte: „Nagyi, nekem is van ilyenem?” Azt válaszoltam: „Ha végzed velem a gyakorlatokat, kapsz egyet”. Erre elkezdte végezni a gyakorlatokat velem. Miközben a Fálunt tartotta a második gyakorlatnál, a „Fálun-karóállásnál”, azt mondta: „Nagyi, öt sárkány van mögötted.”
Egy másik alkalommal, amikor a második gyakorlatnál a fejem fölött tartottam a karjaimat, azt mondta: „Nagyi, amit a fejed fölött tartasz, az egy nagy Fálun.” A Fálunt mindkét oldalon tartani pozíciónál a fejemre, a kezeim közé és a füleim közé mutatott, és azt mondta: „Itt egy sárga Fálun van, itt egy kék és itt egy lila.”
Körülbelül hat hónappal ezelőtt az unokám mellett álltam, amikor a házi feladatát csinálta. Azt mondta: „Nagyi, most szól a gyakorlózenéd.” Amikor hoztam a lejátszót, azt mondta: „A Mester figyelmeztet téged, hogy végezd a gyakorlatokat, ugye?” Örömmel értettem egyet vele, majd rögtön bepótoltam a harmadik és negyedik gyakorlatot.
Egy nap azt mondtam neki: „Hallgatnod kellene a Dáfá-zenét. Legutóbb, amikor a »Pudu«-t és a »Jishi«-t hallgattad, kis növényeket és rózsákat láttál, és a Mester eljött, - emlékszel? Nem azt mondtad akkor, hogy a felhőkben vagy?” Miután egy darabig hallgatta a zenét, az unokám azt mondta: „Egy nagy rétet látok. A Mester meditál, és mellette egy nagyon magas fa van.” Egy idő után az unokám magához hívott, és azt mondta: „Nagyon sok Dáfá-gyakorló jött, hogy a Mesterrel együtt gyakoroljon.”
A Mester megmutatta az unokámnak a Dáfá szépségét és szentségességét, hogy mindkettőnket arra bátorítson, hogy szorgalmasan haladjunk előre a művelésben. Még jobban értékelem a Dáfát és a műveléshez való sorsszerű lehetőséget is.
Ezek a személyes felismeréseim voltak az én szintemen. Remélem, hogy tudnak segíteni a hasonló állapotban található gyakorlótársaknak. Ha vannak hiányosságok, kérlek, javítsátok ki azokat.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Angol változat: I Learned to Cherish Falun Dafa and Began Practicing the Exercises Seriously
Forrás: Die schicksalhafte Gelegenheit zur Kultivierung schätzen – das Praktizieren der Übungen ernst nehmen
* * *
tovább ...