Neves kínai írónők: Más választások, más sorsok

(en.Minghui.org) Eileen Chang (más néven Zhang Ailing, 1920 – 1995) az egyik leghíresebb kínai származású amerikai író volt. Bölcsessége azonban jóval túlmutatott az íráson.


Changhoz hasonlóan több más nő is ismert volt írói tehetségéről az 1940-es években, köztük Su Qing (1914 – 1982) és Guan Lu (1907 – 1982). Csanggal ellentétben sem Su, sem Guan nem készített jelentős írásokat, miután a Kínai Kommunista Párt (KKP) 1949-ben átvette a hatalmat. Ráadásul mindketten évtizedeken át rettenetesen szenvedtek nyomorúságos haláluk előtt.


Mi okozta, hogy az útjaik olyan különbözőek voltak?


Tisztánlátás a vörös terrorról

Chang tekintélyes családba született. Nagyapja Zhang Peilun volt, a Qing-dinasztia egyik magas rangú haditengerészeti parancsnoka, nagyanyja pedig Li Ju'ou, Li Hongzhang, a Qing-dinasztia egyik leghatalmasabb tisztviselőjének legidősebb lánya.


A Sanghajban két nyelven tanult Chang az 1940-es években vált híressé Kínában. Közben óvatos volt az értelmiségiekben megjelenő kommunizmussal szemben. Amikor a május negyediki mozgalmat írta le, egy incidenst, amely1919-ben kiváltotta a KKP születését, Chang azt mondta, hogy az „mindenki hangját az ő hangjára változtatta”.


Az ország és a népe iránti szeretete miatt Chang nem hagyta el azonnal Kínát, miután a KKP 1949-ben átvette a hatalmat. A KKP tisztviselőinek kérésére 1950-ben két regényt írt, amelyek illeszkednek a párt narratíváihoz. Ennek ellenére a könyveiben kijelentette: „A politika határoz meg mindent. Még ha el is menekülsz, a politika megtalál.”


Szintén ebben az évben úgy rendezték el, hogy Csang két hónapig részt vegyen a földreform-mozgalomban. Ez a tapasztalat fájdalmasnak bizonyult. Képtelennek találta magát arra, hogy továbbra is „hősies” történeteket írjon a KKP számára. „Ezek a »monumentális« típusú írások nem az én stílusom. És nem is akarom megpróbálni” – írta.


Mivel nem tudta elviselni a KKP önkritikai üléseit és „gondolat-átalakítását”, 1952 júliusában, 32 évesen Hongkongba menekült.


Míg Hongkongban élt, Chang két regényt írt, a The Rice Sprout Song: a Novel of Modern China (A rizscsíra dal: a modern Kína regénye) és a Naked Earth (Meztelen föld) címűt. Mindkettőt az Egyesült Államokba való költözése után adták ki, és Kínában ma is tiltott művek.


Ebben a két regényben Chang leírja a brutális földreformot, a Háromellenes kampányt és a koreai háborút. A történetek azt ábrázolták, hogyan kínozta a KKP az embereket és hogyan irányította az elméjüket. Azt is feltárták, hogy a totalitárius rezsim elpusztítja az emberiséget. „Egy gyors korszakban élünk – a rongálás már elkezdődött, és még több jön” – írta.


Később Chang művei még híresebbek lettek Hongkongban, Tajvanon és sok más régióban. A KKP meghívta őt egy látogatásra, de ő visszautasította.


Kommunizmus: A „boldogság” mérgező diétája

Chang legjobb barátjának, Su Qingnek egészen más volt a története. Changgal ellentétben, aki hagyományos életre vágyott, Sút erősen befolyásolták a kommunista eszmék. Lekicsinyelte a házasságot, és az együttélést támogatta. De a boldogság hajszolásának erről a pirulájáról kiderült, hogy a végtelen keserűség és fájdalom magva lett.


A szexuális szabadság gondolatával Su elvált a férjétől, és házasságon kívüli kapcsolatokat folytatott több férfival. Ezeket a viszonyokat dokumentálta a fél-önéletrajzában, először az 1943-ban megjelent Tíz év házasság, majd az 1947-ben kiadott Tíz év házasság folytatása című könyveiben. Bár ezek a könyvek akkoriban bestsellerek lettek, a szexuális szabadság mellett való kiállása és a szexuális kapcsolatok pszichológiájának explicit leírása mégis megdöbbentette az értelmiséget és általában a társadalmat.


Emiatt Su megszakította barátságát Changgal, és sok embert taszított el a család és a házasság hagyományos értékeitől. Ráadásul a könyvek nagy politikai kampányok céltáblájává váltak. 1955-ben börtönbe zárták, és a kulturális forradalom idején ismét támadás érte. Ezek az élmények a gyermekeire is hatással voltak, így rossz képzettségben és hátrányos megkülönböztetésben volt részük. Utolsó éveiben Su nem tudta kifizetni az orvosi számláit. „Csak szeretnék hamarabb meghalni” – mondta egyszer egy barátjának. Fia, aki utcai árus volt, 1982 decemberében hazatért, és holtan találta.


11 év börtönbüntetés

Ha Su a kommunista ideológia áldozata volt, akkor Guan Lu a KKP kíméletlen politikai rendszere ágyútöltelékének tekinthető.


Guan először filozófiát tanult a Nemzeti Központi Egyetemen, majd nyelvtanulásra váltott. Abban az időben már híres volt az írásairól. 1932 elején csatlakozott a KKP-hoz. 1937-ben a KKP legfelsőbb vezetői utasították, hogy vegye fel a kapcsolatot Pan Hannian-nel, a KKP egyik kulcsfontosságú hírszerzőtisztjével. Pan azt mondta Guannak, hogy dolgozzon kémként Li Shiqun földalatti KKP-taggal együtt.


„Ha valaki azt mondja, hogy [a KKP] árulója vagy, nem tudod megvédeni magad. Máskülönben nem fog működni” – mondta Pan. Guan beleegyezett, és árulót játszott.


Néhány évvel később a KKP egy másik kémet küldött Li mellé, és elutasította Guan kérését, hogy fejezze be a kémtevékenységét. Ehelyett arra utasították Guant, hogy a megszálló japán tisztviselőkkel és értelmiségiekkel dolgozzon együtt hírszerzés céljából. Guan ismét feltétel nélkül engedelmeskedett a parancsnak, és feláldozta a hírnevét. Hírhedt árulóként egy japán magazin szerkesztőjeként dolgozott. Guan többször kérte, hogy fedje fel, hogy a KKP földalatti tagja, de kéréseit mindig elutasították.


Miután a megszálló japánok 1945-ben megadták magukat, a helyzet nem javult. Sokan ítélték el árulóként, a KKP pedig nem adott felvilágosítást. Ráadásul a KKP felső vezetői azt mondták a barátjának, Wang Bingnannak, hogy a nő hírneve miatt fejezze be a kapcsolatát Guannal. Miután 1946-ban egy szakítólevelet kapott Wangtól, az akkor 39 éves Guannak összetörte a szívét.


1955-ben Guant börtönbe zárták, hogy magyarázza meg a kínai áruló múltját. Csak három évvel később szabadult. 1967-ben ismét börtönbe került. Ezúttal nyolc évig volt börtönben. Csak 1980 márciusában hozta helyre a KKP felső vezetése a hírnevét. Guan néhány hónappal később befejezte memoárját, és decemberben öngyilkos lett.


Egy lány, aki elárulta az apját

A KKP a dang xinget (pártjellemzőket) hangsúlyozza. Ha a személyes értékek vagy érdekek ütköznek a Párt érdekeivel, akkor feltétel nélkül engedni kell a Pártnak. Ez szinte minden KKP-taggal, köztük Guannal is megtörtént. Egy másik példa Fu Dongju (1924 – 2007), aki elárulta apját, a Kuomintang (KMT) magas rangú katonai vezetőjét, Fu Zuoyit.


1946 nyarán Fu Dongju elvégezte a főiskolát, és szerkesztőként kezdett dolgozni Tianjinban. Apja tudta nélkül nagy mennyiségű KMT katonai hírszerzési anyagot adott át a KKP-nak. A következő évben ő is belépett a KKP-ba.


1948 őszén a KKP vezetői utasították az akkor 24 éves Fút, hogy csatlakozzon az apjához Pekingben, mint beépített ügynök. Ennek oka az volt, hogy a KKP hamarosan megtámadja a várost, és Fu apja a védelemért felelt. Fu követte a parancsot, és kémként apja mellett maradt, hogy felügyeljen rá.


Fu úgy jutott hozzá a KMT legféltettebb titkaihoz, hogy lefényképezte a széfbe zárt bizalmas aktákat. A széf az apja hálószobájában volt, és Fu tudta a jelszót, de a kulcsot az apja mindig magánál tartotta. Fu csokoládét használt, hogy becsapja ötéves öccsét a kulcsért. Az öccse ölelést kért az apjától, és könyörgött neki, hogy meséljen el neki egy történetet. Miután megszerezte a kulcsot, Fu elment a széfhez, és lefényképezte az aktákat, amikor az apjának megbeszélései voltak. A kulcsot ezután az öccse visszaadta az apjuknak. A KKP tisztviselői később azt mondták, hogy az így megszerzett értesülés volt akkoriban a legértékesebb információ.


Fu apja nem kedvelte a KKP-t, és azon vitatkozott, hogy tárgyaljon-e a KKP-val. Az utolsó napokban frusztrációból néha arcon csapta magát, és még a fejét is a falba verte. Fu gyakran jelentette apja szavait és tetteit Cui Yuelinek, egy másik beépített KKP-kémnek. Cui aztán táviratilag továbbította az információkat a KKP felső vezetőinek. Ez az értesülés lehetővé tette a KKP számára a stratégiai előny fenntartását.


Apja csak az utolsó pillanatban értesült Fu árulásáról. „Hűtlen, jogtalan, megvetendő szolgának” nevezte.


Guanhoz hasonlóan Fu odaadása a KKP iránt csak nyomorúsággal végződött. A kulturális forradalom idején KKP-ellenes osztályellenségként került célkeresztbe. Amikor meglátogatta apját, aki alig tudta megvédeni magát, azt mondta Fúnak: „Nem kell többé jönnöd”. Apja 1974 áprilisában halt meg.


Fu is nehéz életet élt a későbbi éveiben. Kis fizetése nem volt elég az orvosi költségeinek a fedezésére. A KKP lakásreformja során a meglévő tulajdonosok egy kis összeget fizethettek, hogy valódi tulajdonosok lehessenek. De ő még ezt sem engedhette meg magának. Az apja a múltban sok magántulajdont adott át, de a KKP tisztviselői egyszerűen figyelmen kívül hagyták ezt a történelmi időszakot.


Utolsó éveiben Fu azt mondta, hogy fokozatosan kezdte megérteni apja gondolatait a KKP-ról, de már túl késő volt. 2007-ben halt meg.


A tragédia nem korlátozódott az apára és a lányára. Fu Zuoyi testvére, Fu Zuogong a Columbia Egyetemen doktorált. Testvére tanácsára Fu Zuogong visszatért Kínába, és jobboldaliként került célkeresztbe. 1960-ban Jiabiangouban éhen halt, a kínai nagy éhínség csúcspontján.


Összefoglaló

A hagyományos kínai kultúrában az emberek arra törekedtek, hogy harmóniában éljenek az éggel és a földdel. A kölcsönös becsületesség, hűség és tisztelet érdemei révén évezredeken át áldottak voltak.


A kínai történelemben sok jól ismert nő is volt, mint például Mulan és Mu Guiying. Történeteik arra inspirálták a kínai embereket, férfiakat és nőket egyaránt, hogy segítsenek másokon és szolgálják a nagyobb társadalmat. De amikor a KKP jött, az osztályharc, a gyűlölet és a hazugságok ideológiájával, minden megváltozott.


Wei Junyi, kínai szerkesztő és novellaíró egyszer sajnálattal mondta a lányának: „Amikor beléptem a KKP-ba, kész voltam arra, hogy a pártnak szenteljem magam. De nem tudtam, hogy fel kell áldoznom a lelkiismeretemet.”


Vajon hányan fognak tanulni Chang, Su, Guan és Fu tanulságaiból? Csak az idő fogja megmondani.


A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.


Forrás: Renowned Chinese Women Writers: Different Choices, Different Fates