A hit és az alapvető ragaszkodás

(de.Minghui.org) Nemrégiben új megértésre tettem szert a "hit" és az "alapvető ragaszkodás" fogalmával kapcsolatban. Erről szeretnék itt beszámolni.


Eddig nem igazán értettem, hogy mit jelent a "hit" a művelésemben. A felszínen a "hit" szó azt jelentheti, hogy hiszünk valamiben anélkül, hogy felismernénk valamit.


A Mesterbe és a Fába vetett hit az alapja a Fálun Dáfá művelésének. Máskülönben beszélhetnénk-e művelésről? Hogyan lehet tehát az embernek hite, és mi a döntő alapja annak, hogy higgyen a Mesterben és a Fá művelésében? Korábban nem tudtam egyértelmű választ adni ezekre a kérdésekre. Nemrégiben valami megihletett, és új megértésre tettem szert.


A hit különböző értelmezései

Először is, szeretnék beszélni a "hit" szónak a katolikus szótárból származó értelmezéséről, amire nemrég bukkantam rá. Ott az áll, hogy a hit isteni minőség vagy tulajdonság (isteni erény). Ezért ez nem olyasmi, amivel a világ átlagemberei csak úgy rendelkezhetnek. A hétköznapi emberek saját erőfeszítéseik vagy nevelésük révén is elsajátíthatják az óvatosság, az igazságosság, a bátorság és a mértékletesség tulajdonságait. A "hitet" azonban nem lehet saját erőfeszítéssel megszerezni. Ezt csak az istenségek kegyelméből lehet megadni. A katolicizmusban három ilyen isteni tulajdonság létezik: "hit", "remény" és "szeretet".


Amikor a katolikus magyarázatot olvasom, azt hiszem, hogy az itt említett "remény" az élet igazságához való visszatérésre irányuló vágy. Ők ezt az Istennel való újraegyesülés vágyának nevezik (isteni egyesülés). A "szeretet" irgalmat jelent. Ezek közül a tulajdonságok közül egyik sem tartozik a világi világban élő emberhez. Az eredeti, igaz önmagunkhoz való visszatérés az emberi lény Buddha-természete, és az irgalom olyasvalami, amit egy emberi érzelmekkel teli ember nem tud elérni. Ezt csak úgy lehet elérni, ha elengedjük az emberi érzelmeket.


Mi tehát a "hit"? Katolikus szemszögből nézve az élőlényt Isten bölcsessége annyira megáldja és megerősíti, hogy szilárdan meg van győződve arról, hogy az Isten által kinyilatkoztatott fenség és megjelenések az igazságot jelentik. Ezt a magasabb igazságról való tudást és meggyőződést nem lehet emberi ésszel megszerezni, hanem azt Istennek kell megadnia. Ezt csak Isten által lehet elérni.


Hit és megvilágosodás

Úgy tudom, hogy ez a "hit" az a "megvilágosodás", amelyről a Mester beszél.


A Mester kijelenti:

"Korábban a nyugati vallásokban a hitről beszéltek. Keleten a megvilágosodásról beszélnek." (Fá-magyarázat az európai Fá-konferencián, 1998. május 30-31.)


Más szóval a "hit" és a "megvilágosodás" alapvetően ugyanazt jelenti. Ezt az állapotot akkor érjük el, amikor egy élőlény egy magasabb szinthez igazítja magát, vagy amikor a Mester segít megnyitni a zárt, veleszületett tulajdonságainkat. Akkor természetesen felismerjük a magasabb szint igazságát, és szilárdan hiszünk benne. Mivel életünknek ez a része már ezen a síkon van, természetes, hogy megértjük és elfogadjuk az igazságot ezen a síkon. Rájöttem, hogy ez is a Fával való összehangolódásunk megnyilvánulása.


A Fálun Dáfában való művelésem kezdetén a Zhuán Fálun olvasása közben folyton kérdések merültek fel bennem. Itt-ott nem láttam a logikát benne, máshol a tartalom eltért az én elképzelésemtől, megint máshol pedig ellentmondásosnak tűnt néhány mondat. Röviden, végtelen sok kérdés merült fel. De miután egy ideig alaposan tanulmányoztam a Fát, minden kérdés eltűnt. Már nem is emlékszem a kezdeti kérdésekre. Most már természetesnek érzem, amit a Mester mond, és el tudom fogadni.


Akkoriban csodálkoztam, hogy hová tűntek ezek a kérdések. Most, hogy belegondolok, ez azért van, mert az életem a Fá tanulásának folyamatával megemelkedett, és összhangba került a Fá-val. Amikor magasabb szintre értem, képes voltam befogadni a Mester magasabb szintű tanításait. Az alsóbb szintek gondolatai már nem érnek el hozzám, és nem is emlékszem rájuk.


A megváltás folyamata

Természetesen ez az állapot túlmutat a hétköznapokon. Ezt a műveltséget csak a Mester kegyelmével lehet elérni. Valójában ez a Mester általi megváltás folyamata. Ebben a folyamatban a Fá tanulása a legfontosabb dolog.


A Mester azt mondta:

“ Gyakran mondom, hogy én mindent belepréseltem ebbe a Fá-ba, ami lehetővé teheti a műveléseteket és megemelkedéseteket, amit megkaphattok a művelésnél. Ámbár ti különböző szinteken vagytok találhatóak, közületek egyik sem értheti meg valóban, milyen súlya van a szavaimnak. Ameddig műveled magad, mindent meg fogsz kapni. De tudjátok, mennyi dolog van tartalmazva részemről azokban a dolgokban, amiket kaptatok?” (Fá-magyarázat a svájci Fá-konferencián, 1998. szeptember 04-05.)


A Mester emlékeztet minket:

“Ezenkívül én mondom nektek, ennek a Fá-nak hatalmas ereje van. Én beleillesztettem a grandiózus képességemet ebbe a Fá-ba és emiatt ez a Fá mindent megtehet számotokra.” (Fá-magyarázat 2003-ban az USA nyugati partján, a kínai lampionünnep idején. 2003.02.15.)


Azáltal, hogy a Mester a karma hegyeit vállalja magára értünk és a megmenteni kívánt élőlényekért, lehetővé teszi számunkra, hogy a Fá tanulásán és művelésén keresztül folyamatosan magasabb szinteket érjünk el.


Amikor a hitről mint isteni tulajdonságról beszélünk, lehet egy másik jelentése is: hogy a mennyei világban minden élőlény már ezen a szinten van. Ezek a lények nagyon természetesen értik a Fá elveit ezen a szinten és a Mennyek Urának szavait, és szilárdan hisznek bennük, mert ők maguk is ennek a szintnek a része. De amikor az ember egy alacsonyabb szinten van, zűrzavarban, nem tudja megérteni és elhinni a magasabb szintű állapotot. A dolgok megértését a saját szintünk határozza meg.


A Fá-ba vetett igaz hit kifejlesztése

Ha a "hit" vagy a "megvilágosodás" az a folyamat, amelynek során az élet egyre inkább összhangba kerül a kozmosz jellemzőivel, akkor az ebben a folyamatban a művelőkkel szemben támasztott követelmények is folyamatosan növekednek. Kezdetben a Mesterre támaszkodhatunk, hogy felemeljen minket. De végső soron minden hitünknek a Fához való igazodásunkon kell alapulnia ahhoz, hogy elérjük a mércét.


Például a korai években, amikor a Mester bemutatta a Fálun Dáfát a nyilvánosságnak, sok csodát tett, beleértve sok ember gyógyítását a Keleti Egészségügyi Vásáron. Mivel akkoriban az alapjaink csak a hétköznapi emberek szintjén voltak, és a Fával való kapcsolatunk még gyenge volt, a Mester adott nekünk néhány "mankót", hogy segítsen nekünk elindulni. Minél többet műveljük magunkat, annál kevesebb "mankót" hagy nekünk a Mester.


Nemcsak, hogy a Mester nem ad többé "mankókat", hanem nekünk is el kell dobnunk a saját magunk által készített mankókat. Különösen a múltban, lehet, hogy volt néhány olyan emberi elképzelésünk, amely megfelelt a Dáfá felszínes szintjének. A művelés kezdeti szakaszában ezek a gondolatok, mint például az igazságosság érzése vagy a jó követése, segíthetnek megerősíteni a Dáfába vetett hitünket.


De ahogy haladunk a művelésben, különösen a Fá-helyreigazítás utolsó pillanatában, el kell engednünk emberi elképzeléseinket, és teljes hitet kell kifejlesztenünk a Fában. Egyes gyakorlók például úgy vélik, hogy az igazságosság a világon a legfontosabb, és hogy az Isteni biztosan igazságot fog szolgáltatni az emberiségnek. Miután Trump elvesztette a választást, és az igazság nem győzött a gonosz felett a felszínen, ezek a gyakorlók zavarba jöttek, és kétségek merültek fel a Dáfával kapcsolatban.


De ahogyan a brit konzervatív filozófus és hívő keresztény Edmund Burke mondta egyszer, a világpolitika nem a keresztény igazság megtestesítője. Én is így gondolom, és hozzátenném: A világpolitika nem a Buddha-Fá igazságának megtestesítője.


Korlátozott felfogásom szerint a Dáfá általi megváltás csak az emberek szívének megváltásán és megváltoztatásán keresztül jöhet el, nem pedig a világ politikai hatalmán vagy másvilági erők megnyilvánulásán keresztül. Még világosabban fogalmazva, az amerikai választások eredménye nem erősítheti meg a Dáfát az emberi világban.


Az emberi fogalmak mellett vannak más területek is, amelyeket meg kell emelni a művelésünkben. Néhányan például a Dáfát a gyógyulásra és az egészségre gyakorolt csodás hatásai miatt kezdték el gyakorolni. Amikor látják, hogy sok művelőnek ugyanolyan betegség-karmája van, mint a hétköznapi embereknek, és még meg is halnak tőle, ez megingatja a hitüket?


Másoknak bizonyos elvárásaik vannak a csoportban lévő művelőkkel szemben, például, hogy a Dáfá-tanulóknak mennyire nemesnek kell lenniük, vagy hogy a projekteknek milyen jól kell működniük. De ha a dolgok nem felelnek meg az elvárásaiknak, akkor is hisznek a Fában?


Más szóval, az úgynevezett "hit" összes hamis alapját el kell távolítani a végén. Csak ilyen körülmények között láthatjuk, hogy mire is épül valójában a hitünk.


Az igazi hit, amely megfelel a kritériumoknak, csak egy életnek a Fával való összehangolásából származhat. Így születik meg a világegyetem igazságának felismerése és a meggyőződés a magasabb szinteken. Ez a fajta hit nem igényel külső megerősítést vagy támogatást; egy megvilágosodott lény megérzi azt. Nem szabad, hogy vak és irracionális legyen a kifejezésmódja. Mert ez az Isten által adott bölcsességen alapuló nemesedés megtestesítője.


Valóban, mi lehetne szilárdabb megerősítés, mint valóban érezni, hogy az életünk szintje emelkedik?


Végül rájöttem, hogy a "hit" helytelen értelmezése vagy a hitre való törekvés az alapvető ragaszkodás, amiről a Mester beszél. Mindenkinek más az "alapvető ragaszkodása", amit a művelésben le kell győznie.


Amikor újraolvastam a Mester "A beteljesülés felé" című Jingwen-jét az Esszenciák a további haladáshoz 2. részében, ez még világosabbá vált számomra.


Forrás: Glaube und grundlegender Eigensinn


A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett összes cikket, grafikát és tartalmat szerzői jog védi. Nem kereskedelmi felhasználásuk megengedett, ha hivatkoznak az eredeti cikk címére és hivatkozására.