(Minghui.org) A pénz, a kéj, az egó és a tudomány uralja a mindennapi emberek tudatát, és manapság az emberek többsége nem hisz Istenben. Csak azoknak az embereknek tisztázhatjuk az igazságot a hit álláspontjából, akik továbbra is ragaszkodnak a hagyományos értékekhez.
Li mester megtanított minket,
„ha te neki a már olyan magas szintedről való szavakkal mesélsz, annak nem lesz jó hatása, hiszen ő még mindig egy hétköznapi ember. Egy hétköznapi ember mindennap a részvényekre mereszti a szemét, másokkal harcol és intrikál. Személyes érdekek miatt harcol az emberekkel, óriási az öröme, ha kap egy keveset; és szörnyen szenved, ha egy picikét elveszít. A hétköznapi emberek között azt csinál, amit akar, eltelve minden érzéssel és vággyal, ilyen egy hétköznapi ember.” (Fá-magyarázat az európai Fá-konferencián)
Megfigyeltem, hogy egyes gyakorlók általában túl magas szinten beszélnek az emberekkel. Eltöprengve azon, hogy a Mester hogyan magyarázza el a dolgokat a Zhuán Fálunban, hirtelen megértettem.
Több százszor olvastam már a Zhuán Fálunt, de ez volt az első alkalom, hogy rájöttem, hogy a Mester soha nem kér meg bennünket, hogy higgyünk Istenben, vagy ha nem hiszünk, annak következményeiben.
Felidéztem a saját művelési utamat. Fokozatosan adtam fel az egót, és hagytam fel a személyes érdekek és érzelmek követésével. Az Őszinteség, az Együttérzés, a Türelem alapelveinek követésével a mindennapi életemben jobb emberré váltam, és már nem úgy gondolkoztam, mint egy hétköznapi ember. A világról és az életről megalkotott nézetem fokozatosan megváltozott.
Most már szilárdan hiszek a Mesterben és a Fában, de ez egy hosszú folyamat volt. A mester tanításai irányítottak és segítettek abban, hogy eltávolítsam emberi nézeteimet.
A Mester azt mondta:
„Mi abban a formában magyarázzuk el, amit az emberek megérthetnek, eközben elmagyarázzuk az alapelveket és eltávolítjuk az akadályaidat a nézetek segítségével, hogy ezáltal te valóban felismerhesd a kozmikus alapelveket.” (Fá-magyarázat a megbízottak Fá-konferenciáján Csangcsunban)
El kell gondolkodnunk az általunk használt szavakon, amikor tisztázzuk az igazságot, úgy, hogy az emberek megérthessék. Meg kell fékeznünk szorongásunkat és türelmetlenségünket.
Gyakori jelenség a szemtől szemben végzett igazságtisztázás közben és a gyakorlók által kiadott médiaprogramokban, hogy túl magas szinten beszélünk a dolgokról. Gyakran emlegetik Istent vagy a Teremtőt, még akkor is, amikor az amerikai választásokat tárgyalják.
A szorongás nem egy igaz állapot
Az egyik ok, amiért a gyakorlók túl magas szinten beszélnek, az a szorongás, ami egy ragaszkodás. A szorongás olyan érzelmi állapot, amelyet az emberek akkor tapasztalnak, amikor nehezen tudnak megoldani egy problémát.
A szorongás biztosan nem egy igaz állapot. A Fá-ból tudjuk, hogy a szorongás elnyomja a bölcsességünket, és a jól művelt oldalunkat. Az emberek megmentésekor szorongásos állapotunkban, lehet, hogy kifecsegjük a megértéseinket, amelyeket a sokéves művelés során szereztünk, ami túl magas a mindennapi emberek számára.
Együttérzéssel kezelni a dolgokat
Egy másik ok, hogy ne beszéljünk túl magas szinten, felveti azt a kérdést, vajon valóban teljes szívünkből törődünk-e a megmentendő emberrel? Amikor tisztázzuk az igazságot, ragaszkodunk-e mások meggyőzéséhez, hogy igazunk van? Vagy valóban meg akarjuk menteni őket? Egyszerűen fogalmazva: gyakoroljuk mi az együttérzést?
Itt van egy metafora: Valaki beleesett egy folyóba és fuldoklik. A hídon állunk, és megpróbáljuk megmenteni. Lehajolunk hozzá és kihúzzuk? Vagy átadunk neki egy hosszú bambusz rudat? Beugrunk és kihúzzuk? Vagy csónakot küldünk?
Miközben megpróbáljuk megmenteni, figyelembe vesszük a fizikai erejét és azt, hogy valószínűleg mennyi ideig bírja? Belemerülünk és megmentjük, vagy csak a hídon állunk és azt kiáltjuk: „Kapaszkodni kell! Keményebben kell eveznie!” Mit tegyünk, hogy valóban megmentsük?
Tényleg műveljük az együttérzést? Másokat magunk elé helyezünk? Elgondolkodtunk azon, hogy mit mondunk az emberek megmentéséért? Ha túl magas szinten beszélünk, az illető nem fogja megérteni és nem fog megmenekülni – csakúgy, mint a hídon álló, aki nem hajlandó lehajolni és kihúzni a fuldoklót a folyóból.
Azt javasolják az embereknek, hogy mondják: „A Fálun Dáfá jó”
Arra ösztönözni az embereket, hogy azt mondják: „A Fálun Dáfá jó, az Őszinteség-Együttérzés-Türelem jó”, amikor veszélybe kerülnek, ezeknél két érthető magyarázat létezik, és a legtöbb ember elfogadja közülük legalább az egyiket.
1. Néhány súlyosan beteg ember, aki erre emlékezik, és azt mondja: „A Fálun Dáfá jó, az Őszinteség-Együttérzés-Türelem jó”, meggyógyultak. Mások szerint a szavak ismétlése segítette őket, amikor egy helyzet reménytelennek tűnik. Számos példa van erre Kínában és a tengerentúlon is.
2. Magyarázat a fizika szemszögéből.
A Mester azt mondta:
„Az emberek gondolkodása (gondolatai) egyfajta információ, egyfajta energia és az anyag egyik létezési formája. Ha az ember gondolkodik, egyfajta frekvencia (rezgés) jön létre az agyban. A mantrák szavalása néha nagyon hatásos. Hogy miért? A világegyetemnek is van saját rezgésfrekvenciája. Ha az elszavalt mantra rezgésfrekvenciája és a világegyetem rezgésfrekvenciája rezonanciába lépnek, akkor bizonyos hatások keletkezhetnek." (Fálun Gong)
Hogyan használhatjuk ezt a fizikai fogalmat annak a magyarázatára, hogy ezek a szavak megváltoztathatják az emberek egészségét? A legjobb módszer a mély dolgok egyszerű módon való megmagyarázása. Egyszerű nyelvet kell használnunk, úgy, hogy az emberek megérthessék. Néha egy érdekes beszélgetés erről az elvről segíthet az embereknek megérteni.
Ha valóban meg akarjuk menteni őket, a Mester bölcsességet fog adni nekünk, amikor tisztázzuk az igazságot. Tudni fogjuk, mit kell mondanunk, hogy az emberek, akikkel beszélgetünk, megérthessék és megmenekülhessenek.
Forrás: Talking about Things at a High Level While Raising Awareness
* * *
tovább ...