A rémálom késő éjjel visszatért. Az álomban a nyári szünetben hazamentem és a szomszédunk adta a tudtomra, hogy az apámat kivégezte a helyi hatóság, akik a Kínai Kommunista Párt (KKP) szolgálatában állnak. Az évek óta tartó félelmeim valóra váltak. Könnyek között ébredtem.
Ez a rémálom már több mint tíz éve kínzott. Számomra ez egy soha meg nem szűnő kínzás volt. Azonban én még szerencsésnek mondhatom magam, mert ez csak álom volt.
Fogva tartás és kínzás
Az apukám több mint tíz éve gyakorolja a Fálun Dáfát. Mikor az üldözés elkezdődött, letartóztatták és fogva tartó központba vitték minden elfogatóparancs vagy vádirat nélkül.
Úgy megverték és megkínozták, hogy halálközeli állapotba került. A fogolytáborban egyszer csak megjelent az orvos, aki feltételesen szabadlábra helyezte, hogy elkerüljék a felelősségre vonást az esetlegesen bekövetkező halála esetén.
Én akkoriban egy másik városban jártam főiskolára. Az anyukám és a testvérem azt mondták, hogy az apukám állapota megrémítette őket. Az egész teste, a lába is feldagadt és még csak cipőt sem tudott húzni.
Az anyukám és a bátyám nagyon rövid idő alatt szinte megőszült. Szerencsére az apukám nem adta fel a Fálun Dáfá gyakorlását és szorgalmasan folytatta a gyakorlatok végzését. Visszanyerte az egészségét és újra munkaba állt a gazdaságunkban. A kemény munkájának köszönhetően a családunk lelkileg és anyagilag egyaránt kivirult. Azonban az üldözés folytatódott Kínában és a rémálom újra és újra visszatért.
Kérdőre vonni a saját értékeimet
Egy évvel később, amikor haza telefonáltam, hogy megkérdezzem minden rendben van-e, senki nem vette fel. Attól féltem, hogy megint letartóztatták az apukámat. Ezért újra és újra telefonáltam különböző időpontokban.
Végül a szüleim felvették a telefont és elmondták, hogy a gazdálkodással voltak elfoglalva és egyszerűen nem voltak telefon közelben.
Az üldözés beárnyékolta a diplomaosztómat, a munkámat, az életem számos fontos szakaszát. Az apukámat azóta nem zaklatta a helyi hatóság, de a rémálom nem hagy nyugodni. Minden alkalommal, amikor rémálmom volt, rögvest hazatelefonálok, hogy megtudjam biztonságban vannak-e.
Apukám fogva tartása és kínzása félelmet keltett bennem. Hatással volt és van az életemre. Láttam az apámat a kedves, gondoskodó embert börtönbe kerülni és elbizonytalanodtam abban, hogy milyen ember is akarok lenni.
Először is elhatároztam, hogy önző és kimért leszek. De ez nem az én igazi természetem. Bizonytalan voltam, hogy melyik utat akarom választani.
A szív sebeire gyógyír a Dáfá
Sok évvel később adódott egy lehetőségem, hogy elolvassam a Zhuán Fálunt, amely a Fálun Dáfá tanainak a fő műve. A tanítások meggyógyították a szívemen ejtett sebeket és felébredt a mélyen eltemetett kedves természetem. Sajnáltam, hogy csak ilyen későn adtam esélyt a Dáfának.
Azonban az anyukám is félt elkezdeni a Fálun Dáfá gyakorlását. Az apukám révén számos előnyös hatását megtapasztalta a Fálun Dáfának és tudta, hogy jó. De túlságosan félt az üldözéstől.
Megértettük, hogy miért fél. Az üldözés még tart Kínában. A Fálun Dáfá gyakorlókat még letartóztatják, megkínozzák – sőt a szerveiket is elrabolják fájdalomcsillapítás, altatás nélkül pusztán azért, mert nem mondanak le a hitükről, úgy ahogyan az apukám sem tette.
A rémálom késő éjjel visszatért.
Remélem, hogy az apukám és a Fálun Dáfá gyakorlók milliói biztonságban vannak. Őszintén remélem, hogy a Dáfá Őszinteség, Jószívűség, Tolerancia alapelvei ellen folytatott üldözés a közel jövőben véget ér. És akkor már nem fenyegethet a rémálom és nem érzem majd ezt a rettentő szorongást.
Angol változat: Recurring Nightmares: Shadow of Persecution Follows Family Member
* * *
tovább ...