A三令五申 (sān lìng wǔ shēn) kínai szólás szó szerint azt jelenti, hogy három parancsot és öt indoklást adni. Gyakran fordítják úgy, hogy „ismételt parancs”, amelyet arra használnak, hogy leírják a szüntelenül ismétlődő parancsokat vagy azt is jelenti, hogy ugyanazt a parancsot adni újra és újra.
A Tavaszi és Őszi időszakban (Kr.e.770-476) Sun Zi [1], a híres stratéga (akit Sun Tzuk-ként is ismertek) elment, hogy meglátogassa a Wu állam királyát a nagy hatású művével, „A háború művészete” című könyvvel. Felajánlotta, hogy segít kiképezni a Wu sereget, és ezzel egy erősebb királysággá alakítani az államot.
 |
| Sun Zi újra és újra elmagyarázza a dobok jelentését, hogy biztosítsa az udvarhölgyeknek, hogy teljesen megérthessék (Flora Chung/Epoch Times) |
A király megkérte Sun Zi-t, hogy a kiképzést 108 udvarhölggyel kezdje a palotában, annak érdekében, hogy először az asszonyokon lássa, vajon Sun stratégiája működik-e. A király hívatta a szolgálólányait és megparancsolta nekik, hogy kövessék Sun Zi utasításait.
Sun Zi a fiatal hölgyeket két csapatba szervezte, és kinevezte a király két kedvenc ágyasát a csapatok vezetőinek. Mindenki kapott egy fegyvert, és elrendelte, hogy álljanak egy vonalba.
Megtanította nekik, hogyan ismerhetik fel a dobok „nyelvét”, és elmagyarázta nekik nagy részletességgel, hogyan meneteljenek négy irányba. Azt is elmondta nekik újra és újra, hogy mindig engedelmeskedniük kell a parancsoknak, és elmagyarázta, miért van erre szükség.
Mikor Sun Zi megkérdezte az asszonyokat, tudják-e hogyan menetelnek előre, hátra, balra és jobbra, azt mondták, hogy tisztán megértették.
Sun Zi elkezdte az edzést. Ütötte a dobot, amely parancsot adott a jobbra menetelésre. Csalódására a hölgyek nem csinálták azt, amit parancsolt, hanem csak nevettek és viccelődtek.
Sun Zi nem okolta őket, csak azt mondta: „Az a tábornok hibája, ha nem magyaráz világosan”. Aztán többször elismételte a különböző dobjelek jelentését, mint ahogy az előbb is tette.
Aztán ütötte a dobot és kiadta a parancsot, hogy meneteljenek balra. Ahelyett, hogy követték volna a parancsot, mindegyik hölgy – beleértve a csapatvezetőket is – csak kuncogott.
Ekkor Sun Zi azt mondta szigorúan: „Mikor a parancsot tisztán kiadják, akkor a csapatvezető hibája, ha nem engedelmeskednek!” Ekkor elrendelte, hogy a két csapatvezetőt végezzék ki.
A király, aki nézte a kiképzést, megdöbbent és a két ágyasa kegyelméért könyörgött. Sun Zi elmondta a királynak, hogy az állami utasításokat nem lehet hallani, és nem lehet azoknak engedelmeskedni, mikor egy tábornok a harcmezőn parancsol a katonáinak.
Miután a két ágyast kivégezték, Sun Zi kinevezett két új csapatvezetőt, és folytatta a kiképzést. Mindenki nagyon komollyá vált, és megfelelően követte a parancsokat.
Wu állam Sun Zi által kiképzett hadserege egyre erősebbé vált.
A „három parancs és öt indoklás” vagy „parancsokat ismételni” kifjezés ebből a történetből ered, amelynek alapja Sun Zi és Wu Qi életrajzán alapul a „Nagy történelmi feljegyzések” [2] című könyvben.
Megjegyzések:
[1] Sun Zi (孙子) Kr.e. 544–496 között élt. Jelentős hatása volt a kínai kultúrára, legendás történelmi alak és „A harc művészete” című könyv szerzője, amely egy nagy hatású könyv a katonai stratégiáról.
[2] A „Nagy történész feljegyzései” átfogja a több mint 2 000 éves kínai történelmet (Kr.e. 2600-tól Kr.e. 87-ig). Sima Qian írta, aki egy nagyszerű kínai történetíró volt, és a kínai történetírás atyjaként tartják számon.
* * *
tovább ...