Több, mint tíz éve, hogy elkezdtem gyakorolni a Fálun Gongot. A Mester könyörületes irányításával és törődésével, a művelési utam tele van csodákkal. 1998 júniusában hallottam a szomszédoktól, hogy a Fálun Gong javítja az egészségi állapotot, ezért úgy döntöttem, hogy kipróbálom. Valaha cukorbeteg voltam, és rossz volt az egészségi állapotom is, kialakítottam egy rossz szokást, hogy korán feküdtem és későn keltem. Miután elkezdtem gyakorolni a Fálun Gongot, minden reggel már korán elindultam a közös csoportos gyakorlásra. Egy idő után a testem sokkal jobban érezte magát, és sokkal könnyedebb lett.
Elvesztettem az állásomat, amikor a cég csődbe ment 2000-ben, és elkezdtem az erőmet és az energiámat a Fá tanulásba és a gyakorlásba fordítani. Elkezdtem felelősséget vállalni az igaz tényeket tisztázó anyagok gyártásáért, és hamarosan felismertem, hogy a magasabb elvárásokhoz kell igazítani magamat, és minden egyes gondolatot megmérni a Zhuán Fálunban tanultakkal. Felismertem, hogy a betegségeket és más problémákat a karma okozta, és hogy a Fálun Gong gyakorlása megtisztította a testemet, és megszűntek a betegségeim is.
Minden nap felkeltem hajnali négy órakor, hogy meditáljak otthon egy órát, ezután elmentem a helyi csoportos gyakorlásra, hogy együtt gyakorolhassak másokkal kettő órát. Csatlakoztam a helyi közös Fá tanuláshoz és tapasztalatcseréhez a gyakorlótársak otthonában. Vacsora után olvastam a könyvet, gyakran éjjel kettőig. Az időm másik felét az igaz tényeket tisztázó anyagok készítése töltötte ki. A gyakorlótársak bátorítottak a dicséretükkel, hogy az anyagoknak nagyon nagy hatása van. Fél év intenzív művelés és igaz tények tisztázása után, telis tele éreztem magam energiával, és jó hangulatban voltam minden nap.
Régebben rosszul láttam. A szemeim fájtak és fájdalmas volt, amikor éjszakába nyúlóan olvastam. Tudtam, hogy ez a karma, és hogy még nem semmisült meg. Így elhatároztam, hogy elviselem a fájdalmat, és folytatom az olvasást. Kezdetben a látásom homályos volt, különösen, amikor lámpánál olvastam.
A szemem duzzadt volt és könnyezett. Régebben zsebkendőt használtam, hogy felitassam a könnyeimet, amely hamar ragacsos és piszkos lett. Azt gondoltam, hogy ez a fekete anyag a karma lehet, amely kifolyik a testemből és eltávolodik.
A következő szakaszban, ahogy folytattam az olvasást, a karakterek elkezdtek mozogni a könyvben, és időnként, ha nem figyeltem, eltűntek, mintha bújócskát játszottak volna velem. Hogy ne tévesszem szem elől a karaktereket, nagyon közelről kellett néznem a lapokat, szinte megérintettem a szememmel. Éreztem, hogy a karma nagyon megerősödött.
Ahogy olvastam a könyvet éjjel, a szemem nagyon fájt, és úgy éreztem, mintha ki akarna ugrani a helyéről. A karakterek elhomályosodtak és csatlakoztak egymáshoz. A fejem is fájt. Máskor frusztráltnak vagy zavarodottnak éreztem a helyzetet, olvastam a Zhuán Fálunt, és emlékeztettem magam, hogy ez annak az eredménye, hogy a testem megtisztul, és a karma átalakul. Azért, hogy a zavarás ellenére is olvassam a könyvet, törölközőt tekertem a homlokomra, és a segítségével lefedtem az egyik szemem, így a másik pihenhetett, és egy idő után cseréltem őket.
2001-ben egy nyári éjjelen feküdtem az ágyamban, és mindenem fájt, miután tanultam a Fát. Szeretettem volna még több karmát eltávolítani, ezért felkeltem, hogy olvassam a könyvet ismét. Mikor elolvastam néhány sort, a szemem igazán fájt. Mikor megérintettem őket, olyan kemények voltak, mint két kő. Ezért becsuktam a szemem, hogy pihentessem őket egy kicsit.
Hirtelen láttam egy felhőt, amely világos fényben lebeget a szemem előtt, nagyon kellemes volt. Megdöbbentem. Amint kinyitottam és megérintettem a szemeimet, már nem voltak olyan kemények, mint a kövek. Felnéztem a lámpára, és azt láttam, hogy egy szivárvány veszi körül. Csodálkoztam, „Vajon kinyílt az égi szemem?” A könyv alapján tudtam, hogy egy bizonyos szín jelenhet meg egy másik helyett, ha valakinek a szemei képesek más dimenziókból látni dolgokat. Felugrottam az izgalomtól. Odasiettem Mester fényképéhez, ami a falon van, és azt is színes fénykörök vették körül.
A férjem felébredt valami zajra és látta, hogy a Mester fényképe előtt térdelek és hálát adok. Kíváncsiságból megkérdezte, hogy miért. Elmondtam neki, amit láttam, de nem hitte el. Tesztelni akart. Mondtam, hogy fogja a könyvet távolabb és még távolabb tőlem, és még mindig tudtam olvasni. Felolvastam hangosan, hiba nélkül. Azt gyanította, hogy memorizáltam a szavakat, ezért mutatott bizonyos szavakat, mondatokat s megkért, hogy olvassam el őket. Megcsináltam hibátlanul. Teljesen meggyőzte, és képtelen volt abbahagyni a Mester és a Fálun Gong dicsérését.
Ezután a férjem is elkezdett gyakorolni. Valaha indulatos volt és különböző betegségei voltak. Miután elkezdett gyakorolni, teljesen megváltozott és az élete örömteli lett.
A gyakorlótársaimat is megérintették a csodák, amelyek velem történtek. Mind könnyeztek, amikor füstölőpálcikát égettek, hogy kifejezték a tiszteletüket és hálájukat a Mester fényképe előtt. A hálánk szavakkal leírhatatlan. Tudtuk, hogy igazán hálásnak kell lennünk a Mesternek az irányításáért és gondoskodásáért, szorgalmasnak kell lennünk, jól csinálni a három dolgot, és teljesítenünk kell a fogadalmunkat, hogy még több érző lényt mentsünk meg.
Az elmúlt évek művelésében a Fá helyreigazítás alatt, sok megpróbáltatással és nehézséggel kellett szembe néznem a művelésem alatt. Amikor ilyesmi történt, visszaemlékeztem a Mester tanításaira és emlékeztettem magam a látásom csodájára, hogy bátorítsam magam, és hogy előlépjek a nehézségek ellenére is.
Angol változat: http://en.minghui.org/html/articles/2013/9/15/142008.html
* * *
tovább ...