Üdvözlet Mester! Üdvözlet Dáfá Tanítványok!
A Mester kegyelmének köszönhetően megkaptam a lehetőséget, hogy megosszam a művelési tapasztalataimat itt az európai Fá Konferencián a többi Dáfá tanítvánnyal.
1. Keresés az örök igazság után
Már korán inspiráltak engem a taoisták és buddhisták gondolatai. Megéreztem a mélységét ezeknek a gondolatoknak, amit sehol máshol nem találtam meg. Úgynevezett bölcsességeket gyűjtöttem különböző tradíciókból, misztikusoktól, filozófusoktól keletről és nyugatról. Aztán két szituáció történt az életemben, ami mindent összezavart. Kb. 9 évvel ezelőtt sikerült feladnom a gyűlöletemet a német emberek felé azzal kapcsolatban, hogy ők okozták a holokausztot. Ez egy leírhatatlan megkönnyebbülés volt, hogy megszabadultam ettől az irracionális gyűlölettől. Majdnem ugyanakkor azt történt, hogy a feleségem nagyon aggódott az idősebb lányunkért, és megkérte az univerzum lelkeit, hogy segítsenek neki. Ez egy nagyon kellemetlen tapasztalatot okozott, miközben egy démoni élőlény jött a lakásunkba. Három éjszakán keresztül zavart minket és megpróbált a testünkbe hatolni. Ez egy nagy fejlődés volt nekem, és ezért kerestem a helyzet orvoslását. 2004-ben felvettem a kapcsolatot az egyetlen német Dáfá gyakorlóval Dániában és a jövőben együtt tanultuk a Fá-t.
A Dáfá-t nyílt szellemmel tanultam és megértettem egyből, hogy csakis a Dáfá volt az, amiért mindezekben az években vágyódtam. Olyan volt, mintha egy mély álomból ébredtem volna fel, és felismertem a Dáfá határtalan mélységét, amiért ebbe a világba jöttem. Minden keresésem véget ért, és lassan megértettem, hogy a Mester egész idő alatt velem volt, és vigyázott rám ezekben a nehéz időkben. A tény, hogy kiderült számomra az igazság, egy nagyon erős tapasztalat volt számomra, és legszívesebben ezt kikiáltottam volna, visszafogtam magam, mert másoknak nehéz lett volna ezt megérteni. Így elkezdtem inkább magamat művelni és befelé koncentrálni. Később megértettem, hogy az volt a sorsom, hogy mindezt az utat bejárjam, hogy végül megtaláljam a Mestert. Nincsenek szavak, amikkel kifejezhetném a hálámat. Köszönöm Mester!
2. Szilárd művelés a Dáfá-ban, miközben megtanultam magamba nézni és feltétel nélkül együtt működni
Miközben műveltem magam és befelé néztem, felismertem a Fá-t magasabb szinteken. Dáfá projektek közben, mint a Shen Yun, a Free China, és más egyebeknél különböző zavarások keletkeztek más dimenziókból. A probléma gyakorta a saját emberi ragaszkodásomból származott, és a gondolataimból a gonosz régi erők elrendezéseinek egyvelegével.
Egy idő után felismertem, hogy egy teljesen új és más emberré váltam. A küzdő mentalitásom és a viszálykodó természetem megszűnt. A kihívás az volt, hogy hogyan tudok sikeresen a Dáfá tanítványok egy testének része lenni, igazolni a Fá-t és az élőlényeket megmenteni.
Mindennél kihívásokkal találkoztam, mert eleinte a konfliktusokat negatív dolognak tekintettem. A művelési környezetünkben eléggé normális volt, hogy kifelé néztünk és a főkoordinátorok hiányosságait kritizáltuk ahelyett, hogy minden helyzetet egy lehetőségként kezeltünk volna, hogy magunkba nézzünk és elengedjük a régi ragaszkodásainkat. Azért gyakran én is részt vettem ezekben a kritikákban, de szerencsére csak rövid ideig. Egy idő után felismertem, hogy a másoknál való hibák keresése időpocsékolás, és ráadásul ellenkezik a Dáfá-val. Így eldöntöttem, hogy feltétlen követni fogom a főkoordinátort úgy, ahogy a Mester a későbbiekben ezt lefektette. Abban az időben nehéz volt elviselni a kritikákat és értékeléseket, amelyek gyakran jöttek a más gyakorlóktól. Lassan megértettem, hogy megint kifelé nézek, ahelyett, hogy magamba tekintenék a konfliktusoknál. Az, hogy hallgattam erre a negatív szavakra azt jelenti, hogy továbbra is tápláltam a tüzet, ahelyett hogy magamban oldottam volna meg a konfliktusokat.
Ezzel egyidejűleg egy nagy konfliktust éltem át, felelős voltam a sajtóanyagok kiküldéséért a médiának és politikusoknak és többször is egy rossz e-mail címről küldtem az üzeneteket. Ehhez mérten ők keményen beszéltek velem, és majd újra hibákat követtem el, és valóban megmondták nekem a magukét a többiek, nagyon csalódott voltam, és sajnáltam, hogy hibáztam. Kemény napjaim voltak. Ugyanakkor éreztem a csoport gondolatait rólam és ezek nem voltak pozitívak. Ettől még rosszabbul éreztem magam. Lassan megértettem a Dáfá-ból és észhez tértem. A rossz helyzet jó helyzetté változott.
Megéreztem ezeknek a gondolatoknak az erejét, és emellett megtanultam, hogy milyen fontos a könyörületesség. A jövőben nem fogok negatívan vagy kritikusan gondolkodni más Dáfá gyakorlókról.
De most nagyon hálás vagyok ezeknek a gyakorlóknak a kemény szavaikért. Később ők sajnálták a szavaikat, de nem kell, hogy így legyen, mert ők annyi mindent adtak nekem, amit saját magamtól nem tudtam volna elérni. Ebben a helyzetben, ami elveszett, azok csak emberi dolgok és semmi más.
Így ami elszállt, az csak emberi ragaszkodás volt, semmi más. Valóban nincs sok negatív gondolatom más gyakorlókról. Ez után a történet után jobban megértettem, hogy milyen fontosak a helyes gondolatok.
3. Együttműködés a Szabad Kínát című film vetítéseknél és más Dáfá projekteknél az élőlények megmentésénél
Egy időre lehetőséget kaptam az élőlények megmentését segíteni a Szabad Kínát című film vetítések által Dániában. Az együttműködés és koordináció a projektnél elég jól ment és így általánosságban nagyon pozitív és megérintő volt a reakció. Nekem ez nagy kiváltság volt, hogy megmutathattam a filmet, hogy beszélhettem az embereknek az üldözésről és a Dáfáról.
Meglepő volt számomra a filmvetítések elején, hogy mindenhol Dániában, olyan volt, mintha már ismertem volna az embereket, akik eljöttek a vetítésre. Ugyanakkor ez volt az első alkalom, hogy találkoztam velük. Én úgy tekintek a Szabad Kínát projektre a Mester szavait idézve, amit 2013-ban New York-ban mondott, hogy „az embereknek még egy lehetőséget adni.”
A vetítések előtt gyakran emberi gondolatok merülnek fel bennem. Mint pl:”talán elfogadják a Dáfát és megértik a KKP gonosz természetét.” Amikor ez történik, a fejem nehéz és olyan, mint valami tisztátalan dolog próbálna meg kijönni belőle, de bennmaradna, és megmaradnak ezek az emberi gondolatok bennem. Miután érettebbé váltam, és könnyebb volt ezeket felismerni és eltávolítani ezeket a régi ragaszkodásokat, rájöttem, hogy a film magáért beszél, hogy a konkrét kérdésekről beszélhetek mélyebben a film után.
Az egyik vetítésnél sok fiatal lány nagyon erőteljesen megváltozott az egyik klubban, ahol a vetítést tartottuk. Miközben a technikai dolgokat készítettem elő, hallottam fél füllel, hogy mit beszélnek a lányok maguk között az éjszakai életről beszéltek, hogyan vadásznak a férfiakra, és ilyen dolgokról. Ami kijött a szájukból, a viselkedésük, a kinézetük valóban nagyon rossz volt. A Mester azt mondta a 2013-as new york-i Fá-konferenciában:”Az igazság az, hogy már mindenki ebbe az állapota jutott, az egész testüket karma borítja.”
Így ők csak beszéltek és nézelődtek. A film és a vita után azt láttam, hogy teljesen megváltoztak. Most nagyon nyugodtak voltak és elgondolkodók, és valóban szépek voltak. Olyan volt, mintha belülről megvilágosodtak volna. Elismeréssel voltak a Dáfá gyakorlók bátorsága iránt Kínában. Ilyen reakciókat gyakran élek át a vetítések után és ez minden alkalommal meghat.
Ez megmutatja, hogy nagyon sokan várnak arra, hogy megmenekülhessenek és, hogy lehetőséget kapjanak, hogy a jó oldalra állhassanak. Gyakorta hallom, hogy azt mondják, hogy „tudjuk, hogy milyen brutális a KKP, de mit tehetnénk”. Így később beszélünk róla, hogy mit tehetnek.
Van remény minden ember számára, hogy megkapják a lehetőséget arra, hogy megtudják a Dáfá igazságát.
Köszönöm tisztelt Mester, köszönöm gyakorlótársak!
(A koppenhágai 2013-as Európai Fálun Dáfá Tapasztalat-megosztó Konferenciára benyújtott beszámoló)
* * *
tovább ...