Tisztelt Mester, kedves gyakorlótársak!
A nevem Ondrej és egy gyakorló vagyok a Csehországból. Engedjétek meg, hogy megosszam a tapasztalataimat veletek. Habár először nem volt ötletem, hogy mi az, amiről írhatnék, de eldöntöttem, hogy mégis írok, mivel a tapasztalat-beszámoló megírása is segít az emelkedésben.
A Dáfá művelését hét évvel ezelőtt kezdtem el. Úgy, mint sok más gyakorló, én is megtapasztaltam közvetve vagy közvetlenül valamennyi dolgot, amit a Mester megemlít a Zhuán Fálunban. Bár nem látszik, hogy nagy lépéseket tettem előre a művelésben, de visszatekintve érzem, hogy sokat változtam. Hasonlóan, ahhoz, amit a Mester mond a “A Fá tanulása”-ban az Esszenciák a Továbhaladásra című írásában: „Valójában, a művelés során fokozatosan haladsz előre, anélkül, hogy erről tudnál, vagy hogy ezt éreznéd. Tartsd az eszedben: Az egyén anélkül nyeri meg a dolgokat, hogy azokat hajszolná!”
A Fá igazolása a családomban
A közvetlen családtagjaim megváltoztatták a hozzállásukat ahhoz, hogy a Dáfában művelem magam, az akadékoskodásból a teljes mértékű támogatás lett.
Egyszer az öcsém azt mondta, hogy az édesanyám valami rosszat mondott a Fálun Gongról. Megrázott ez a hír, de egy kis idő múlva felismertem, hogy valójában nem tisztáztam az igazságot neki. Úgy kezeltem őt, mint az édesanyámat, aki nagyon közel áll hozzám, és nem úgy, mint egy érző lényt.
Egy nap elvittem a klinikára vizsgálatra, megragadtam a lehetőséget, hogy beszéljek a Fálun Dáfáról. Elmondtam neki, hogy ne mondjon rosszat a Fálun Dáfáról. Elmagyaráztam, hogy mi a Dáfá. Megkérdeztem, hogy vajon észrevette-e, hogy mennyit változtam, mióta elkezdtem gyakorolni. Meghallgatott és egyetértett azzal, amit mondtam. Azt mondta, hogy nagyon sajnálja azt, amit mondott a Dáfáról, és nem gondolta komolyan.
Azóta próbálom tájékoztatni arról, mit csinálok, és hogy miért. Adtam neki anyagokat a Fálun Gongról, hogy elolvassa. Takarítok, főzök, vasalok, kertészkedem és az egyéb adódó munkákat is megcsinálom, hogy segítsek a szüleimnek. Mióta a szüleim tényleg látják a nagyszerű változásokat bennem, nagyon támogatnak a Dáfá tevékenységekben. Mindketten aláírták a petíciót a Fálun Gong üldözése ellen Kínában. Sőt, az anyukám megkérte a szomszédokat is, hogy írják alá a petíciót.
Megpróbálok jó férj lenni otthon. Bár nem látjuk egymást a munkaidőm miatt, a feleségem támogat mindenben, a három dolog végzésében is. Sőt, már anyagilag is támogatott egy fontos Dáfá tevékenységet. Alkalmanként csinálja a gyakorlatokat és tanulja a Zhuán Fálunt és megpróbál jó ember lenni a munkahelyén és mindenhol. A helyes viselkedése jó hatással van az emberekre körülötte. Sok embernek beszélt a Fálun Gongról, néhány barátja látta a Shen Yun-t is. A harmonikus kapcsolatunk lehetővé teszi, hogy több időt szenteljek a Fá tanulásra és az igaz tények tisztázására az érző lények számára.
A múlt évben a nagymamám nagyon beteg lett. Tumor volt a veséjében és más egészségügyi problémái is előjöttek. Többször látogattam meg, mint a többi unokája. Vittem neki Dáfá anyagokat. Tetszett neki a könyv Gao Zhishengről. Napról napra jobban lett és egyik kórteremből a másikba költöztették az állapotától függően. Semmi sem történik véletlenül. Arra használtam ezt a lehetőséget, hogy a nővéreket és az orvosokat megkérjem, hogy írják alá a petíciót. A nővéreket meglepte, hogy láttak egy olyan fiatalembert, aki törődik az idős nagymamájával. Bármikor, amikor vidéken voltam, gyakran meglátogattam, amit élveztem. Főztem és segítettem neki a személyes szükségleteiben és többet voltam ott, mint a saját gyermekei és jobban bízott bennem, mint bárki másban. Mindig tettem egy lótuszvirágot az emelőrúdra, amikor egy új szobát kapott. Ösztönöztem, hogy emlékezzen arra, hogy a Fálun Dáfá jó. Néha nehéz volt nézni, ahogy szenved. Néha erős gyógyszereket kapott és nem ismert meg senkit, még engem sem.
Az állapota fokozatosan romlott és többször is azt hittük, hogy nem éli túl, de mindig sikerült átvészelnie. Egyszer odaadtam a petíciót, hogy aláírja és megtette, bár nagyon gyenge volt. Mikor elmondtam ezt a lányának nem akarta elhinni, mivel megpróbált aláíratni egy papírt a közjegyzőnek vagy a nyugdíj átvételi elismervényét, de nem sikerült. Az, hogy képes volt aláírni a petíciót egy kisebb csoda. Egyszer még ösztönzött is más családtagokat, hogy aláírják.
Nagyon vigyáztam a nagymamámra bármikor, amikor volt időm. Mások azt mondták, hogy a szeme mindig felcsillant, amikot látott. Bár az utazása ebben a világban végett ért azután, hogy egy évet szenvedett, nem voltam szomorú. Azáltal, hogy támogatta a Dáfát egy jó jövőt választott magának és a szenvedés segített, hogy eltávolítson egy nagy adag karmát. Azt gondolom, hogy a viselkedésem megmutatta sok embernek, a Dáfá gyakorlók jóságát.
Csatlakozni az Epoch Times-hoz
Mikor elkezdtem művelni magam a Dáfában, nem voltam igazán szorgalmas. De egy évvel később ismételten elolvastam végig a Mester előadásait és a Zhuán Fálunt. Sem a filmek, sem a szabadidős tevékenységek nem tudták felkelteni az érdeklődésemet többé, csak a Fát akartam olvasni. Azután, hogy résztvettem az első Dáfá tevékenységben Edinburghban 2008-ban, azt éreztem, hogy ezt többet akarom csinálni. A Mester azt mondja a Fá tanításában 2002-ben a Bostoni Fá konferencián: „Ha továbbra is stagnálsz biztosan nem leszel képes lépést tartani a Fá-helyreigazítással.” ( Boston 2002 )
Ez volt az az idő, hogy rájöttem, hogy teljesítenem kell a történelmi küldetésemet, hogy segítsek még több érző lényt megmenteni és nem csak az egyéni művelésre koncentrálni. Egy természetes érzés volt, egy belső hang. Felvettem a kapcsolatot a gyakorlókkal Csehországból (eddig nem tudtam, hogy vannak ott gyakorlók, mivel Angliában éltem) és elkezdtem dolgozni a cseh Epoch Times-nak. Hasznos volt az angol tudásom, így tudtam a fordítani. Mégis ez nem volt könnyű. Most már tudom, hogy a Mester elrendezett mindent. Külföldre kellett mennem, hogy megtanuljak angolul és használjam a Fá-helyreigazítás alatt.
Nem volt tapasztalatom a fordításban, nemhogy cikkek írásában. Ahogy telt az idő, megértettem az eredeti cikkekből, hogy hogyan kell írni. A fordításokon felül, most már tudok írni saját híreket és az olvasók jónak találják. A Mester bölcsességet ad nekem és folyamatosan fejlődök. Ezt soha nem tudnám megvalósítani anélkül, hogy szogalmasan tanulnám a Fát. A Mester azt mondta A Fá konferencián 2002-ben Bostonban: „Ha nem tanulod jól a Fát, képtelen leszel jól végezni a Dáfá munkát.”
Elbuktam ezt megelőzően és megtanultam sok leckét ebben a tekintetben. Anélkül, hogy szilárd alapot biztosítanánk a koncentrált és rendszeres Fá-tanulásassal és az őszinte gondolatok tisztító erejével, a projekt munka nem megy jól, nincs inspiráció és a művelési állapotunk stagnál vagy leesik. Így a hiányosságainkat könnyen kihasználhatja a gonosz és elkezdjük keresni mások hibáit.
Néha, amikor nem voltam a Fában, nagyon dühös voltam a gyakorlótársak hiányosságai miatt és a haragom tíz méter magasra lángolt. Sok negatív gondolatom volt a koordinátorról és más gyakorlókról, miközben megsértve éreztem magam. Azonban előbb vagy utóbb visszatér az eszem és megnyugszom. Nem azért vagyunk itt, hogy magunkat igazoljuk, hanem azért, hogy a Dáfát igazoljuk. És amikor megtudja valaki, hogy milyen nehéz volt a helyzet a másiknak, szégyelli magát és toleránsabb lesz legközelebb. A múltban gyakran kezdtem el hibáztatni valakit vagy valami mást, amikor a problémák feljöttek. Azonban fokozatosan javultam és most már általában képes vagyok először magamba nézni és ott keresni a problémát. Ez az a mágikus eszköz, amit a Mester adott nekünk.
Mikor ráakadok néhány hibára vagy pontatlanságra a már megjelent cikkekben vagy látok egy gyenge színvonalú címet, csak csendben kijavítom, úgy, hogy színvonalasabb lehessen az újság. Ha a hibák ismétlődnek, azt hiszem rendben van, hogy elmondjam a felelős személynek kedvesen és nyugodtan. Elvégre mindannyian javulni szeretnénk egységesen. Mindennél, amit csinálok megpróbálok keményen dolgozni és felelősségteljesnek lenni a határidők betartásával és szigorú vagyok önmagamhoz.
Néhány évig az Epoch Times projekt stagnált Csehországban, mert se nem terveztünk hosszú távra, se nem láttunk eredményeket. Sokan csatlakoztak a projekthez és sokan elhagyták. Azt gondolom ez azért volt, mert nem volt együttműködés. Mindenki azt csinálta, amit jónak gondolt. A helyzet azonban most megváltozott. Most van egy koordinátorunk jövőképpel és a szívvel, hogy vezesse az embereket. Igazán örülök ennek. Azt hiszem csak fejlődni fogunk és jobbak leszünk mostantól.
A Mester azt mondta a Legyetek szorgalmsabb című jngwenben: „A közeljövőben az
emberek ebben a világban rádöbbennek majd, hogy a Dáfá tanítványok embereket mentenek. Ez egy olyan dolog, amit mindenképpen jobban kell csinálnotok, és nagyobb erővel kell tegyetek. Tehát ez megköveteli, hogy jól működjetek együtt. Ha nem tudtok jól együttműködni, a gonosz valóban ki fogja használni a gyengeségeiteket és nagy veszteségeket fogtok szenvedni. Veszteségek, ez ugyanúgy érvényes a személyes művelésre, mint a csoportos projektekre, amelyeknek érző lényeket kell megmenteniük.”
Felismertem egy fontos dolgot, amit a koordinátorunk is hangsúlyozott. Egy test vagyunk, tehát még ha jól is végzem el az egész feladatot és mindent sikerre viszek, ez csak a felszínen egy siker. Magasabb nézőpontból, ha a projekt sikertelen vagy stagnál, én tehetek róla, mivel egy test vagyunk és egy testként nem sikerült sikert elérnünk. Ezért döntő, hogy támogassuk azokat, akik lemaradnak vagy nehézségeken mennek át. Ez egy olyan pont, amin tényleg javítanom kell.
Shen Yun 2013
A múltban többé-kevésbé dolgoztam a Shen Yun projektben, de nem tekintettem a legfontosabbnak. Ebben az évben azonban más volt a szituáció. Rögtön 2012 őszével azt éreztem, hogy teljes szívemmel részt szeretnék venni benne, és ez az érzés csak erősebb lett. Továbbra is dolgoztam az Epoch Times-nak és az NTD-nek, de a Shen Yun lett a legfontosabb. A show Prágában került megrendezésre, ami 300 km-re van az otthonomtól. De ez sem tudott megállítani. Élveztem az utazást Prágába. Úgy éreztem, hogy a Mester segített nekem különböző szinteken azzal, hogy feljebb emelte a megértésemet, így minden könnyűnek tűnt. Se félelem, se idegesség nem volt bennem mint a múltban, csak öröm és várakozás. Mivel külföldön dolgozom, általában két hetet egyben, aztán van két hét szünetem, a szabad két hetemet Prágában tudtam tölteni. A városban maradtam a hétköznapokon és hétvégén hazajöttem, hogy a családommal töltöttem, hogy ne érezzék magukat elhanyagolva.
Miközben a Shen Yun-ön dolgoztam, önként jelentkeztem, hogy elmenjek a találkozókra Prágában, amikor csak lehetséges volt. Néha nagyon gazdag és befolyásos emberekhez mentünk. Korábban féltem az ilyen helyzetekben, de most nem. Tudtam hogy a Mester elrendezett mindent és kiválasztotta kivel kell találkoznunk. Mi csak hírvivők vagyunk, akik megteszik, amit tenniük kell. De a kétségek és az emberi gondolatok alkalmakként megjelentek, hogy leteszteljék melyik oldalt választjuk – gyakorlók vagyunk vagy hétköznapi emberek?
Az “Egy gondolat” c. vers gyakran megjelent a fejemben, a Hong Yin III-ból:
„Világi, szentséges, a pataktól elválasztva
Előre vagy hátrafelé, két különböző világ
Az erdőben levő templomhoz akarni menni
Egy lépés, magasan a felhőkben lenni”
Az első két hétben, miután elkezdtem Prágába járni rendszeresen, erős gondolati karma jelent meg bennem, ami más gyakorlók viselkedésének figyelésében mutatkozott meg. Minden egyes részlet – modor, gondolatok, szokások, mindenben hibát találtam másokban. Nagyon szomorú voltam emiatt. Sikerült eltávolítanom ezt a rendszeres csoportos Fá tanulás és őszinte gondolatok küldésén keresztül. Később észrevettem, hogy más gyakorlók is ugyanezen mentek át, és igyekeztem megosztani a tapasztalatomat velük. Ezeket a gondolatokat el kell távolítani. A legjobb fegyver az egész napos Fá tanulás és őszinte gondolatok küldése volt ez ellen. Ezután semmi rossz nem maradt a fejben, csak a hatalmas könyörületesség és megértés. Valójában mindegyik gyakorlónak vannak ragaszkodásai. Valaki azt érzi, hogy nagyon nehéz ezzel szembe nézni, más pedig azt érzi nehéz elengedni azt. Amin az egyiknek könnyű felülemelkednie, azon a másiknak nehéz lehet átjutnia. Ha nincsenek ragaszkodásaink, felfelé lövellünk.
A Mester azt mondta a Zhuán Fálun 8. fejezetében, amikor az Égi körről beszél:
„Ha a nagy égi kör röviddel a felnyitás előtt van, előfordul egy állapot, ami egyes emberek testét állandóan előredönti a lótuszülésben. Mivel a hát jobban felnyílt, érzik, hogy a hát különösen könnyű és az elülső rész nehezebb; egyesek hátradőlnek, ez azt jelenti, hogy a hát nehéz és az elülső rész könnyű. Ha az egész tested felnyílt, felfelé fogsz ugrándozni és olyan érzésed lesz, mintha emelkednél és elhagynád a talajt.”
Fáradtak lettünk volna az egész napos munka után a bevásárló központokban vagy a találkozókon, de ki kellett mennünk szórólapokat osztani a színházak előtt a központban. Időnként az emberi nézeteim, hogy a testem fáradt vagy hogy nincs ereje kitartóak voltak. Ezen kívül kint fagy volt, és ez kemény lesz. Néha engedtem ennek a nézetnek, de máskor elegendő őszinte gondolataim voltak, felülkerekedtem és kimentem. És minden alkalommal amikor sikerült, az eredmények jók voltak, a színház tele volt emberekkel a társadalom főáramlatából, és örömmel fogadták el az anyagokat és érdekelte őket, hogy mit ajánlunk nekik. Ez mindig nagy bátorítás volt és tényleg örültünk hogy kimentünk.
Egy hónappal a show előtt szabadságot vettem ki, és hét közben Prágában voltam, de a hétvégéken otthon pihentem és alábbhagytam a műveléssel. Habár sokat adtam a Shen Yunnek, nem adtam neki mindent, mert nem engedtem el az ÖSSZES ragaszkodásomat feltétel nélkül, így réseket hagytam a gonosznak, hogy zavarjon. Továbbá inkább magamra koncentráltam, ahelyett hogy a Dáfá tanítványok egész testére koncentráltam volna az egész országban. Úgy gondoltam, amíg én jól csinálom, minden rendben van. De ez nem így van.
Habár jó érzésem volt az előkészületekkel kapcsolatban, a számok mást mutattak. A jegyeladás nagyon alacsony volt, és valahol elakadtunk. Mind hittünk benne, hogy áttörést fogunk elérni, de a helyzet még mindig kritikus volt és megjelentek a kétségeim. Kb. egy héttel a show előtt átadtam magam az illúziónak, hogy minden amit tettem, haszontalan volt, hogy semmi sem sikerült nekem és csak károkat okoztam az egész projektnek – egy teljes kudarc. Később felismertem, hogy ezek a nézetek tényleg nem helyesek, hogy ez csak a gonosz, megpróbál meggátolni engem a depresszióval és az önmarcangolással.
A Mester azt mondja a Legyetek szorgalmasak című jingwenben: „Értékelnetek kellene mindazt amit megtettetek, mert ez annak számít mintha saját magatokat értékelnétek! Emlékezzetek Mester szavaira.”
A főkoordinátorrral, valamint más kulcsfontosságú személyekkel arra összpontosítottunk, hogy felvegyük a kapcsolatot a legfőbb médiával és a többiek őszinte gondolatokat küldtek. Létrehoztunk egy erős mezőt és számtalan csoda történt. Lett egy promóciós kampányunk a fő médiában, amely igazán nagy hatással bírt, és a jegyeladás elkezdett beindulni.
Végül sikerült eladni hétven egynéhány százalékig a jegyeket. De ez csalódás volt a számomra - ennyi erőfeszítést tenni, és csak ennyi! De nem hibáztathattam senkit, csak magamat. Mivel nem adtam bele 100%-ot és talán a többiek sem, hogyen érhettük volna el a teltházat? Másrészről ez egy erős ösztönzés nekem a jövő évre, hogy keményebben dolgozzak, jobban működjek együtt és több embernek mutassam be a Shen Yun megmentő kegyelmét az országunkban. Ugyanakkor felismertem, hogy nem fontos, hogy annyit csináljak amennyit csak tudok egyedül, mint egy szuperhős. Ami fontosabb az az, hogy több gyakorló dolgozzon igazán jól együtt. Az erőfeszítéseink így meg fognak sokszorozódni és a munkánk hatása sokkal jobb lesz.
Köszönöm a Mesterünknek a hatalmas könyörületességet és türelmet, és nektek gyakorlótársaimnak a támogatást és a figyelmet. Végül, szeretném a beszámolómat egy verssel zárni a Hong Yin III-ból, Csak erre az alkalomra:
„Tanítványok őszintén járják a Dáfá útját
Menny és föld sugárzik, gonosz teljesen oda
Fá-tanítványok szorgalmasan előre – szilvavirágok a hidegben
Ősidő óta bánat és keserűség, csak erre az alkalomra.“
(A koppenhágai 2013-as Európai Fálun Dáfá Tapasztalat-megosztó Konferenciára benyújtott beszámoló)
* * *
tovább ...