Üdvözlet mélyentisztelt Mester!
Üdvözlet gyakorlótársak!
Ebben az évben Belgium hatodik alkalommal látta vendégül a Shen Yun-t. Előzőleg nagyon fáradtnak éreztem magam a Shen Yun támogatása idején, és az előadás után. Nagy szellemi nyomást éreztem az előző évek pénzügyi vesztesége miatt is. Azután megpróbáltam befelé nézni, de nem tűnt úgy, hogy megtalálom az igazi választ. Idén több időt és erőfeszítést tettem, mint valaha. Az is első alkalommal történt meg, hogy képes voltam befelé nézni még időben, amikor problémák merültek fel, és javítani tudtam magamon a lehető leghamarabb. Ennek eredményeként az egész folyamatban a Fához igazítottam magam. A szívem gyakran megtelt vidámsággal. Habár 14 éve művelődöm a Dáfában, úgy éreztem, mintha csak most kezdtem volna tanulni a művelést. Szeretném megosztani a tapasztalataimat mindenkivel három részben.
1. Világos megértés a történelmi küldetésről, még több érző lény megmentéséről
A tavalyi év első felében úgy döntöttem, hogy bezárom a jövedelmező cégemet, amit több mint 10 éve folytattam annak érdekében, hogy teljes időben dolgozhassak a média projektben. Közel abban az időben, amikor a cég bezárása történt, gyakran fájdalmat éreztem a szívemben. Azelőtt ritkán voltak fizikai fájdalmaim, kivéve a szívfájdalmat olyan helyzetekben, amikor nehézséget okozott megszabadulni a ragaszkodásoktól a megpróbáltatások közepette. De ez alkalommal igazi fizikai fájdalom volt. Nem bántam vagy vonakodtam bezárni a cégemet. Mi okozta a fájdalmamat? A fájdalom néhány hétig tartott.
Kora december volt. Elkezdtük a Shen Yun helyi támogatását. A korai szakaszban általában szórólapokat osztottunk neves színházaknál a showjuk után. Rávettem magam arra, hogy komolyan vegyek minden feladatot a Shen Yun támogatásában. Először mindig tanultam a Fát, mielőtt a színházhoz mentem, és őszinte gondolatokat küldtem útban a színház felé. Egyik alkalommal újra elkezdtem érezni a szívfájdalmat a színház felé vezető úton. Kényszerítettem magam, hogy csak a Fára gondolja, amit tanultam.
Hirtelen a Mester tanítása – „Mi egy Dáfá-tanítvány” villant az eszembe: „Sok élőlény, a mennyben levő számtalan élőlény irigyel benneteket. Ha én ma azt mondanám valamelyik magas szinteken levő istenségnek, egészen mindegy, milyen nagy ő: „Gyere és legyél egy Dáfá-tanítvány.” Még csak egy másodpercre sem lenne szükség. Alig lenne a mondatom végig mondva, már leugrott volna. Végtelenül boldog volna az örömtől.”
Öröm! Öröm! Ezt a szót ismételtem újra és újra. A szívfájdalom egyszerre eltűnt. Habár sokszor olvastam a Fának ezt a részét, abban a pillanatban mély megértésem lett ezekről a szavakról. Igen! Én Dáfá-tanítvány vagyok, akit számtalan élőlény irigyel az univerzumban! Van-e bármi, amit nem tudok elengedni? Azóta a fájdalom soha nem tért vissza.
Azt hittem, hogy könnyen vettem az önérdeket. Tulajdonképpen csak, amikor ez igazán megérintett, akkor láttam, hogy el tudom-e engedni. A tavalyi év végén a főbérlőm hirtelen azt javasolta, hogy csökkenti a lakbéremet és jobb viszonyokat biztosít nekem, annak reményében, hogy én megújítom a bérleti szerződést. Szembesítve ezzel a végső teszttel, mosolyoktam és elutasítottam az ajánlatát.
Amikor az autómat vezettem, mindig a Shen Yun kórus albumát játszottam. A dalszöveg refrénje azt mondja: „A teremtő régóta itt van, az igazság terjesztése a Dáfá tanítványok által megoldja a rejtélyt.” Egy Dáfá tanítvány létének nagyszerűsége a világyetemben rétegekről rétegekre tör át, és gyorsan megérintette a legbensőbb szívemet. Olyan szerencsés vagyok, hogy a teremtővel egy világban lehetek, és segíthetek Mesternek a Fá-helyreigazításban! Könnyekre fakadtam. A szavak megérintettek, és sokáig sírtam. Dáfá-tanítványként az igazság támogatói vagyunk. Mindent azért teszünk, hogy elmondjuk az embereknek, hogy a Dáfá az, amire életről életre vártak!
Másnap cégem bezárása után négy másik gyakorlótársammal elkezdtük árulni a Shen Yun jegyeket az üzletközpontban. Nem volt sok ember reggel az üzletközpontban. Azt gondoltam, hogy eltekintve az emberektől, akik odajönnek a standunkhoz, a néhány száz bolttulajdonosnak és eladónak is el kellene mondanunk ebben az üzletközpontban, hogy tudják az igazságot és könyörületességünkkel hagyjuk ott őket. Ezután elkezdtük meglátogatni az üzleteket – egyiket a másik után – bemutatva nekik a Shen Yun-t. A fogadtatás nagyon jó volt. Majdnem minden bolt beleegyezett, hogy a szórólapjaink ott legyenek. Néhányan még a standunkat is meg akarták látogatni, hogy többet megtudjanak és jegyeket vásároljanak. Nem egész két óra sétálás után folyt rólam az izzadtság. Úgy éreztem roppant nagy és könyörületes energiamező volt körülöttünk. Mester mindig csaak a szívünket látta és a legjobbat adta nekünk!
Délután egy középkorú úriember jött a standunkhoz a gyermekével. Kinyitottam a Shen Yun szórólapot, és beszéltem vele a Shen Yun-ről. Erre azt mondta nekem, hogy ő ismeri a mennyország nyelvét. Azt gondoltam, különös személlyel találkoztam. Így megkérdeztem, honnan ismeri. Azt modta, hogy ismeri, mióta megszületett. Újra megkérdeztem tőle, honnan tudja, amikor megszületett. Azt válaszolta, hogy ez csak így van. Adott nekem egy névjegykártyát. Szociológus és pszichológus. Beszélt nekem megértésének néhány aspektusáról a világegyetemmel kapcsolatban. Aztán elkezdtem neki újra bemutatni a Shen Yun-t. Akkor kinyitotta a Shen Yun szórólapot, és ezt mondta nekem, amíg rámutattam a két szóra „Shen Yun” és a képre: „Isten ugyanaz, mint Buddha. Shen Yun azt jelenti, hogy az embereknek el kell menniük megnézni, és megtalálják abból az igazi énjüket.” Tágra nyílt szemekkel láttam, hogy hisz ebben, amikor ezeket a szavakat kimondja. Azt mondtam neki: „Úgy tűnik, valóban ismeri az égi nyelvet. Tehát soha nem lenne szabad elszalasztania egy ilyen lehetőséget!” Megígérte, hogy visszajön és beszél a feléségével, hogy elrendezze két gyermeke felügyeletét.
A következő két napban találkoztunk néhány emberrel, akik rövid bemutatkozás után azonnal eldöntötték, hogy jegyeket vesznek, a legdrágábbak valamelyikét, amit csak lehet. Igazán sürgető vágyat éreztem az érző lények megmentésére. Csak ha tiszta szívünk van, az emberek megmentésének szíve, akkor lehetséges az embereknek elérni a hajót és nem maguk mögött hagyni azt. Miután megéreztem a sürgető érzést, hogy az emberek arra várnak, hogy megmenekülhessenek, minden percet megragadtam, hogy a Fát tanuljam. Amikor hazatértem minden nap, egy rövid pihenő után azonnal átgondoltam a nap tapasztalatait és a Shen Yun-t tanultam a Wikipédiáról. A legfontosabb dolog a Fát tanulni naponta a lehető legtöbb rendelkezésre álló időben és a problémákra úgy gondolni, hogy az erős őszinte gondolatokat használunk.
Mester azt mondja a „Dáfá-tanítványoknak tanulniuk kell a Fá-t” írásában: „Mert a Fá-helyreigazítás folyamatosan van előremozdítva, lépésről lépésre. Ha el van érve egy szint, az ezen a szinten levő emberekről van szó. Ha fent egy mennyország, égitesteknek egy szintje van elérve, pontosan az erről a szintről való emberek jönnek a show-ra. Következő alkalommal a hely már nem hozzá tartozik, hanem egy másikhoz.”
Mester azt is mondja a „Mi egy Dáfá tanítvány” írásában: „Mindegyik résztvevő mögött élőlények gigantikus csoportjai állnak. egy élőlény és egy ember sem egyszerű. Mindannyian olyan élőlények gigantikus csoportjait képviselik, amelyek mögöttük vannak. Ha egy ember meg lesz váltva, az összes mögötte levő élőlény, amelyet képvisel, szintén meg lesz váltva. Mert a világon élő emberek, a mai emberek a legtöbb esetben a mennyben levő királyok voltak, akik lejöttek a világba és emberként születtek újra.”
Ezeket a Fá-alapelveket ismételten megtanultam, és eltűnődtem rajtuk. Tudtam, hogy mit jelent embernek lenni, mindegy kik ők, ha menniük kell a színházba és meg kell nézniük a Shen Yun-t. Minden személynek gratuláltam, aki jegyet vásárolt, elmondva nekik, hogy ők igazán szerencsések! Szívem mélyéből gratuláltam nekik. Amikor jegyeket vásároltak tőlünk, az emberek általában az 1. osztályúakat vették. Ők is ismét megköszönték nekünk, hogy bemutattuk nekik a Shen Yun-t. Volt ott egy házaspár, akik fogták a kezünket és megköszönték nekünk újra és újra. A show megnézése után ez a pár remegve, izgatottan fogta meg a kezemet. Kérdeztek a Shen Yun előadás jövő évi programtervéről és azt mondták bárhová megy a Shen Yun, ők követni fogják.
Általában az üzletközpontban voltam egész nap és gyakran mentem a színházakhoz is esténként szórólapot osztani. Mindennap az emberek öröme tűnt fel előttem, akik jegyeket vettek. Nem éreztem egy hét után sem fáradtságot. Mindig egy erőteljes energiamezővel voltam körülvéve. Ez az energiamező folyamatosan szélesedett és tágult. Az emberek, akik odajöttek a standunkhoz, még mielőtt odaértek volna, máris nagyon erős energiamező vonzását érezték.
A Shen Yun támogatása idején az üzletközpontokban, egymást őszinte gondolatokkal támogattuk. Abban is együttműködtünk, hogy jól használjuk a csoport jártasságát a jegyek eladásánál. Idén a legjobb helyet választottuk árusítóbódénknak. Gyönyörűen fel is díszítettük azt. A négy show három nap alatt sikeresen zárult 100%-os jegyeladási rátával.
2. Jól helyezkedni, a félelem ragaszkodását megszüntetni, a Shen Yun támogatása a Rotary Klubban
Egy nagyon tapasztalt Shen Yun támogatót hívtunk meg, aki Taiwan-ban a Rotary Klub egyik tagja, hogy segítsen nekünk az itteni Rotary Klubokban támogatni a Shen Yun-t. Gyakorlók, akik a helyi Rotary Klubokkal voltak kapcsolatban, előkészítették a kezdeti alapokat, és remélték, hogy elkísérhetem ezt a taiwani gyakorlót a Rotary Klub meglátogatására. Készségesen elfogadtam. A taiwani gyakorló háromnapos itt tartózkodása idején 4-5 Rotary Klubbal volt találkozónk.
Az első látogatáskor a tapasztalat hiányának következtében azt gondoltam, hogy csak néhány anyagot kell elvinnünk. De a klub elnöke azonnal mondta nekünk, hogy maradhatunk ebédre, és ezután 10 percünk van bemutatni a Shen Yun-t az étkezés után. Semmivel nem készültem a beszédhez. Ezek az emberek csak franciául beszélnek. Szembesülve a legnagyobb cégek vezetőivel, egy kicsit ideges voltam. Ebéd közben emlékeztem, hogy a Mester azt mondja: mi Dáfá tanítványok az Istenség felé vezető úton vagyunk. Mester sokszor azt is mondta, hogy minden Dáfá tanítványnak nagy képességei vannak. Tudván, ki is vagyok valójában, ebben a pillanatban nagy nyugalmat éreztem. Magabiztosan felálltam és megcsináltam a bemutatót. Még mielőtt befejeztem volna a beszédet, már voltak emberek, akik felemelték a kezüket és kérdezték, hol tudnának jegyeket venni.
Mélyen éreztem, amit Mester mondott a „Dáfá tanítványoknak tanulniuk kell a Fá-t” írásában: „Nem szükséges, hogy olyan sokat töprengj, legyél egyszerűen nyílt és őszinte. Te Dáfá-tanítvány vagy. Nem világos neked, hogy te azon vagy, hogy embereket mentsél meg?”
A legérdekesebb látogatás másnap történt. Ők több alkalommal megváltoztatták az időpontot, mielőtt végleg rögzítettünk egy időpontot, mialatt a taiwani gyakorló itt volt. Sőt, még néhány Rotary Klub találkozója is ekkor volt. Több mint 160 ember vett részt egy külvárosi golf klub összejövetelén. Amikor elindultam az autómmal, gondolkodás nélkül kimondtam: a király visszatérése! Minden nap, minden órában és minden pillanatban érezhetem Mester találékony elrendezését, és hogy mindazok a mennyei királyok különböző világokból, akik leereszkedtek a földre mind buzgón várják, hogy meg legyenek mentve. Ilyen alkalmakkor ideges szoktam lenni. Mégis ebben a néhány napban, nagyon nyugodttá váltam. Mester minden időben megerősített.
Volt még egy másik nagyon megható eset. Miután egy Rotary Klubban befejeztük a bemutatót, egy idősebb 80 év feletti úriember egyszerre odajött az asztalomhoz és kérdezte, hogy vannak-e jegyek nálam. Ahogy néztem, milyen nagyon idős, rögtön megígértem neki, hogy kapcsolatba lépek a kereskedőnkkel, miután visszamentem és küldöm neki a jegyet. Délután egy másik Rotary Klub felé voltam útban, amikor ettől az idősebb úriembertől kaptam egy telefonhívást, kérdezte hol és hogyan bizonyosodhat meg arról, hogy a két jegyet megkapja. Következő este én vittem el a két jegyet a gyárához, és láttam egy fényképet a falon, ami akkor készült, amikor a király meglátogatta a gyárat mikor az úriember még fiatal volt.
Akkorra az első osztályú jegyeink már mind elkeltek. Csak másodosztályú jegyeket tudtam intézni. Amikor átadtam neki a jegyeket és az ülések helyét megmondtam neki, azt kérte, ha lehet, találjak neki két jegyet a legjobb helyre. Azt mondta, ötszörösét vagy tízszeresét is kifizeti, hogy két jegye lehessen. Mondtam, hogy feltétlenül adom neki a jegyeket, ha találok. Újra azt mondta, kifizeti, akármi legyen is az ára. Ahogy ezeket a szavakat hallottam, észrevettem, hogy az emberek száz és ezer évekig vártak csak ezért a pillanatért! Újra megpróbáltam felhívni azt a gyakorlót, aki a jegyeladásokkal foglalkozott. Kihangosítottam a telefont, így az idős ember is hallhatta a beszélgetést. Nem állt rendelkezésre jegy. A gyakorló nagyon nyíltan mondta az úrnak, hogy azok a jegyek, amik nála vannak is a legjobbak. Kezdetben ezek is első osztályú jegyek voltak. Amikor az úr látta erőfeszítéseinket, hogy segítsünk neki, nagyon meg volt hatva. Azt mondta nekem, hogy mituán meghallotta a tegnapi bemutatót, látott egy tengerentúli kínai csoportot, akik igyekeztek támogatni és megőrizni országuk hagyományos kultúráját és ez őt nagyon mélyen megérintette.
Sok dolgot megtapasztaltam. Minden nap érzem, ahogy Mester igazán óvja az érző lényeket, és a Mester könyörületességét egész életemben. Amíg őszinték a gondolataink az emberek megmentéséről és a saját gondolataink tiszták, minden egyszerűvé válik. Mester régen azt mondta nekünk, hogy minden elrendez, csak őszinte gondolatokkal kell megtennnünk a dolgokat.
3. Befelé nézni, megszüntetni a hiányosságokat, egy testként jól együttműködni
Habár áldozatos dolgokat teszünk az emberek megmentéséért, gyakorlókként a gyakorlás elemeit mindig fejlesztenünk kell. A Shen Yun bemutató tanfolyamon számos Xinxing* teszttel találkoztam. Egyik este elmentem a színházhoz szórólapokat osztani. Ez a színház volt a legjobb a városban. Három kijárata volt. A mi területünk helyi koordinátora úgy döntött, hogy mindig csak maximum két gyakorlónak szabad osztogatnia, máskülönben túl nagy nyomás nehezedik a koordinátorokra. Minden alkalommal, amikor a színházhoz mentünk szórólapokat osztani, nagyon szomorúnak éreztem, hogy a harmadik kijáratnál nincsen egy gyakorló sem. Megemlítettem néhányszor e-mailekben ezt a helyzetet. A csoportos Fá-tanulás idején is megosztottam tapasztalataimat, de nem érkezett rá felelet. Egy kicsit mérges voltam. Azon a napon történt, hogy a koordinátor velem volt párban. Ám jött még két gyakorló is. A koordinátor másik városból jött. Amikor látta, hogy három gyakorló van ott, az arcán elégedetlenség látszott. Miután befejeztük a szórólapozást, mérgesen kérdezte tőlem, miért van itt ilyen sok gyakorló. Látva, milyen felelősségteljes, egy kicsit rosszul éreztem magam. Bár nem én rendeztem úgy, hogy ezek a gyakorlók jöjjenek, mégsem akartam magyarázkodni. Figyelmeztettem magam, hogy ne vágjak vissza. Mosolyogtam és nem válaszoltam erre. De kicsit kényelmetlenül éreztem magam.
Úton hazafelé vezetés közben a szívem hevesen vert. Miután hazaértem, egy gyakorló felhívott, hogy még több gyakorlót kellene következő nap szórólapok osztására beosztani. Ekkor nem segíthettem, de azt mondtam: „A koordinátor azt mondta, hogy elég két ember. Nem oszthatunk be két és fél embert, igaz?” A gyakorló azt válaszolta, hogy annak a koordinátornak túl sok emberi gondolata van, meg kell változtatnunk a véleményünket vele kapcsolatban. Mérges hangon azt mondtam, hogy többször megosztottuk, nem akarok újra erről beszélni. Ahogy ezt kimondtam, azt gondoltam: hogyan lehetek ennyire mérges? Miért történt ez? A felszínen azon voltam, hogy még több ember ismerhesse meg a Shen Yun-t. De miért váltam ilyen mérgessé?
Ráeszméltem, hogy következő nap az üzletközpontba kell mennem jegyeket eladni, ilyen hozzáállással nem mehetek oda. Lenyugodtam, és magamba néztem. Mester azt mondja a „Dáfá tanítványoknak tanulniuk kell a Fá-t” című írásában: „Ha te valami kellemetlen dologba ütközöl, az nem pontosan az az idő, amelyikben te saját magadat és a szívedet műveled?”
Mester azt is mondja a „Mi egy Dáfá tanítvány” című írásában: „Ha konfliktusok érnek, mindegy, hogy igazad van-e vagy nincs, azt gondolod: Mit tettem hibásan ennél a dolognál? Valóban úgy van, hogy nem stimmel nálam valami? Mindenki így gondolkodik, az első gondolat saját magára és a saját hibákra van irányozva. Aki nem ilyen, az nem igazi Dáfá-tanítvány.”
Befelé néztem, hogy megtaláljam a saját hiányosságaimat a Mester Fá alapelvei alapján. Milyen ragaszkodást kell elengednem? Végül észrevettem, hogy a gondolkodásmódom volt, mert nem szerettem, ha más emberek osztottak be. Ez egy erős versengő gondolkodás volt. Ez a hencegés gondolkodásmódja is volt, hogy én tájékozottabb vagyok nála. Megnyugvást éreztem, miután megtaláltam ezeket a ragaszkodásokat. Ki kell rekesztenem ezt a közvetlen hiányosságot a gyakorlótársakkal és jól együtt kell működnöm mindenkivel. Ha látom, hogy valami nem megy jól, csak csendben tökéletesítenem kell. Volt még néhány másik alkalom, ami a szívemre vonatkozott. Így sokszor szoktam tanulni a Fát és időről-időre javítok magamon.
Idén az egy testként való együttműködéssel mindenkivel, első alkalommal 100%-os jegyeladást értünk el. Nézve a teltházas színházat, úgy éreztem – semmi sem veszett el.
A művelés folyamatában, ebben a különleges időszakban, a szívemet nyugodtnak érzem, mint egy tó. Segíteni a Mesternek a Fá-helyreigazításnál és az érző lények megmentése a legnagyszerűbb dolog minden életben az egész világegyetemben.
Kérlek nyugodtan mutassatok rá, ha van valami helytelen a fenti megosztásban.
Köszönöm, Mester!
Köszönöm, gyakorlótársak!
*A szív természete, karakter vagy gondolat.
(A koppenhágai 2013-as Európai Fálun Dáfá Tapasztalat-megosztó Konferenciára benyújtott beszámoló)
* * *
tovább ...