“Minden ragaszkodás egy fal, ami ott áll és gátol téged a művelésedben, és ezeket el kell távolítanod. Ha nem tudsz elszánt lenni a Fával kapcsolatban, akkor nem tudod művelni magad. Ne vedd túl komolyan a helyed a hétköznapi emberek között.” – Esszenciák a továbbhaladásra I. rész: A környezet
“A művelés alatt minden eszközt be fogok vetni, hogy felfedjem a ragaszkodásaidat, hogy a gyökereiktől tépjem ki őket.” – Esszenciák a továbbhaladásra I. rész: Gyökeresen kitépni
„Mester: Ami meg van változtatva, az az emberszív. Ha az emberszív nem változik meg, minden [csak] látszat. Ha te azt mondod: ,,Külsőleg egyáltalán nincs többé semmim”, de a szívedben semmit sem tudsz elengedni és ezeknél a dolgoknál még össze szorul a gyomrod, akkor az egyáltalán semmit sem használ. Ha azt mondod: ,,Nekem semmim sincs a szívemben és ezeket a dolgokat csak olyasminek nézem, ami az emberi dolgokat és az emberi állapotot őrzi meg”, akkor én azt mondom, hogy te nem viselkedtél rosszul. Természetesen, ha a művelésnél egy magas szintet értél el, mindez fel kell legyen adva. Tehát, amit ez előtt az idő előtt csinálsz, nem lehet a hibádként szemlélve. Én ezt már nagyon világosan elmagyaráztam a ,Zhuán Fálun‘-ban, az az állapot már el lett magyarázva.“ Svájc,1998.
Minden egyes nap, amikor megérintődik valamilyen nézethez kötődő ragaszkodásom, ünnep a számomra, mert akkor tudom, hogy az elengedésével egyre kevesebb köd marad körülöttem. Minden alkalommal, amikor nekiütközöm valaminek, és a közérzetem egy csapásra megváltozik, feszélyezett leszek. Ezért az első dolgom az, hogy magamba nézek. Ha nem is kapom meg a választ, hogy a nézetnek mi a neve, azt mondom: Elengedem azt a nézetet, ami bennem megérintődött, mert nincs rá szükségem. Tudom, hogy a jinhez, vagyis a rosszhoz tartozik, ezért mindenképpen elengedem, mert csak hátráltat engem a megemelkedésemben. Mindegy, mi a neve, elengedem! Garantálom, hogy soha nem fog hiányozni a további életemben. Mindegy, hogy mekkora szenvedést okoz nekem, nem tartóztatom vissza.
Ehhez hasonló dolgokat szoktam mondani az elengedéskor. Amikor ezeket elmondom magamban, akkor érezni kezdem, hogy a sírás kerülget. Akkor már tudom, hogy valójában nem én, hanem a nézet sír rajtam keresztül, mert már nincs maradása. Ha kisírtam magam, tudom, hogy sikerült elengednem. Amikor megnyugodtam, megköszönöm a nézetnek, hogy eltávozott tőlem.
„Jegyezzétek meg! A művelés önmagában nem fájdalmas. A döntő ennél az, hogy az ember nem tudja feladni egy hétköznapi ember ragaszkodását. Amikor nektek le kell mondanotok a hírnévről, a gazdagságról és az érzelmekről, fogjátok észrevenni csupán, hogy ez fájdalmas.“ - Zhuán Fálun II. kötet
Sokszor volt olyan esetem, hogy amikor megérintődtem, hiába néztem magamba, nem kaptam meg a választ, hogy milyen nézetet is kell elengednem. Ezért úgy éreztem, hogy egy helyben topogok. Ezért azt gondoltam, mindegy, hogy mi a neve a nézetnek, nem az a fontos, hogy tudjam a nevét, hanem az, hogy elengedjem. Arra mindig okvetlen oda kell figyelni, ha neki ütközünk valaminek, vagy ha megérintődünk, hogy ne felejtsünk el befelé tekinteni. Ne halasszunk el egyetlen egy Xinxing* emelésre adódó vizsga alkalmat se. Ha erre tudatosan odafigyelünk, gyors lesz a fejlődésünk, mert észrevehetően (és érezhetően)nem lesz olyan fáradtságos az életünk, mint amikor még hétköznapi emberek voltunk, mert már nem bosszankodunk, nem aggódunk, nem félünk, stb. olyan dolgok miatt, mint a művelésünk előtt.
Tudom, hogy egy-egy nézetnek csak egy része, vagy egésze távozik el, attól függően, hogy az milyen mélyen, és milyen erősen „tapadt” hozzám. Ezt abból látom, hogy a legközelebbi megérintődés alkalmával már milyen erősen vagy gyengén mutatkozik meg újra. Van, amelyik többszörös elengedés után távozik csak el végérvényesen.
A fentiekben említett módszer eddig nekem mindig bevált. E módszert alkalmazva a Mester mindig gondoskodik a testem változásairól.
„Kérdés: Némely dolgokat el akarok engedni, miért nem tudom elengedni őket?
Mester: Az azt jelenti, hogy már nézetekké váltak. Ha nem is tudsz elfelejteni ilyen dolgokat, módszereket kell kigondoljál magadnak, azért hogy félretoljad őket; egyre gyengébbek lesznek, végül el lesznek távolítva.“ - Fá-magyarázat az asszisztensek (a megbízottak) Fá-konferenciáján Csangcsunban (1998. július 26-án)
Ha bárkinek is segítségére van a fentiekben leírtak, akkor már érdemes volt átadnom a saját tapasztalatomat.
Ma arra a felismerésre jutottam, hogy azok a dolgok, amikhez ragaszkodom ebben az életemben, ahhoz viszonyítva, amiket elveszítettem, tulajdonképpen csekélységek. Akkor tehát, minek is ragaszkodjak bármihez is, ami körülvesz engem, és azokhoz a nézetekhez, amiket az életem során átvettem másoktól? Ha vissza szeretnék jutni az eredeti születési helyemre, akkor érdemes ragaszkodnom bármihez is itt a Földön? Az az ár, hogy elengedjek mindent, csekélység ahhoz képest, amit valójában elveszítettem, mert a nyereség sokkal, de sokkal hatalmasabb, amikor azokat visszakapom.
„Ha ti aggódtok a hírnéven, gazdagságon és érzéseken elszenvedett kár miatt a hétköznapi emberek között, ez tulajdonképpen már azt jelenti, hogy ti nem tudjátok levetni egy hétköznapi ember ragaszkodását. Jegyezzétek meg! A művelés önmagában nem fájdalmas. A döntő ennél az, hogy az ember nem tudja feladni egy hétköznapi ember ragaszkodását. Amikor nektek le kell mondanotok a hírnévről, a gazdagságról és az érzelmekről, fogjátok észrevenni csupán, hogy ez fájdalmas.“ - Zhuán Fálun II. kötet, Igaz művelés
Fantasztikus jó érzés, amikor az ember már ott tart, hogy a szívével tudja olvasni a Fát. Mint ha az ember egy teljesen más dimenzióban lenne. Magasztos, és megfoghatatlan érzések kerítik hatalmába az embert, amikor már nem az agy, hanem a szív olvassa a Fát. Hihetetlenül csodálatos érzések ezek! Talán az ősszellem az, aki ébredezik mély álmából? Mert a körülötte lévő köd egyre jobban, és jobban kitisztul?
“Minél jobban telítődve van az ember a Fával, annál gyorsabb a változás.”
“A könyvek többszöri olvasása, és a könyvek többszöri tanulmányozása egy kulcs önmagad felemeléséhez. Egyszerűen kifejezve: ameddig olvasod a Dáfát, változol; ameddig olvasod a Dáfát, felemelkedsz. – Eszenciák a továbbhaladáshoz I. kötet: Beleolvadni a Fába
„Ti leestetek a szentséges és összehasonlíthatatlanul szép világból, mivel nektek azon a szinten ragaszkodásotok volt. Összehasonlítva más világokkal ti a legpiszkosabb világba estetek le, de nem akarjátok magatokat gyorsan visszaművelni, és még ragaszkodtok a piszkoshoz a piszkos világban. Még olyan nagyon fáj nektek, ha ti elveszítetek ebből egy picit. Tudjátok ti, hogy Buddha a hétköznapi emberek között koldult, csak hogy megváltson benneteket? És én ma újra megnyitok egy nagy kaput, és terjesztem a Dafát, azért hogy megváltsalak benneteket. Nem keseredtem el, amiért én ez által megszámlálhatatlan dolgot szenvedtem el. Mi van hát még, amiről nem tudtok lemondani? Magatokkal vihetitek a mennyországba azt, amit nem tudtok a szívetekben feladni?“ - Zhuán Fálun II. kötet, Igaz művelés
* A szív természete, karakter vagy gondolat.
* * *
tovább ...