2002 júliusában kezdtem el gyakorolni a Fálun Dáfát. Az elmúlt tíz évben számos betegség karmával találkoztam, azonban nem számított, hogy mennyire rosszul éreztem magam, mert gyógyszert nem vettem be. Köszönöm a Mesternek, hogy most már egészséges testem van. Végig tudtam, hogy a jó szerencsém a Dáfá gyakorlásának az eredménye. Nagyon köszönöm Mester!
Igazán szerencsés vagyok, hogy tanulhatom a Dáfát
2001-ben elvesztettem az állásomat és keresnem kellett valami átmeneti munkát. Abban az időben az egészségi állapotom olyan rossz volt, hogy a lépcsőn sem tudtam felmászni. Miután a nyakam bedagadt elmentem a kórházba vizsgálatra. Pajzsmirigy túlműködést diagnosztizáltak nálam, ami egy gyógyíthatatlan betegség, és gyógyszert kellett bevennem minden nap. Még csak negyven éves voltam akkor, és ezek a hírek villámcsapásként értek. Ami azt illeti az életemnek vége volt, és értelmetlen is volt. Ezen felül elvesztettem az állandó munkahelyemet, így szó sem lehetett az orvosi kezelésekről. Úgy éreztem magam, mint egy elhervadt virág és a kedélyállapotom folyamatosan borzalmas volt. Többször fontolgattam az öngyilkosságot is.
2002 júliusában az anyósom, aki egy Fálun Gong gyakorló, azt javasolta, hogy kezdjem el a művelést. „ Csak a Mester tud megmenteni!” – mondta. Adott nekem egy könyvet, a Zhuán Fálun-t, és megtanította a gyakorlatokat. Egy hónapon belül nem csak a pajzsmirigy túlműködésem tűnt el, de más betegségek is, kimondhatatlanul szerencsésnek éreztem magam, hogy a Mester tanítványa lehetek. Igazán boldog voltam!
Csodás dolgok szemtanúi lehettem
Sok csodálatos dolog megtörtént velem azóta, hogy elkezdtem a művelés útját. Egy nap, amíg csináltam az álló gyakorlatokat az Égi Szememen keresztül láttam, hogy a föld tetején állok, és lenéztem. Akkoriban a föld nagyon kicsinek nézett ki, meg tudtam nézni még néhányszor ezt a jelenetet.
Egy másik alkalommal, amíg csináltam a gyakorlatokat az MP3 lejátszóm megállt. Azonban még hallottam a gyakorlatok zenéjét távolról. Igazán izgatott voltam: tudtam, hogy a Mester ösztönzött engem.
Egyszer mikor csináltam az első gyakorlatot azt éreztem, hogy a testem átszeli az univerzum rétegeit. Volt még sok más csodálatos dolog is, ami megtörtént velem.
A betegségkarma eltűntetése
2012 első felében a látásom nagyon homályos volt, ezért képtelen voltam olvasni. Ezen felül nem tudtam mozgatni a lábaimat és erős szívdobogásom volt. A testsúlyom is folyamatosan csökkent és vékonyabb és vékonyabb lettem. Az egyik családtag elküldött vizsgálatra a kórházba, ahol cukorbetegséget diagnosztizáltak. Tudtam, hogy a Xinxingem jelentősen leesett, mivel az elmém nem a Fát helyezte a középpontba. Éreztem, hogy az életem nagy veszélyben van. Mértéktelen időt töltöttem azzal, hogy néztem a Kínai Kommunista Párt tv-műsorait, ahelyett, hogy végeztem volna a gyakorlatokat és olvastam volna a Fát. Így a régi erők kihasználták a kiskapukat és üldöztek.
A Mester azt mondja:
„Emberek – egy élőlény megkaphatja a Fá-t a történelem mai napjaiban, ez nem egy normális dolog. Ez valóban a legnagyobb szerencse, boldogság! De mihelyt elveszítette, tudjátok-e, mi vár rá? Az nagyon szörnyű, ha rá egy ilyen nagy kötelezettség és óriási nagy küldetés lett rábízva és ő nem teljesítette ezeket, akkor egy élőlény számára ez fordított arányban áll összehasonlításképpen a beteljesüléshez. Akkor ez az élőlény valóban le fog menni a nem-lét kapuján keresztül. Nektek nem is szabad könnyelműen valakit cserbenhagynotok. Mindegy milyen hibái vannak, mindegy milyen ember, én szeretném megadni neki az esélyt. Természetesen, az emberi társadalomban mindazonáltal létezik egy része az embereknek, akik nem csinálhatják meg, akkor hagyjuk őket. Amit én ma mondtam, főleg arra megy ki, hogy a Dáfá-tanítványok jobban kellene csinálják és az emberek, akik megkapták a Fá-t, meg kellene legyenek becsülve.” (Fá-magyarázat a Fá-konferencián Chicagóban 2004)
Rádöbbentem, hogy nem műveltem magam szilárdan, és nem is kincsként tekintettem a Fát. Közben ragaszkodva kerestem egy kényelmes hétköznapi éltet. Azonban a Mester azt mondta nekünk, hogy nézzünk magunkba, és amint ezt megtettem megtapasztaltam a Fának a nagyszerűségét. Szükséges, hogy magunkba nézzünk, különösen mikor súlyos betegség karmán megyünk keresztül. Csak azáltal tudjuk megemelni magunkat.
A Mester azt mondja:
„Ha nem változtatod meg az emberi logikádat, amit átlagos emberként évezredek alatt mélyen a csontjaidban formáltál, nem leszel képes elszakadni ettől a felszínes emberi külsőségtől és nem fogod tudni elérni a beteljesülést.” ( Tanulságos Tanácsok, Esszenciák a továbbhaladáshoz )
Rádöbbentem, hogy Dáfá tanítvány vagyok és a Mester mellettem van. Nem számít, hogy milyen megállapodást írtak alá a régi erők a múltban, ez az elrendezés most érvénytelen. Soha nem kellene elismernünk a régi erők elrendezéseit! Csak menni a Mester által elrendezett úton. Minden, ami az enyém, az a Mestertől van.
A magamba nézés folyamata alatt tanultam a Fát, és gyakoroltam, a cukorbetegségem teljesen eltűnt, anélkül, hogy észrevettem volna. Értékelem, hogy a Mester nem adott fel, és megengedi, hogy ismételten műveljem magam. A Mester felé érzett hálámat nehéz szavakba önteni. Jól fogom csinálni a három dolgot és hazatérek a Mesterrel.
* * *
tovább ...