Múlt év áprilisában egy Dáfá tanítvány apja nagyon beteg lett és képtelen volt még arra is, hogy az ágyból felkeljen. Mivel mindegyik testvér a családban Fálun Gong gyakorló, ezért felváltva olvastak fel a Zhuán Fálunból az apjuknak, ami a Fálun Dáfá főműve. Az édesapjuk minden nappal egyre jobban és jobban lett és már képes volt felkelni és sétálni. A lányok vettek az apjuknak egy digitális lejátszót, hogy hallgathassa a Mester Fá-tanítását Jinanban, amely segített neki, hogy teljesen felépüljön augusztusra. Azonban az édesapjuk a szabadidejét kártyajátékkal töltötte és nem merte elmesélni gyógyulásának valódi okát az embereknek, mert félt, hogy a családtagjai az üldözés áldozatává válhatnak. Októberben ismét beteg lett, de most komolyabban. Közvetlenül a halála előtt kérte a Zhuán Fálunt és az utolsó lélegzetével azt kiabálta, hogy a „Fálun Dáfá Jó”.
Egy másik gyakorló apja rákos volt. Miután tanulta a Fálun Dáfát a betegsége eltűnt. Mikor már jól érezte magát abbahagyta a Fá tanulását és nem csinált semmit, ehelyett kártyázással töltötte az idejét. Mások kérdezték is tőle, hogy miért lett olyan gyorsan olyan jól, de nem volt bátorsága, hogy elmondja, hogy minden azért volt, mert Fálun Dáfát gyakorolt. Mikor a gyakorlótársak kérték, hogy folytassa a Fá tanulását azt mondta, hogy „Nem merem ismételten olvasni a Fát, mert a legidősebb fiam még mindig a hadseregben szolgál. Attól tartok, hogy ennek hatása lenne a jövőjére.” Hamarosan kiújult a betegsége. Mikor haldoklott felismerte, hogy a Dáfá értékes, de már túl késő volt.
Az idősebb emberek szembesülnek ezzel a problémával mikor tanulják a Fát. A Zhuán Fálunban a Tanár azt mondja:
„Ennek van azonban egy feltétele: A meghosszabbított életed, ami az előre meghatározott, eredeti életeden túlmegy, csak a művelésre szánhatod; ahogy a gondolataid csak egy picit is eltérnek a helyes útról, azonnal életveszélybe kerülsz, mivel az eredeti életed már régen véget ért.”
( Zhuán Fálun )
Következésképpen nagyon veszélyes az idősebb emberek számára, ha nem érvényesítik a Fát miután megkapták. Mikor egy hétköznapi ember komoly betegségből meggyógyul, végtelenül hálás és mesél másoknak a gyógymódról, de mikor a Dáfá alaposan meggyógyította ezeket az embereket nem mertek beszélni róla.
Mindez azt a tényt is tükrözi, hogy néhány Dáfá gyakorló nem tisztázza eléggé az igaz tényeket a szeretteiknek mikor aggódnak. Nem fogják fel a kapcsolatot a nyereség és a veszteség között, úgy ahogy a Fálun Dáfá tanítása leírja. A Dáfá gyakorlóknak folytatniuk kellene az igaz tények tisztázását szeretteik, rokonaik körében, mert ők nem csak érző lények, de egyben segítenek nekünk abban is, hogy jól csináljuk a három dolgot.
* * *