(Clearwisdom.net) 2009-ben időt szakítottam, arra, hogy megtanuljam a számítógépes rendszerek kezelését. Azóta sok lehetőségem volt, hogy más gyakorlókkal is kapcsolatba lépjek, és nekik is megtanítsam mindazt, amit tudok. Azoknak a gyakorlótársaknak is tanítok számítógép kezelést, akik soha azelőtt nem nyúltak számítógéphez.
Egyszer egy középkorú nő gyakorlót tanítottam. Jó néhány tanítási alkalom után még mindig nem tudta, ill. képtelen volt megjegyezni a lépéseket, ezért megkértem, hogy írja le a lépéseket. Meglepő módon azonban, nem tudott írni. Néhány nappal később megkért, hogy megint menjek el a házába, és én újra elkezdtem őt tanítani az elejétől kezdve. Mindez alatt a szívemben panaszkodtam, mert már azelőtt is megkért legalább öt-hat alkalommal hogy menjek át hozzá. Minden alkalommal biztosra mentem, hogy tudja, hogyan kell kezelni a rendszert, - mielőtt elmentem volna.
Amikor újra láttam őt, azt mondta nekem, hogy nem tudott bejelentkezni az internetre, mert nem volt képes bejelentkezni a rendszerbe. Átmentem hozzá, hogy megnézzem a dolgot, és rájöttem, hogy rossz jelszót adott meg. Aztán dühös lettem és olyan dolgot mondtam, ami nem volt túl szép. Ő majdnem sírt, és én is nagyon rosszul éreztem magam, és tudtam, hogy a cselekedetem, nem volt a Fá-ra alapozva.
Tanár megtanította nekünk a közös együttműködés alapelveit. A múltban mindig ilyen megértésem volt: Amikor más gyakorlók Dáfá projektekkel jönnek elő, nekem csak feltétel nélkül együtt kell velük dolgoznom. Azonban ez az eset az együttműködés mélyebb megértésére vezetett. A számítógép a mi Fá szerszámunk, ezért nekünk együtt kell működnünk vele. Amikor a gyakorlótársak tanítják egymást, nekik szintén teljes együttműködést kell elérniük a tanár és a tanuló között. Rádöbbentem, hogy az együttműködés folyamata, egyben önmagunk elengedésének a folyamata is.
A múltban én csak a saját magam módján tanítottam, anélkül, hogy figyelembe vettem volna a tanulót. Sokszor említettem az „én” szót, amikor hozzá beszéltem, és mindig hangsúlyoztam magam. Nem vettem figyelembe e tanulók tanulási képességét, és kiinduló pontjaikat. Valójában nem úgy volt, hogy ő nem tudta megtanulni. Az ismételt tanulási folyamat azért történt, hogy eltavolítsam a ragaszkodásomat. Valójában én pazaroltam az ő drága idejét.
Amikor újra beszéltem vele, azt mondta: „Újra nem tudtam bejelentkezni az internetre.” Ezúttal nyugodtan mentem el hozzá. Kiderült, hogy véletlenül, kitörölt néhány programot. Megdicsértem őt, hogy megtanulta, hogyan kell kitisztítani az indítópultot a gépen, és csak arra emlékeztettem, hogy ne törölje ki a hasznos fájlokat. Látván, hogy megváltoztattam a viselkedésemet, nagyon boldog volt. Később meghívott egy másik gyakorlót is a házába, hogy Fálun Dáfá igazságtisztázó anyagokat töltsenek le.
A művelés olyan csodálatos! Nekünk a ragaszkodások megszüntetésével kellene emelnünk a szintünket és segítenünk kell Tanárnak a Fá helyreigazításban és az érző lények megmentésében.
* * *
tovább ...