Szabadulás az erotika zavarásától

1998 augusztusában tanultam meg a Dáfát. Épp abban az időben vesztettem el a munkahelyem és alkalmi munkákból éltem.

Miután az üldözés elkezdődött 1999. július 20-án, mivel a Fá tanulásom nem volt elég alapos és nem értettem meg a Dáfá igazi értelmét, abbahagytam a művelést egy párszor és így egy nagy kerülőautat tettem. Belemerültem az érzelmekbe(qing), és sok ragaszkodásom volt, beleértve a ragaszkodást a gazdagsághoz és a hírnévhez, az érzelmekhez, az erotikához, és a versenyzéshez. Minden amit tettem morálisan ferde volt és nem tudtam, mit csinálok. Éreztem hogy a Tanár már nem akar engem mint gyakorlót többé.

2002 végén elkezdtem a Fát tanulni és ezt használtam a viselkedésem mérésére. Azonban még mindig hiányzott belőlem az önbizalom a Fá tanulásnál. Később egy gyakorlótárs elmondta nekem, hogy a Tanár nemfog egy gyakorlót sem eldobni, aki igazán művelte magát, és hogy a Tanár mindenkit szorgalmasnak akar és hogy helyreigazítsák a viselkedésüket. Így hát újra elkezdtem tanulni a Fát, de a Fá tanulásom még mindig nem volt elég mély, és én képtelen voltam dolgokat a Fá alapján megítélni. Hibákat követtem el. A környezet ahol éltem nagyon rossz volt, durva volt és zajos.

A Mester ezt mondta a Zhuán Fálunban: „Azt mondom, ez épp jó dolog azok számára, akik tényleg eldöntötték, hogy művelni szeretnék magukat. Ha nincs konfliktus sehol és nincs lehetőség arra, hogy emeld a Xinxinged, egyáltalán nem tudsz magas szintre jutni."

De én nem világosodtam meg ehhez a Fá alapján és nem tekintettem befelé a ragaszkodásaim felé. Inkább mindig a külső tényezőket hangsúlyoztam. Az elmém mindig a környezet hatása alatt állt és gyakran elvesztettem a koncentrációt Fá tanulás közben. A múlt tavasztól egészen decemberig, folyamatosan zavart az erotika démona. Mindig megérintett valahányszor egy jó megjelenésű fiút láttam, és ilyenkor teljesen elfeledkeztem arról hogy én egy művelő vagyok. A főtudatom nem volt elég erős és ezért nagyon erősen zavarva voltam. Szégyelltem szembenézni a Dáfával és azon gondolkodtam, hogy vajon hogy lehet hogy a művelésem ezen utolsó fázisában még mindig ilyen megpróbáltatások érnek. Ez azért volt hogy elpusztítson és hogy ne hagyjon művelni. Magamba tekintve tudom, hogy még mindig vannak ragaszkodásaim az erotikához, és még mindig ki kell őket tépnem gyökerestül, és meg kell őket semmisítenem.

Később amikor ez a fajta rossz összetevő előbukkant, a Tanárra és a Dáfára gondoltam.

„Többeknek nincs erős főtudatuk, követik a gondolati karmát és rosszat tesznek. Az ilyen emberek tönkremennek és szintjeik esnek. De a legtöbben el tudják távolítani erős gondolataikkal (erős főtudat) és tudnak ellene hatni. Ez azt jelenti, hogy ezt az embert meg lehet váltani és hogy meg tudja különböztetni a jót a rossztól. Ennek az embernek jó a megvilágosodási képessége. A Fá-testem segít neki ennek a gondolati karmának a nagy részét legyőzni. Ilyesmi gyakran előfordul. Ha előfordul, akkor az attól függ, hogy az a valaki ezeket a rossz gondolatokat le tudja-e győzni. Ha elszántan maradni tudsz, akkor el tudjuk távolítani a karmádat."

Ebből felismertem, hogy ezekkel a rossz összetevőkkel nem szabad elismernem a régi erők által okozott üldözést, mert a Mester egyetlen tényezőjét sem ismeri el az üldözésnek. Soha nem szabad elismernem a létezését ezeknek az illúzióknak amelyeket a régi erők alkottak. Őszinte gondolatokat bocsátottam ki és kértem a Mestert, hogy segítsen eltávolítani ezeket az összetevőket az én legmikroszkópikusabb legmélyebb lényemből.

Most sokkal tisztábbnak érzem magam és a gondolataim is sokkal tisztábbak. A legnagyobb lecke amit tanultam az az, hogy csak ha hiszünk a Tanárban és a Dáfában, és csak ha elég erős őszinte gondolataink vannak, csak akkor lesz a gonosz teljesen megsemmisítve.