(de.minghui.org) „Mindenkitől képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint” volt egykor az ideális társadalmi vízió, amelyet a Kínai Kommunista Párt (KKP) kínai polgárok nemzedékeibe oltott be újra és újra. Pontosan ez a jövőkép, amelyet „bőséges anyagi erőforrások és általános egyenlőség” jellemez, motivált sokakat arra, hogy csatlakozzanak a Fiatal Úttörőkhöz, a Kommunista Ifjúsági Ligához, sőt magához a Kínai Kommunista Párthoz is. A valóság azonban megmutatta, mennyire aláásták ezt az ideált a politikai kampányok, hatalomátvételek és a rendszerszintű erőszak hullámai.
Külföldön azoknak a betegeknek, akik szervátültetésre szorulnak, a megfelelő szerv megtalálásához több éves várakozási idővel kell számolniuk. Kínában viszont nagy transzplantációs központok a honlapjaikon nyilvánosan hirdetik, hogy a szervekre való várakozási idő mindössze néhány nap vagy hét. Egyesek még azt is megadják, hogy „élő donorokról” van szó, és hogy a sikertelen beavatkozásokat meg lehet ismételni. Ez rendkívül szokatlan jelenség az emberi szervátültetés területén. Az, hogy a rendelkezésre álló szerveket „hivatalosan meg nem nevezett befogadók” számára hirdetik, csak arra a következtetésre enged jutni, hogy mindez a Kínai Kommunista Párt által működtetett, államilag szervezett szervrablás.
Amikor az életet szisztematikusan leértékelik, amikor a hétköznapi polgárok testét szervforrásként kezelik, amelyet „elosztanak” és „szükség szerint megcsapolnak”, amikor a „szükség szerinti elosztás” a gyakorlatban „rendelésre történő öléssé” és „rendelésre történő élő személytől való szervkivétellé” züllik – csak akkor válik világossá az emberek számára, hogy ez az úgynevezett paradicsom talán csak azoké a kevés kiváltságosaké, akik frakcióharcokban érvényesültek, míg a kínai lakosság nagy többsége csupán „emberi bánya”, amelyet tetszés szerint ki lehet zsákmányolni.
Diákok gyakori eltűnése: elhallgatott normalitás vagy kimondhatatlan igazság?
2014 körül a szárazföldi Kína sok régiójában gyakoriak voltak az olyan esetek, amikor diáklányok tűntek el, megölték őket, vagy támadások áldozatává váltak. Az érintettek túlnyomórészt 16 és 22 év közötti fiatal nők voltak. Eltűnésük körülményei feltűnően hasonlítottak egymásra: idegen járművekbe szálltak be; taxival való utazás közben megszakadt a kapcsolatuk családjukkal és barátaikkal; a nyári munkájuk után, egyedül való utazás közben tűntek el; vagy ráadásul az egyetemük környékén tűntek el nyomtalanul.
2017 szeptemberében, röviddel a Kommunista Párt 19. kongresszusa előtt, az interneten hírek kezdtek terjedni arról, hogy Wuhanban több mint 30 egyetemista tűnt el rejtélyes körülmények között, ami felkeltette a közvélemény figyelmét. Ahelyett azonban, hogy az eltűntek felkutatására összpontosítottak volna, a hatóságok letartóztatták azokat az internetezőket, akik közzétették a hírt, hogy eltussolják az ügyet. Az online bejegyzéseket pedig eltávolították.
Később több eltűnt diák szülei is megerősítették, hogy a wuhani térségben az egyetemi hallgatók eltűnése nem egyedi eset. Sok ilyen esetet nem jelentettek be hivatalosan, vagy éveken át nem nyomoztak tovább.
2020 után a Kommunista Párt kifejezett utasítást adott a „szervadományozás népszerűsítésének fokozására a campusokon”. Ennek következtében számos egyetem szervezett országszerte megfelelő eskütételi és regisztrációs tevékenységeket. A hallgatók egy része – önként vagy nyomás alatt – csatlakozott az úgynevezett „szervadományozási önkéntes csoportokhoz”.
Ezzel párhuzamosan azonban tovább nőtt az eltűnt diákok száma.
2025-ben Zhang Yu, egy wuhani legmagasabb szintű kórház egykori ápolónője arról számolt be, hogy a Wuhan Optika-völgy területén 30–40 főiskola található. Ott már régóta kering az a mondás: „Ha egy hallgató beszáll egy »fekete« járműbe, soha többé nem tér vissza.”
Azok a szülők, akik igazságot követeltek a főiskoláktól, többnyire azt a választ kapták, hogy a biztonsági kamerák felvételei szerint a diákok elhagyták a campus területét. Így a főiskolák elhárították a felelősséget. Zhang Yu elmondta, hogy éppen ezek a tapasztalatok váltottak ki belőle nagy félelmet saját gyermeke jövőjének a biztonságát illetően.
Ennél csupán közbiztonsági problémákról van szó, vagy más okok is vannak? Ha csak elszigetelt bűncselekményekről van szó, akkor miért reagálnak a biztonsági hatóságok éveken át ilyen passzívan? Ha véletlenekről van szó, miért koncentrálódnak az esetek bizonyos korcsoportokra és régiókra?
Rejtélyes halálesetek az iskola területén – Hu Xinyu-től a „Qinghuayuan iskoláig”
2022-ben Hu Xinyu diák eltűnt egy teljesen elzárt bentlakásos iskolából a Jiangxi tartománybeli Shangraóban. Az eset hosszú ideig foglalkoztatta a közvéleményt. Senki sem tudta megmagyarázni, hogyan tűnhetett el nyomtalanul egy diák az iskola területén belüli szoros megfigyelés ellenére.
A közösségi médiában számos ember komoly kétségeket fogalmazott meg a hivatalos állításokkal kapcsolatban, és még azt is gyanította, hogy szervkivétellel van összefüggésben. A pletykák szerint Xinyu ritka vércsoporttal rendelkezett, és lehetséges, hogy már „előre besorolták”.
Az ügyet később a hatóságok gyorsan lezárták, de a közvéleményben továbbra is fennmaradtak a kétségek.
2026 januárjában a 13 éves Zhu diák, a Henan tartománybeli Xincai városában található „Qinghuayuan Középiskola” tanulója hirtelen meghalt az iskola területén. Különösen vitatott volt, hogy az iskola a hozzátartozók jelenléte nélkül, egy nem hivatalosan bejegyzett mentőautóval szállíttatta el a holttestet. A szállítást útközben a gyermek nagybátyja állította meg. Amikor a család meglátta a holttestet, vérnyomokat észlelt a szája sarkában, valamint egy tűhegynyi lyukat a bal mellkasán.
Ezt követően számos szülő és lakos gyűlt össze az iskola bejárata előtt, és magyarázatot követelt. A hatóságok gyorsan reagáltak, fegyveres rendőrséget vetettek be a tiltakozások elfojtására. Egy hivatalos közleményben azt állították, hogy a halál „hirtelen szívhalálnak” tulajdonítható. A mellkasi lyuk egy törvényszéki orvos által végzett vérvétel során keletkezett.
Ez a magyarázat erős kételyeket váltott ki a közvéleményben. Miért volt a törvényszéki orvos már a helyszínen, habár a család még nem érkezett meg?
Több bejelentő is elmagyarázta, hogy az elhunytnak ritka Rh-negatív vércsoportja volt. Az úgynevezett szívszúrásos módszer halált okozhat, miközben a szívverés még több órán át fennmarad, ami megkönnyíti az élő szervek eltávolítását.
Függetlenül attól, hogy ezek az állítások végül beigazolódnak-e, egy tény felett nem lehet eltekinteni: egy szigorúan elzárt és teljes mértékben megfigyelt iskolai környezetben egy kiskorú meghalt; az igazságot gyorsan zárolták, a releváns személyeket ellenőrzés alá vonták, és akadályozták a jogi vizsgálatokat.
Az eset után sok szülő utazott oda más régiókból az éjszaka folyamán, hogy kijelentkeztesse a gyermekét az iskolából, vagy a jövőben maga kísérje el. Néhányan ráadásul úgy döntöttek, hogy egyáltalán nem küldik többé a gyermekeiket az iskolába.
Az egyetemtől az óvodáig: ijesztő propaganda a szervadományozásra
Míg az egyetemi hallgatók legalább bizonyos mértékű ítélőképességgel rendelkeznek, a szervadományozási propaganda kiterjesztése az általános iskolákra és még az óvodákra is egyértelműen átlép egy pszichológiai határt.
2025 novemberében egy sanghaji blogger arról számolt be, hogy a gyermeke egy olyan kérdőívet hozott haza az iskolából, amelyet a járványügyi központ osztott szét. A kérdőív vörösvérsejt-mintákra, biológiai azonosításra és laboratóriumi elemzésekre vonatkozott, és a szülők aláírását igényelte. A hozzászólásokban számos szülő kijelentette, hogy megtagadná a hozzájárulást, és hasonló esetekről számolt be, amikor különböző régiókban titokban vettek vért az óvodákban és az általános iskolákban.
2026 januárjában online videók mutatták be, hogyan tettek kollektív esküt Kína egy régiójában általános iskolás diákok, hogy csatlakoznak a „Kínai Szervátültetési Fejlesztési Alapítványhoz” kapcsolódó szervezethez. Egy harmadik osztályos természettudományi vizsga képernyőképe több olyan feladatot is mutatott, amely közvetlenül a szervátültetésekkel foglalkozott, ami nagy aggodalmat váltott ki a szülők körében.
Egy Jiangxi tartománybeli általános iskolában a „Nemzetközi Gyermeknap” alkalmából „A szervadományozás kis hősei” mottóval tartott rendezvény keretében tartottak órákat az első, második és harmadik osztályba járó diákok számára. A gyerekeket arra kérték, hogy írják le a „nézeteiket a szervadományozásról”.
Egy olyan környezetben, ahol a tájékozott beleegyezés megszerzésére és az etikai ellenőrzésre szolgáló átfogó mechanizmusok még fejletlenek, felmerül a kérdés: egy ilyen szisztematikus útmutatásnál a 18 éven aluliak számára a szervadományozásról életre szóló nevelésről van-e szó, vagy inkább a félelemre való korai kondicionálásról?
Tanúvallomások az egészségügyből: egy véres eseménylánc, amelyet „hallgatólagosan elfogadtak”
Az egészségügyből származó leleplezések megnehezítik, hogy ezeket a kérdéseket könnyelműen elutasítsuk.
Zhang Yu ápolónő elmagyarázta, hogy a nagy kórházakban a vérminták típusmeghatározás céljából történő beküldése már régóta nyílt titok. Amint egyezést állapítanak meg, egy teljes érdek- és profitlánc indul be.
Leplezetlenül beszámolt arról, hogy a nagy egészségügyi intézményekben, mint például a Xiangya Kórház, nem csak egyes orvosok vesznek részt benne, hanem létezik a kórházvezetéstől a végrehajtókig terjedő szisztematikus együttműködés. A szervek gyors szállításához még helikoptereket is bevetnek.
Luo Shuaiyu, a 2. számú Xiangya Kórház rezidens orvosa 2024-ben bizarr módon vesztette életét, amikor nagy magasságból lezuhant, miután megtagadta a három-hat éves donorok felkutatásában való részvételt, és kiterjedt anyagot állított össze egy bejelentő akcióhoz. Az ő esete figyelmeztető példaként szolgál a „nonkonformizmusra”.
Xie Wenqing orvos leleplezte, hogy a katonai kórházakhoz kapcsolódó közvetítők a „szegény délkelet-ázsiai országokból származó önkéntes donorok” hazugságát használják fel a szervek valódi eredetének leplezésére, hogy az orvosok tiszta lelkiismerettel végezhessék el a transzplantációkat. Hangsúlyozta azonban, hogy a konzerválási idők és a szállítási költségek miatt gyakorlatilag lehetetlen volna, hogy ezek a szervek külföldről származzanak.
Pontos nyilvántartás DNS-adatbázisokban és génarchívumokban: rémálom a szülők számára
Az állami média már 2002-ben nyilvánosan beszámolt az úgynevezett „genetikai személyi igazolványok” és emberi génbankok létrehozásáról Kínában. Ennél kifejezetten megemlítették azok felhasználását a szervátültetések során történő egyeztetéshez.
Ma a rendőrség DNS-adatbázisai szorosan kapcsolódnak a személyes személyazonossághoz. Az országos vérvételek, különösen a diákok körében, már normalitássá váltak.
Egy olyan rendszerben, ahol nincs bírói függetlenség és hatékony hatalomellenőrzés, az ilyen adatbázisokkal való visszaélés illegális célokra azt jelenti, hogy az egyedi személyeket pontosan megtalálhatják, anélkül, hogy menekülési lehetőségük lenne.
Zárószó: Amikor a félelem valósággá válik, a hallgatás már nem jelent semlegességet
A Fálun Dáfá-gyakorlóktól a hétköznapi polgárokig, a diákoktól a csecsemőkig, a hazai kórházaktól a délkelet-ázsiai úgynevezett „biotechnológiai vállalatokig” – az élő emberektől való szervkivételre vonatkozó folyamatos vádak nem azért nem szűnnek meg, mert az emberek hajlamosak elhinni a rémtörténeteket, hanem azért, mert túl sok alapvető kérdés marad megválaszolatlanul.
Ha egy társadalom nem tudja megmagyarázni, hova tűnnek el az emberek, és honnan származnak a szervek, ha a szülők csak iskolaváltással vagy iskolaelhagyással tudják megvédeni a gyermekeiket, akkor az úgynevezett stabilitás már régóta a félelmen alapul.
Talán az igazán nyugtalanító kérdés nem az, hogy az egyedi személyek hogyan tudják megvédeni magukat, hanem az, hogy a hétköznapi emberek hogyan kaphatnak alapvető garanciát arra, hogy a párt környezetében emberként kezeljék őket. A végső válasz talán a párt bukásában vagy a személyi erőforrásainak a kimerülésében rejlik. Ezt az eredményt – eltekintve az isteni akarattól – a közvélemény határozza meg. Ön milyen választ óhajt magának?
Angol változat: From Forced Organ Harvesting to "Mining" Body Parts in China
Forrás: „Entnahme nach Bedarf“: Wenn Chinesen zu „menschlichen Minen“ werden
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
* * *
tovább ...