(de.minghui.org) Az elmúlt évtizedekben Kína gazdasági felemelkedésével a Kínai Kommunista Párt (KKP) megerősítette a befolyását más országokban, beleértve az Egyesült Államokat is. Néhány nyugati ember alábecsüli a KKP negatív hatását, vagy jelentéktelennek tartja azt. Valójában azonban vannak arra utaló jelek, hogy a KKP célzottan használja a nyugati rendszereket bizonyos csoportok, például a Fálun Gong-gyakorlók és az országot elhagyók üldözésére, és ezzel veszélyezteti a szabad társadalmak értékeit.
Ha nem hoznak hatékony ellenintézkedéseket, akkor várható, hogy ezek a káros hatások egyre inkább minden társadalmi réteget érinteni fognak. A történelemre visszatekintve látható, hogy a KKP már 1949-ben, miután átvette a hatalmat Kínában, ezt a mintát követte: egymás után különböző csoportokat – például nagybirtokosokat, kapitalistákat és értelmiségieket – vett célba, és így fokozatosan megszilárdította ellenőrzését az ország felett. Végül sem ember, sem intézmény nem tudott ellenállni az erőszak és a propaganda nyomásának.
A hazai elnyomástól a globális befolyásig
A KKP ideológiája, az „osztályharc” alapján erőszakot alkalmaz Kínában, és „a stabilitás fenntartása” ürügyével fedi el az emberi jogi jogsértéseit. Ezt a szigorú kontrollt alkalmazta Afrika, Latin-Amerika és Délkelet-Ázsia fejlődő országaiban is. Még a fejlett országok és régiók, mint Európa, az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Tajvan is a KKP befolyása alá kerültek.
A KKP általi beszivárgás mértéke, módszerei és mélysége időközben ijesztő méreteket öltött. Ennek okai sokrétűek, de lényegében két fő tényezőre vezethetők vissza.
Az első szempont a gazdasági hatalom. A globalizáció révén Kína a „világ műhelyévé” vált; hatalmas mennyiségű tőke és technológia áramlott Kínába. Sok ország piaca nyitva áll Kína előtt, és a hosszú távú kereskedelmi többletnek köszönhetően a KKP hatalmas vagyont halmozott fel. Az átlagos kínai azonban messze nem gazdag: a jelentések szerint 600 millió ember havonta csak 1000 jüant (körülbelül 125 eurót) keres, 940 millió ember pedig kevesebb mint 2000 jüant (körülbelül 250 eurót). Ezzel szemben a Kínai Kommunista Párt hatóságai és bizonyos érdekcsoportok hatalmas vagyont halmoztak fel, és óriási pénzügyi forrásokat biztosítottak a rezsimnek, hogy finanszírozza a külföldi beszivárgási törekvéseit.
A második szempont az, hogy a KKP a szabad társadalmak sérülékeny pontjait, többek között a szólásszabadságot is, a saját céljaira használja ki. Az Egyesült Államok nem küld ügynököket Zhongnanhai-ba (a KKP központi kormányzati székhelyére), és nem is nyilatkozik a People’s Daily-ben. A KKP viszont nyíltan működhet az Egyesült Államokban: megvásárolja a politikusokat, támogatja a kommunista erőket, befolyásolja a közvéleményt és exportálja a propagandáját. Ha az amerikai képviselőház nem tiltotta volna meg nemrégiben az angol nyelvű China Daily terjesztését a kongresszusi épületekben, sok amerikai – és valószínűleg sok kínai is – nem tudta volna, hogy a KKP szócsöve 42 éve ott kering.
A China Daily betiltása azt mutatja, hogy a nyugati társadalmak fokozatosan felismerik a beszivárgást a KKP részéről. A kormányok és a gondolkodóközpontok számos vizsgálati jelentést tettek közzé a KKP külföldi beszivárgásáról. 2024-ben az amerikai kongresszus három meghallgatást tartott „Amerika védelme a Kínai Kommunista Párt politikai hadviselése ellen” címmel, hogy megvitassák a KKP kiterjedt beszivárgását az amerikai társadalomba.
A Kínai Kommunista Párt (KKP) külföldi beszivárgása rendkívül kiterjedt
Ez többek között a következőket foglalja magában:
- több mint 200 országban és régióban működő nagykövetségek és konzulátusok, amelyek elsődleges parancsnokságként szolgálnak a befolyásoláshoz;
- az egységes front rendszer külföldi fiókjai, amelyek már régóta mélyen gyökereznek a helyi struktúrákban;
- Nemzeti külföldi projektek, mint például a „Thousand Talents Plan” tehetség gondozó program, az „Új Selyemút” (Belt and Road Initiative) és a „Konfuciusz Intézetek”, amelyek széles körben elterjedtek a gazdasági, tudományos és kulturális területeken;
- Információs és médiaháború, amelyet többek között a Központi Propagandaosztály, a Kínai Kiberbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Minisztérium irányít, hogy befolyásolja a külföldi közvéleményt;
- transznacionális elnyomás speciális hatóságok, például a Közbiztonsági Minisztérium és az Állambiztonsági Minisztérium részéről, beleértve a kínai rendőrkapitányságok létrehozását külföldön („Tengerentúli 110”) és bizonyos csoportok, például a Fálun Gong célzott üldözését a „610-es iroda” által;
- Állami tulajdonú cégek és technológiai vállalatcsoportok (például a Huawei) felhasználása gazdasági nyomásgyakorlásra és politikai befolyás kiterjesztésére;
- intenzív együttműködés egyetemekkel, kutatóintézetekkel és helyi közösségekkel kulturális csereprogramok, tudományos együttműködések, nemzetközi fórumok stb. keretében.
A KKP konkrét intézkedései a következők:
- Kínai vezetők és aktivisták mozgósítása külföldön végrehajtott támadások kezdeményezésére; A kínai közösség megosztása, a kommunistabarát erők támogatása és az ellenzéki csoportok elnyomása;
- külföldi tisztviselők, különösen a kínai elit megvesztegetése és ügynökhálózatok kiépítése a meglévő rendszereken belül;
- a kínai nyelvű média felvásárlása és ellenőrzése, valamint a nyugati vezető média befolyásolása;
- befolyásolás az oktatási rendszerben, a KKP narratívájának terjesztése és a disszidensek elnyomása;
- gazdasági szövetségek és politikusok megvesztegetése a kommunista párti erők támogatása érdekében;
- gazdasági érdekek felhasználása a kormányok meggyőzésére, hogy működjenek együtt az országot elhagyók elnyomásában.
Nyilvánvaló, hogy a KKP az évtizedek során Kínában kidolgozott és tökéletesített módszereit most világszerte alkalmazza. Például osztályharc alapú taktikákat alkalmaz, hogy gyűlöletet és konfrontációt szítson a kínai diaszpóra tagjai között. Emellett a „Fengqiao-tapasztalatot” is felhasználja – a kulturális forradalom idejéből származó stratégiát, amelyben az emberek közvetlenül figyelik egymást –, hogy helyi szintű ellenőrzés révén fenntartsa a befolyását a külföldi kínai közösségekben.
Ezen túlmenően a KKP „tömegmozgósítással”, „emberáradat-taktikákkal” és „internet-hadsereggel” manipulálja a közvéleményt. Emellett a „felbérelt kéz által elkövetett gyilkosság” elvét is alkalmazza, nyomást gyakorolva más kormányokra és politikai megfélemlítést alkalmazva világszerte. Ezek a látszólag egymástól független intézkedések valójában egy szisztematikus eljárást alkotnak, amelynek célja a véleménynyilvánítás és az értékek mércéjének megváltoztatása a nemzetközi közösségben.
A megosztottság növelése
A Kínai Kommunista Párt Kínán belül alkalmazott politikai elnyomásával ellentétben a külföldi befolyása inkább gazdasági érdekeken és pénzügyi ösztönzőkön alapul. A „puha beszivárgás” ezen formája finomabb, messzebbre nyúlik, és a helyi politikai, gazdasági és médiaszereplőkhöz kapcsolódik, hogy nagy, de láthatatlan befolyási hálózatokat építsen ki.
Ennek a beavatkozásnak a közvetlen következménye az, hogy a KKP gyakran megosztottságot és konfliktusokat generál a demokratikus társadalmakban. Ez többek között közvetett választói befolyásban, etnikai csoportok közötti feszültségekben és politikai vitákban nyilvánul meg, így gyengítve a demokratikus rendszereket. Az olyan országokban, mint Tajvan és Dél-Korea, a Kína-barát erők már jelentős befolyást gyakoroltak a politikára. A KKP beszivárgása Európában és az Egyesült Államokban is vitákat szít kulcsfontosságú kérdésekben, nyugtalanságot okoz és társadalmi megosztottságot generál.
A KKP a demokráciákban keletkező „káoszt” propagandacélokra használja fel, hogy megerősítse a „nyugaton káosz, Kínában stabilitás” narratíváját, és így igazolja a totalitárius uralmát.
A Shen Yun előadások megzavarása
A KKP megpróbálja elnémítani mindazokat a hangokat, amelyek nem az ő programját követik. Ezért a Shen Yun Performing Arts – egy művészeti csoport, amely a hagyományos értékeket népszerűsíti, amelyeket a KKP hatalomra kerülése után Kínában megsemmisített – egy különösen éles tüske a rezsim szemében. A Shen Yun sikere és a csoport azon képessége, hogy az embereket újra összekapcsolja a spirituális gyökereikkel, arra késztette a KKP-t, hogy aljas eszközökhöz folyamodjon: nyomást gyakorol a színházakra és a kormányokra, hogy mondják le a tervezett előadásokat; hazugságokat terjeszt, gyűlöletet szít; fizikai erőszakkal fenyegetőzik és alaptalan pereket indít – mindezt annak érdekében, hogy elhallgattassa a művészcsoportot.
A kínai nagykövetségek és konzulátusok világszerte folyamatosan megpróbálják megakadályozni vagy szabotálni a Shen Yun előadásait. Sok ilyen kísérlet kudarcot vallott. Például a kínai nagykövetség Szöulban, Dél-Koreában, többször is nyomást gyakorolt a színházra, hogy mondja le az előadásokat.
Míg a Shen Yun már fellépett más dél-koreai helyszíneken, például a szöuli Nemzeti Színházban, eddig még nem volt előadás a KBS Hallban, amely a közszolgálati Korean Broadcasting System (KBS) tulajdonában van. Miután a helyi szervező 2006-ban, 2008-ban és 2016-ban bérleti szerződéseket kötött a KBS Hall-lal, a kínai nagykövetség nyomást gyakorolt az intézményre, hogy mondja fel a szerződéseket.
2016-ban a szervező beperelte a KBS-t, és első fokon megnyerte a pert. A KBS azonban fellebbezett, és bizonyítékként benyújtott egy rágalmazó és fenyegető levelet a kínai nagykövetségtől. Végül a bíróság hatályon kívül helyezte az eredeti ítéletet, ami jelentős veszteségeket okozott a szervezőnek és a már jeggyel rendelkező nézőknek.
A szervező megkapta a kínai nagykövetség által a KBS-nek küldött négyoldalas fax másolatát. Ebben a KKP megismételte a Fálun Dáfá és a Shen Yun elleni rágalmazásait. Emellett kihasználta a Kína és Dél-Korea közötti gazdasági kapcsolatokat, hogy nyomást gyakoroljon a dél-koreai kormányra, és olyan engedményeket kényszerítsen ki a kulturális szuverenitás terén, amelyek megfelelnek a KKP érdekeinek.
A kínai nagykövetség KBS-nek küldött négyoldalas faxának fénymásolata – az első oldal felső fele.
Aktuális eset: A KKP sikertelen kísérlete a Shen Yun előadások megzavarására a Kangwon Nemzeti Egyetemen
Egy nemrégiben történt esetben a KKP megpróbálta megakadályozni a Shen Yun előadásait a Kangwon Nemzeti Egyetemen Chuncheonban, Dél-Koreában, de sikertelenül.
2025. április 1-jén a Kangwon Nemzeti Egyetem engedélyezte a Shen Yun Performing Arts számára, hogy május 6-án és 7-én fellépjen a campuson található Parkling Művészeti Központban. A rendezvény szervezője az Epoch Media Korea volt. Ezt követően a kínai nagykövetség Dél-Koreában nyomást gyakorolt az egyetemre, hogy kifejezze a KKP nemtetszését az előadással szemben. Ennek következtében a Kangwon Nemzeti Egyetem április 16-án visszavonta a helyszín engedélyezését azzal az indokkal, hogy a „kínai diákok tiltakozhatnak” miatta. A dél-koreai oktatási minisztérium állítólag további nyomásgyakorlást fontolgat.
A Shen Yun helyi szervezője, a koreai Fálun Dáfá Egyesület kijelentette, hogy a lemondás jogellenes, és ideiglenes intézkedést kért a Chuncheon kerületi bíróságtól. Vádlottként a Koreai Köztársaságot nevezték meg, amely alá a Kangwon Nemzeti Egyetem is tartozik.
Április 30-án délután a bíróság megállapította, hogy a Shen Yun 2007 óta többször is fellépett Dél-Koreában, többek között 2017-ben is, és minden évben ugyanazon a helyszínen, anélkül, hogy konfliktusok merültek volna fel. Ezenkívül a jegyek mintegy 62 százaléka már el is kelt. Mivel a fellépésig már csak 20 nap volt hátra, a lemondás jelentős veszteségeket jelentett volna a szervező számára. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Kangwon Nemzeti Egyetem visszaélt a jogkörével, és a fellépések lemondására vonatkozó döntése megalapozatlan és ezért jogellenes volt. Végül a Shen Yun fellépései sikeresen megrendezésre kerültek a Kangwon Nemzeti Egyetemen.
Wu Shilie, a koreai Fálun Dáfá Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a bíróság ítéletének figyelmeztetésként kell szolgálnia a koreai kormány számára, amely eddig engedett a kínai nagykövetség nyomásának és feladta a kulturális szuverenitását.
A KKP harca az egyetemes értékek ellen
A KKP által a Shen Yun ellen alkalmazott elnyomás csak egy mikrotükörképe annak a globális befolyásnak, amelyet a KKP gyakorol. A KKP „stabilitásának fenntartása” már régóta túllépett Kína határain: az eltérő véleményűek üldözésétől kezdve a nemzetközi narratívák manipulálásán át a transznacionális elnyomásig és más kormányok együttműködésre kényszerítéséig. Csak akkor tudnak a szabad társadalmak hatékonyan szembeszállni a KKP beszivárgásával, ha határozottan védelmezik a vélemény, a hit és a kultúra szabadságát.
Legyen szó a China Daily betiltásáról az amerikai kongresszusban, a KKP beszivárgásának feltárására irányuló kutatási jelentések közzétételéről a gondolkodóközpontok által, vagy egy dél-koreai bíróság ítéletéről, amely jogellenesnek nyilvánította a KKP nyomására történő Shen Yun előadások lemondását – egyre több kormány, intézmény és a civil társadalom egyre több tagja nem hajol meg többé a KKP előtt azáltal, hogy hallgat vagy kompromisszumokat köt.
Ez a globális szintű tudatosságváltozás fontos lépés a KKP beszivárgásának megakadályozásában, annak leleplezésében és a szabad társadalmak alapjainak védelmében. Ez nem csupán kínai ügy, hanem egy alapvető konfliktus azok között, akik az egyetemes értékeket képviselik, és a KKP totalitárius rezsimje között.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Forrás: Wie die KP Chinas freie Gesellschaften unterwandert und ihre Werte untergräbt
* * *