Üdvözlöm a tisztelt Mestert!
Üdvözöllek benneteket, gyakorlótársak!
Korábban gyakran tettem fel a kérdést magamnak, hogy miért csupán 51 éves koromban kaptam meg a Fát. De most már nem töprengek ezen, és arra a három dologra összpontosítom az energiámat, amit a Mester elvárása szerint jól kellene csinálnunk. Olyan gyakorlóként, aki már 3 éve műveli magát, egy tavalyi eset megmutatta nekem, hogy a Mester mindennel meg fog ajándékozni minket, amire szükségünk van – amíg csak jól műveljük magunkat. Szeretném megosztani itt a tapasztalataimat erről.
Tegyük prioritássá a Fá-tanulást és a xinxing megemelését
A Mester elmagyarázza a „Beolvadni a Fába” című cikkben, az Esszenciák a további haladásra gyűjteményből:
„Tanítványként, ha az elméjét csak a Dáfá tölti ki, akkor ez az ember kétségtelenül egy valódi művelő. Így tisztán meg kell értened a Fá tanulmányozását. A könyvek többszöri olvasása, és a könyvek többszöri tanulmányozása egy kulcs önmagad felemeléséhez. Egyszerűen kifejezve: ameddig olvasod a Dáfát, változol; ameddig olvasod a Dáfát, felemelkedsz. A Dáfá határtalan tartalma plusz a kísérő eszközök – a gyakorlatok – képessé tesznek arra, hogy elérd a beteljesülést. A csoportos olvasás és az egyedül olvasás ugyanaz.”
A szívemben emlékeztem a Fának erre a szakaszára, és felismertem, hogy nem elég csak olvasni a Fát. Meg kellett értenem a Fát és ennek megfelelően művelnem magam. Egy igazi tanítvány számára minden gondolatnak és cselekedetnek őszintének kell lennie.
Ha most visszapillantok, megállapítom, hogy mindig nehezemre esett megérteni a Fát, amikor egy időn át csak egy fél leckét olvastam el. Ugyan megpróbáltam megérteni a Fát, de mindig azzal végződött, hogy ugyan olvastam a Fát, de nem fogadtam be a szívembe.
A családom amiatt panaszkodott, hogy nem beszélgettem velük a vacsoránál, hanem általában csak gyorsan ettem, aztán elmentem a csoportos Fá-tanulásra. Így észrevettem, hogy a magánéletemet is rendbe kell tennem, hogy a családom ne lássa negatívan a művelésemet és a Fálun Dáfát.
Ezért megváltoztattam az időbeosztásomat: Akkor kezdtem el tanulmányozni a Fát, amikor a legerőteljesebbnek éreztem magam, és a délután folyamán fejeztem be az olvasást. Bár egyszerre nem olvastam olyan sokáig a Fát, utána úgy éreztem, hogy jobban meg tudtam érteni a Fát. Azóta javult a kapcsolatom a családommal. Már nem panaszkodnak a művelésem miatt, és nem mondanak rossz dolgokat, amióta időt töltök velük, és beszélgetek velük.
Azonkívül azt hiszem, hogy a Fá-tanulás és a Fá megkapása szorosan összefügg a Fá kívülről való megtanulásával. Tavaly kétszer is megpróbáltam kívülről megtanulni a Fát. De minden alkalommal, amikor napi néhány oldalt tűztem ki magamnak, ez a cél idegessé és nyugtalanná tett. Amikor magamba néztem, rájöttem, hogy az ok az volt, hogy törekedni akartam valamire. Mindenkinek meg akartam mutatni, hogy kívülről tudom a Fát.
Az utóbbi időben újfajta megértésem van arról, hogyan kell kívülről megtanulni a Fát. Már nem ragaszkodom az előmenetelhez. Fel tudom mondani a Fát úgy, hogy egyszerűen belehelyezem magam abba az állapotba, amit a Mester említ:
„Tanítványként, ha az elméjét csak a Dáfá tölti ki, akkor ez az ember kétségtelenül egy valódi művelő.” (Beolvadni a Fába).
A Fá memorizálásában azonban nem volt egyenletes a fejlődésem. Néha fél óra alatt két oldalt is fel tudtam mondani, néha pedig csak egy mondatot. Megértettem: ha a Fá-tanulásra összpontosítottam, de nem tudtam kívülről, az azon múlt, hogy el kellett távolítanom e szakasz tartalmához való ragaszkodásaimat. Egy ilyen napon ahelyett, hogy mindent megtegyek, hogy kívülről tanuljam a Fát, szünetet tartok – és magamba nézek. A Fá-tanulásom így egy olyan folyamattá vált, amelyben folyamatosan befelé nézek a tanultak alapján.
Rájöttem, hogy sok gondolkodásmódom és viselkedésem nincs összhangban a Fával. Miután megértettem egy bizonyos mondatot a Fá-tanulásnál, sok új meglátásra és a nemesedés csodálatos érzésére tettem szert. Érzékenyebbé váltam, amikor a mindennapi életben hirtelen kihívásokkal szembesülök, de a Fával a fejemben jól tudom kezelni őket, úgyhogy gyakran zökkenőmentesen túljutok a nehézségeken. Például, ha valaki jobbról előz meg, már nem vagyok dühös emiatt; már nem gondolok arra, hogy a rendőrségre menjek, ha egy bérlő kiköltözik anélkül, hogy kifizette volna a lakbért; nyugodt tudok maradni, ha egy bérlő telefonon sérteget… szinte egész idő alatt nyugodt tudok maradni. Tekintettel a különböző eseményekre már nem leszek dühös, hanem nyugodtan magamba nézek, és minden alkalommal megtalálom a saját hiányosságaimat: például az önelégültséghez való ragaszkodást, a pénzhez való ragaszkodást, nem akarom meghallgatni a kritikát, stb. Amint megtalálom ezeket a ragaszkodásokat, őszinte gondolatokkal eltávolítom őket.
Még a betegség-karma vizsgáján is sikerült átmennem álmomban: Egyik éjszaka hirtelen görcsöt kapott a bal lábam alvás közben. Úgy éreztem, mintha a bal lábam megrövidült volna, a fájdalom villámként csapott belém. Azonnal őszinte gondolatokat küldtem: „Én Dáfá-tanítvány vagyok, és csak a Mester elrendezéseit ismerem el. Nem fogok elismerni semmilyen más elrendezést. Nem ismerem el a fájdalomnak ezt a hamis megjelenését, mivel nem tartozik az igazi énemhez.”
Miután elmondtam az őszinte gondolatok küldésére szolgáló mantrát, a fájdalom azonnal eltűnt, a sokkos merevség feloldódott, és újra ki tudtam nyújtani a lábamat. Amikor felébredtem, mindenre emlékeztem, ami történt. Ezért hiszek most még inkább a Dáfában.
Azzal, hogy kitartóan magamba nézek, és őszinte gondolatokat küldök, hogy eltávolítsam a ragaszkodásaimat, védve érzem magam, és talán megakadályozok sok olyan zavarást, ami egyébként bekövetkezne. A Fá kívülről való megtanulása lehetővé tette számomra, hogy megtegyem azt, amit a Mester kért tőlünk:
Tanulni a Fát, megkapni a Fát,
Egybevetni a tanulást, egybevetni a művelést,
Mindegyik tettet ahhoz igazítani,
Ezt elérni, az művelés.”
Úgy hiszem, ha még több ragaszkodást távolítok el, gyorsabban tudom majd felmondani a Fát. Minden, ami a fejemben van, csak a Fá lesz. Akkor a Fá befogadására való képességem is növekedni fog.
Azonkívül Franciaországban élő vietnámiként elkezdtem franciául tanulni a Fát, hogy jobban tudjak kommunikálni a helyi tanulókkal. Meglepő módon világossá vált számomra, hogy franciául könnyebb megérteni a felszíni jelentést, mint vietnámiul. Ez segít nekem abban, hogy jobban megértsem a Fát, és ugyanakkor látom, hogy sok különféle gondolatom van. Ráadásul a Fá-tanulásnál világossá váltak a ragaszkodásaim és a féltékenykedésem.
Ez a legnagyobb jutalom, amit a Fá-tanulásnál kaptam. A Mester annyi mindent adott nekem. Ezért továbbra is a Fá-tanulásra fogok összpontosítani.
Művelés a Zhen Shan Ren művészeti kiállítás révén
Tavaly június közepén, amikor az NTDTV-nek dolgoztam, lefordítottam egy cikket a texasi Zhen Shan Ren művészeti kiállításról és a látogatók megjegyzéseiről. Meghatott a jóság és az igazság ereje, amelyet a festmények közvetítettek. Ez volt az első alkalom, amikor értesültem a Zhen Shan Ren művészeti kiállítás létezéséről. Azon töprengtem, hogy miért nem hallottam még soha erről a projektről. Másnap más gyakorlóktól hallottam, hogy Franciaországban már sok ilyen kiállítás volt, amely nagyon sikeres volt. A projektet azonban öt évvel ezelőtt leállították.
Azon gondolkodtam, hogy nem kellene-e újra elindítani ezt a projektet, ha olyan hatékony volt az igaz körülmények tisztázásában. Azonkívül a Minghui-weboldalon számos cikket találtam a világszerte megrendezett Zhen Shan Ren művészeti kiállításokról. Ezeknek a művészeti kiállításoknak nagy erejük van arra, hogy tisztázzák az igaz körülményeket és sok látogató szívét megérintsék. Ezért tavaly július elején az a vágyam támadt, hogy újraélesszem ezt a projektet, abban a reményben, hogy minden élőlény kihasználhatja ezt az új lehetőséget, hogy megértse az igaz körülményeket és a Dáfá által megmeneküljön.
Párizs a művészet fővárosaként ismert. A világ legnépszerűbb turistavárosa, számtalan történelmi múzeummal és kulturális központtal rendelkezik. Azt hiszem, ez szándékos elrendezés volt, amiatt hogy a Zhen Shan Ren művészeti kiállításra Párizsban kerülhessen sor.
Ennek érdekében egy új galériát olyan helyre akartam elhelyezni, amely jól látható a járókelők számára – az utcára néző kirakatokkal.
Miután egy nap őszinte gondolatokat küldtem, megnéztem néhány párizsi üzletbérleti hirdetést. Meglepődve láttam, hogy az egyik üzlet sokkal alacsonyabb bérleti díjat kért, mint a többi. Az üzlet mérete éppen megfelelő volt, és a helyszín nagyon jó volt. Az ingatlanügynök elmondta, hogy az üzlet Párizs 6. kerületének galérianegyedében található, és gyakran használják művészeti kiállításokra. Azonnal világossá vált számomra, hogy pontosan erre van szükségem.
Másnap elmentem a boltba. Elmondtam nekik a tervemet, hogy megismerjék az igaz körülményeket. Amikor hazaértem, írtam egy levelet a tulajdonosnak, mert aznap reggel nem jött el. A levelemben barátságos és őszinte hangnemben ismertettem a tervemet, és közöltem vele, hogy az üzletet az eredeti árnál 30 százalékkal alacsonyabb áron szeretném kibérelni. Azt gondoltam: „Próbáld meg. Akár elfogadja, akár nem, ki fogom bérelni ezt a boltot, mert sokkal olcsóbb, mint a többi ingatlan.” Már másnap pozitív választ kaptam. Nem tartott sokáig, mire megtudtam, hogy három másik érdeklődő is volt, de a tulajdonos elutasította őket, mert nekem akarta adni a galériát, még akkor is, ha ez kevesebb bevételt jelentett számára.
Ezenkívül az eljárást lebonyolító ügyvéd csökkentette a díjait, és az ingatlanügynök is ugyanilyen mértékben módosította a jutalékokat. Az ingatlanügynök még az első három havi bérleti díj és az egyéves bérleti díjnak megfelelő kaució törlését is sikeresen kialkudta. Meggyőződésem, hogy az igaz körülmények tisztázása bevált: az üzletben érintettek megváltoztatták a hozzáállásukat. Kezdetben mindannyian magas jutalékokat igényeltek, most pedig minimálisra csökkentették azokat.
Nagyon hálás voltam a Mester könyörületességéért. Ez lehetővé tette ezeknek az élőlényeknek, hogy megismerjék az igaz körülményeket, megmeneküljenek és a megfelelő döntéseket hozzák meg, hogy a projektet zökkenőmentesen lehessen végrehajtani.
A következő hónapokban sok próbatétel volt. A legnagyobb az volt, hogy hirtelen zárolták a bankszámlámat, amelyen a tranzakcióra szánt pénz volt. Anélkül, hogy újabb határidőt adtak volna, egyik pillanatról a másikra a befizetett pénz eltűnt a számlámról. Felismertem, hogy ez azt jelenti, hogy fel kell adnom a pénzhez és a gazdagsághoz való ragaszkodásomat. Őszinte gondolatokat küldtem, hogy eltávolítsam ezt a ragaszkodást. Még aznap találtam egy másik bankot, amelyik elfogadott ügyfélnek. Néhány nap múlva az eredeti bank átutalta az összes pénzemet az új számlára. Végül a formalitások befejeződtek, és vártam a napot, amikor aláírhatom a szerződést.
Sajnos ez az akció visszafelé sült el, mert a bérbeadó meggondolta magát, és most azt követelte, hogy a szerződést egy teljesen más eljárás szerint állítsák össze. Ez azt jelentette, hogy minden eddigi munka hiábavaló volt, és az egészet újra kellett kezdeni egy másik adminisztratív eljárással, ami sokkal fáradságosabb, háromszor drágább volt és hosszabb ideig tartott, mint korábban.
Az ügyvéd dühös volt, és azt tanácsolta, hogy ne bízzak meg többé a tulajdonosban. Az ingatlanközvetítő sem értette, hogy mi folyik itt, de a főbérlő nem akart változtatni a döntésén. Tudni akartam, miért történt ez. Az elejétől kezdve átvizsgáltam az egész folyamatot, de nem tudtam felismerni, hogy melyik ragaszkodásom volt az oka a szerződés visszavonásának. Ebben a pillanatban megjelent a szemem előtt a Mester Fája:
„A levegő, a kő, a fa, a föld, az acél és az emberi test, valamint minden anyag mikroszkopikus részecskéi magukban foglalják a Zhen, Shan, Ren tulajdonságokat.” (Zhuán Fálun - 1. előadás - A Zhen, Shan, Ren az egyetlen olyan mérték, amellyel megítélhető, hogy egy ember jó vagy rossz)
Elgondolkodtam: „Ha hosszú időre, stabil alapra akarok felépíteni egy galériát, az alapozáshoz olyan dolgokra van szükségem, mint a kő, a fa, a föld és az acél, és mivel ez a galéria arra szolgál, hogy tisztázza az élőlényeknek az igaz körülményeket, tartalmaznia kell a szükséges mennyiségű »Őszinteséget, Jószívűséget és Türelmet« is.”
Talán nem kaptam elég ilyen nyersanyagot a jelenlegi művelési állapotomban, és ezért a tulajdonos arra kért, hogy kezdjek mindent elölről, talán azért, hogy emeljem meg a xinxingemet. Ezért írtam az ügyvédnek, és megkértem, hogy a bérbeadó utasításai és eljárásai szerint készítse el újra a dokumentumokat. Mivel az ügyvéd felismerte a jó szándékaimat, csökkentette a jutalékot az új eljárás lefolytatása során. Ezután további vizsgák következtek. Egy Dáfá-tanítvány mentalitásával álltam a vizsgák elé, és még több – pénzhez, veszteségekhez és előnyökhöz való – ragaszkodást távolítottam el.
Végül tavaly december közepén aláírtam a szerződést, és megkaptam a kulcsokat. Ez a folyamat hat hónapig tartott. Egy normális embernek csak egy hónapra lenne szüksége egy ilyen tranzakcióhoz.
Felismertem, hogy minden, amit egy művelő tesz, egy lehetőség arra, hogy megemelje a xinxingjét. Csak így lehet elérni azt az állapotot, hogy megvalósítsuk ezt a projektet. A galériát Tianmen (Mennyei kapu) névre kereszteltem. Ezt a nevet a Hong Yinben találtam, amely sok verset tartalmaz Tianmenről. Mert úgy gondolom, hogy a galéria egy olyan hely, ahol minden lény megértheti az igaz körülményeket, és a Mester megmentheti őket.
A galéria felépítése során a Mester számos elrendezést tett számomra. Több házam is van, magam is albérletben élek, és viszonylag jó jövedelmem van, úgyhogy képes voltam elkötelezni magam e mellett a projekt mellett. De amikor a galériát berendezték, a mindennapi munkám hirtelen megváltozott. A bérbe adott ingatlanok számának változatlansága mellett a havi jövedelmem hirtelen megnőtt, és megállapítottam, hogy a bevétel növekedése összehasonlítható a galéria fenntartásának havi kiadásaival. Felismertem, hogy a Mester volt az, aki a galéria fenntartásához szükséges pluszforrásokat biztosította számomra.
Úgy volt, ahogy a Mester mondja:
„Valójában nem veszítesz el semmit az anyagi érdekeidből.” (Zhuán Fálun - 4. előadás - A veszteség és a nyereség)
Azt kell mondanom azonban, hogy sok mindennapi kiadásért már nem kell fizetnem. Mielőtt megnyitottam volna a galériát, a nagyobbik lányom elhagyta Franciaországot, hogy Kanadában tanuljon, és nekem kellett fizetnem a külföldi tanulmányait. A legkisebb lányom is megkezdte első tanulmányi évét Franciaországban. Az unokahúgomat is támogattam anyagilag, amikor elhagyta Vietnámot, hogy Ausztráliában tanuljon. Évente körülbelül 30.000 eurót költöttem ennek a három gyermeknek az iskoláztatására. Tavaly szeptemberben, a galériaépítés felénél a lányom Kanadában ösztöndíjat és egy részmunkaidős gyakornoki állást kapott, amely minden költségét fedezte, így már nem volt szüksége a segítségemre. Miután a kisebbik lányom egyetemre ment, kiválasztották egy olyan szakra, amelyre havi ösztöndíjat kapott. Így ő is függetlenné vált anyagilag. Ausztráliában az unokahúgom is kapott részmunkaidős állást, és tavaly küldtem neki elég pénzt, hogy kifizesse az egyetemi diplomáját.
Ily módon mind a gyermekeim, mind az unokahúgom anyagilag függetlenné váltak, és mindezt a galéria létrehozása közben. Így megszabadultam a családom anyagi terheitől. Mindhárom gyermek nagyon jó diplomát szerzett. A Mester tehát nemcsak a galéria fenntartásához szükséges anyagiakat biztosította számomra, hanem a gyerekekről is gondoskodott.
De a Mester elrendezései nem korlátozódnak csak erre. Miután a galéria megalakult, újra és újra kínai turisták jöttek, akik szobát akartak a legnagyobb lakásban, amit kiadok. Abban az időben egy kínai gyakorlónak éppen szállásra volt szüksége, és én biztosítottam neki egy szobát ebben a lakásban. Így a kínai gyakorlók kapcsolatba kerülhettek a kínai turistákkal, és tisztázhatták nekik az igaz körülményeket. A turisták többsége aztán úgy döntött, hogy kilép a KKP-ból és a hozzá kapcsolódó szervezetekből. Az egyik turista nem lépett ki, de legalább hallotta az igaz körülményeket.
A Fá-tanulás közben a következő mondatot olvastam:
„A Fá testem mindent tud – mindent tud, amire gondolsz, mindent meg tud tenni, bármi legyen is az. Ha nem műveled magad, nem törődik veled. Ha műveled magad, segít a végéig.” (Zhuán Fálun - 4. előadás - A guanding)
Akkoriban nagyon meghatott voltam. Csak azért, mert új lehetőséget akartam adni az élőlényeknek, hogy megtudják az igaz körülményeket, a galéria felállításával töltött hat hónap alatt eltávolítottam az emberi szívhez való ragaszkodásaimat. Az alatt a hat hónap alatt, amíg a galériát felépítettem, a Mester gondoskodott rólam.
Az igaz körülmények tisztázása a galériában
2022 február végén a galériánk megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. 2022. június 11-én meghívtam az összes franciaországi gyakorlót egy ünnepélyes megnyitó ünnepségre. A Tianti Könyvesbolt gyakorlói is eljöttek a galériába, hogy felállítsanak egy kis könyvsarkot, ahol a Dáfá-könyvek, különösen a Zhuán Fálun többnyelvű fordításai voltak kiállítva a kirakatban. A Levél Masanjiából című film vetítésére is sor került. Mivel hagyományos kultúrát mutatunk be, a Shen Yun-t is népszerűsítettük, hogy bemutassuk a Shen Yun-t a látogatóknak ebből a jó alkalomból.
A galériában sok lehetőségem volt arra, hogy műveljem magam. Örülök minden látogatónak, mert úgy gondolom, hogy talán ez az egyetlen esélyük, hogy ide jöjjenek, és talán soha többé nem jönnek majd vissza. A legtöbb látogató a világ minden tájáról érkező turista, mivel a galériánk Párizs központjában, egy turistanegyedben található, mindössze 10 perc sétára a Notre-Dame székesegyháztól.
Mindenki, aki belép a galériába, megtudja az igaz körülményeket a Fálun Dáfáról. Gyakran előfordul, hogy a látogatók aztán a galéria vendégkönyvébe tett bejegyzéseikben fejezik ki az érzéseiket. Azt hiszem, a Mester fashene az, aki a sorskapcsolattal rendelkező embereket idehozza.
Egyszer egy hollandiai látogató volt rám a legnagyobb hatással, aki a galéria előtt elhaladva sokféle nyelven kiállított könyveket látott, köztük az anyja anyanyelvén írt könyveket is (ő más nyelven beszélt, mint az anyja). Azonnal az az ötlete támadt, hogy megveszi a könyvet az édesanyjának. Miután belépett a galériába és megismerte az igaz körülményeket, ez megerősítette az elhatározásában, és így megvásárolta a Zhuán Fálunt és a Fálun Gongot ajándékként az édesanyjának. Azt gondoltam magamban: „A gyönyörű Párizsban annyi ajándék van az édesanyjának, de ez a fiú csak ezt a könyvet látja a kirakatunkban, és az az ötlete támad, hogy megveszi az édesanyjának. Nem a Mester fashene hozta ide?”
Egy másik európai hölgy felkiáltott, amint belépett az ajtón: „Hű, szóval itt találom a Fálun Gongot. Miért üldözik őket?” Elmondta nekem, hogy bár sok információt talált erről az interneten, de még mindig nem tudja, hogy miért történik az üldözés. Tisztáztam neki az igaz körülményeket. Mivel gyakorolni akarta a Fálun Gongot, kért néhány információt a gyakorlóhelyekről. Aztán elégedetten távozott az üzletből, anélkül hogy egy képet is megnézett volna a galériában.
Nem tudom elmondani az összes történetet, amikor kiválasztott emberekkel találkoztam a galériában. Csak azt tudom mondani: A Mester mindent elrendez. Mindössze annyit kell tennünk, hogy tisztázzuk az igaz körülményeket azoknak az embereknek, akiket a Mester arra jelölt ki, hogy felépítsék a Dáfá-tanítványok hatalmas erényét. A Mester ezután egy magasabb szintre visz minket.
Őszintén köszönöm a Mesternek, hogy ilyen csodálatos lehetőséget adott nekünk a művelésre, ami eleve el van rendelve számunkra. Minden alkalommal, amikor kinyitom a galéria ajtaját, a szívemet erőteljes, őszinte gondolatok töltik meg, és a szívem legmélyéből megfogadom, hogy a Dáfához hasonulok; hogy egy olyan Dáfá-tanítvány leszek, aki méltó erre a címre, és hogy lelkiismeretesen teljesítem a történelem előtti időkben tett fogadalmamat.
Köszönöm, tisztelt Mester!
Köszönöm, gyakorlótársak!
A beszámolót a 2022. évi európai Fá-konferencián adták elő Varsóban.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
* * *