(de.minghui.org) Tisztelt Mester, üdvözlöm Önt! Üdvözöllek benneteket, gyakorlótársak!
Óvodapedagógus vagyok, és 2014-ben kezdtem el gyakorolni a Fálun Dáfát. Négy és hat év közötti gyerekeket tanítok. Tanítóként nagy felelősségünk van; egyik feladatunk, hogy magokat vessünk el a jövő számára. Példaképeknek kell lennünk, és szüntelenül és őszintén meg kell emelnünk magunkat. A kisgyermekek olyanok, mint a szivacsok. Olvasni tudnak bennünk, és azonnal észreveszik, ha nem vagyunk összhangban azzal, amit tanítunk nekik.
A Dáfá forma nélküli. Néha nem láthatjuk közvetlenül a cselekedeteink vagy szavaink kihatásait. Mi azonban egy utat mutatunk – egy láthatatlan utat.
A tanulók irányítása az Őszinteség, Jóság és Türelem útján
Persze könnyű lenne, ha mindannak a kihatásai, amit teszünk, láthatók lennének. De akkor a művelésünk túl egyszerű lenne, és nem tudnánk megemelkedni. A bátorítás leginkább akkor virágzik fel, amikor a szakadék szélén vagyunk. A következő sarkon a jelenleg középiskolába járó egykori óvodásaim hirtelen sugárzó mosollyal szólítanak meg, és a Fálun Dáfáról beszélnek. Hálás szülők mesélik örömmel, hogy az otthonukban továbbra is az Őszinteség, Jóság és Türelem Fá-elveit követik, és hogy a saját gyermekeik finoman emlékeztetik őket, mihelyt nem tartják tiszteletben ezeket. Amikor türelmesen megmutatjuk a gyerekeknek, hogyan oldjanak meg egy konfliktust, és aztán észreveszem, hogy a kollégák is ugyanúgy csinálják – akkor az én szívem is kitárul.
Mi hatással vagyunk a környezetünkre. A tanítványaim egymás szemébe néznek, amikor beszélgetnek egymással. Már nem menekülnek el a konfliktusok elől, és kedvesen beszélnek egymással. Türelmesen meghallgatják egymást, és az igazat mondják. Tanítóként a háttérben maradunk, meghallgatjuk és bátorítjuk őket. Azáltal, hogy a mindennapi életükben az Őszinteségre, Jóságra és Türelemre összpontosítanak, a gyerekek jó viselkedésmódokat fejlesztenek ki, ezáltal nem mérgelődnek és nem tartanak haragot sem.
A beszéd itt döntő fontosságú; ez a legjobb fegyver az erőszak ellen. Amikor a gyerekek nem tudják kifejezni a gondolataikat, felemelik az öklüket.
A hagyományos kínai kultúra inspirációként való felhasználása a tanulók képzésében
Le kell fektetnünk az alapkövet egy jó képzés számára. A család után az iskola a második legfontosabb tényező a társadalomban, amely formálja a gyermekeket.
A Clear Harmony weboldalán történetek és legendák olvasása közben fedeztem fel Cangjie történetét. Az Ég küldte Kínába, hogy megalkossa a kínai írásjegyeket. Cangjie négy szemmel született. Elmagyaráztam a gyerekeknek a „hallani” kínai írásjegy szépségét és mély jelentését. Több dolgot szimbolizál, például a füleket; de főként a szemeket, a szívet és az elmét. Ezért amikor tanítok, és a gyerekeknek hallgatniuk kell, gyakran figyelmeztetem őket: „Mivel hallgatunk?” Majd kórusban válaszolnak: „A fülekkel, a szemekkel, a szívvel és az elmével.” Ha egy gyerek megfordul vagy beszél, és nem látom a szemét, tréfásan azt mondom: „Te a hajaddal hallgatsz.” Vagy ha észreveszem, hogy beszél: „Te a nyelveddel hallgatsz.” Aztán csendben várok, amíg mosolyognak és megértik.
A gyerekek időközben saját maguk is elkezdtek problémákat megoldani. Ha egy gyerek valamit hibásan csinált, akkor a következő szavakkal figyelmeztetem őt: „Tudod még, mit mond Li Hongzhi úr (a Fálun Dáfá alapítója)?” Aztán elmosolyodik, mert már annyiszor elismételtem.
A Mester azt mondja:
„A jó és a rossz egyetlen gondolatból fakad.” (Zhuán Fálun)
Még a játszótéren is jelentősen csökkent a gyerekek nyafogása. Ha elesnek, most már nagyon gyorsan felállnak. Aztán amikor odajönnek hozzám, mosolyogva jelentik be: „Nézd, nem sírtam! Semmi rossz se történt, és nem fáj.” Vagy vigasztalják egy barátjukat: „Ugyan már, nem nagy ügy. Nem fáj.” Vagy az hallható: „Nem kell értesíteni a tanítónőt, mi magunk is el tudjuk rendezni.” Akkor mindig melegséget érzek a szívemben. A nevelés a türelem és a kommunikáció egy kérdése.
Az Őszinteség, Jóság és Türelem beépítése a tantervbe
Az oktatás világában új utak nyílnak meg. Az iskolámban fokozatosan elkezdtem bemutatni a Fálun Dáfát a tanulóknak. Először is, bemutattam a Fálun Dáfát azoknak, akik önként jelentkeztek egy iskolán kívüli tevékenységre. Ezután az óvodai osztályomban arra ösztönöztük a gyerekeket, hogy hetente egyszer végezzék a gyakorlatokat. Az Őszinteség, Jóság és Türelem egyetemes értékeit is igyekszünk a gyakorlatba átültetni az osztályunkban.
A Mester elrendezte, hogy a kollégáimmal együttműködve felvegyem a Fálun Dáfát a tantervbe a különböző korú gyerekekkel rendelkező osztályok számára. Mivel az első hároméves tanterv az iskolai tanulási környezet gazdagítására és a tanulók szellemi és testi jólétének a javítására összpontosít, elfogadták. Három évvel később a kollégáim is beépítették a Fálun Dáfát a tanterveikbe.
Ezt a világjárvány kitöréséig alkalmaztuk, és a csoportos gyakorlati órákat le kellett állítani, hogy elkerüljük a közvetlen kapcsolatot a különböző osztályok tanulói között. A szájhagyomány útján azonban egyre több család tudta meg, hogy meditációt oktatok a tanulóknak. Tehát ez már egy természetes szegmense volt a tanításomnak, amit senki sem kérdőjelezett meg.
A Mester elrendezte számomra azt a lehetőséget, hogy megtanítsam a szülőknek a Fálun Dáfá-gyakorlatokat egy iskolán kívüli tevékenység során. Mivel minden hétvégén egy helyi parkban lévő gyakorlóhelyért vagyok felelős, a szülők gyakran csatlakoznak hozzám, hogy együtt gyakoroljunk.
A Fálun Dáfá bevezetése további iskolákba
Miután jó kapcsolatot alakítottam ki a szülőkkel, a Mester elrendezte, hogy az egyik tanulólány édesanyja, aki titkárnőként dolgozik egy középiskolában, bemutassa a tanítási módszeremet az iskolája dékánjának. A dékán nagyon érdeklődött a meditáció iránt, mivel egyébként is olyan módszert keresett, amely testileg és lelkileg is hasznára válhat a diákjainak. Kapcsolatba lépett velem és egy gyakorlótársammal, és meghívott minket, hogy mutassuk be a Fálun Dáfát néhány osztálynak a „Polgári felelősség, és a Testi és Lelki Egészség Hónapja” rendezvények keretében. Ez a tevékenység három évvel ezelőtt kezdődött, és minden év februárjában kerül megrendezésre.
Ebben az évben is elrendezte a Mester, hogy az egyik gyermek édesanyja, akit az óvodában tanítottam, kapcsolatba lépjen velem, és aki egy magán középiskola igazgatónője. Az ottani tanárok megállapították, hogy a tanulókat érzelmileg erősen megterhelte a maszk viselése. Lehangoltnak tűntek, és az igazgatónő ezt a lehető leggyorsabban, ,,orvosolni” akarta.
Azzal a reménnyel hívott fel, hogy eljövök és bemutatom a Fálun Dáfát a 13 éves tanulókból álló hat osztály számára. Továbbá bízott benne, hogy együtt fogok dolgozni egy szülővel, aki maga is történelmet tanít, hogy beszéljek a tanulóknak a Kínai Kommunista Párt (KKP) bűnözői tevékenységéről, amely során élő Fálun Dáfá-gyakorlók szerveit [haszonszerzés céljából] veszik ki Kínában. Ez a középiskola ebben az évben két oktatási témát dolgoz fel: „A polgári felelősség és az emberi jogok”, valamint a „Testi és lelki jólét”. Amikor bemutattam a Fálun Dáfát ennek az osztálynak, a tanárnő arról tájékoztatott, hogy a tanítványai továbbadták az információkat más osztályoknak, ami nagyon lelkesítette őt.
A másoktól való függőségem feladása
A kihívások, amelyekkel minden évben szembesülök, különbözőek. Az első évben, amikor a Fálun Dáfát az egyik középiskolában bemutattam, egy kicsit aggódtam. Eddig mindig kisgyerekekkel foglalkoztam, de középiskolásokkal semmilyen tapasztalatom sem volt. Nem tudtam, hogyan reagálnak majd, vagy hogyan bánjak velük. Néhány gyakorlótárs elkísért, hogy támogasson. Azonban itt volt az ideje, hogy legyőzzem a félelmemet. Mielőtt beléptünk az iskolába, őszinte gondolatokat küldtünk.
Csendben elmondtam a Mester szavait:
„(…) egy őszinte gondolat legyőz száz gonoszt.” (Zhuán Fálun)
„Nem számít, hogy melyik úgynevezett buddháról, melyik taóról, melyik istenségről vagy melyik démonról [van szó] – nem tudnak befolyásolni.” Ha így viselkedsz, feltétlenül jó esélyed van a sikerre. (Zhuán Fálun)
Arra is emlékeztettem magam újra és újra, hogy Fálun Dáfá-gyakorló vagyok, és csak a Mester elrendezését követem. Amikor elkezdtem beszélgetni a tanulókkal, a félelmem azonnal szertefoszlott.
A második évben együttműködésben más gyakorlókkal PowerPoint diákat dolgoztunk ki a Fálun Dáfá bemutatására. Először használtam ezt a programot, és aggódtam. Féltem, hogy nem fogom tudni használni a számítógépet. Természetesen az eszközök használata közben zavarások léptek fel. Igyekeztem nyugodt maradni, türelmesnek lenni, és nem engedni, hogy a félelem a hatalmába kerítsen, miközben a gyakorlótársak megoldásokat kerestek az eszközökkel kapcsolatos problémák elhárítására. Őszinte gondolatokat küldtem, eloszlattam a legrosszabb félelmeimet, és emlékeztettem magam arra, hogy ne gondoljak a nehézségekre. Meglepő módon öt perccel a tanulók megérkezése előtt, megjelent egy matematika tanárnő, és néhány másodperc alatt megoldotta a problémát. Beszélgettünk egy darabig, és megtudtuk, hogy ő is a városunkban tanít. Felismertem, hogy a Mester rendezte el, hogy eljöjjön és segítsen nekünk.
A Fálun Dáfá bevezetése a világjárvány alatt
A következő évben a dolgok egy kicsit bonyolultabbá váltak. A járványügyi korlátozások miatt csak két ember vehetett részt a bemutatón, és nem volt garancia arra, hogy meg tudjuk-e tartani. Az utolsó pillanatig aggódtunk, hogy csak egyikünk tud majd bemenni az osztályterembe. Amikor magamba néztem, megállapítottam, hogy a gyakorlótársamtól függök. Ezúttal magamnak kellett szembe néznem a vizsgával. Kicsit aggódtam, mert aznap lázzal járó influenzaszerű tünetek léptek fel nálam.
Emlékeztettem magam arra, hogy Fálun Dáfá gyakorló vagyok, és azt mondtam magamnak: „Mindenképpen elmegyek ebbe az iskolába. Még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy egyedül kell megcsinálnom, vagy lázas leszek közben.” A régi erőknek azt mondtam: „Semmi sem tarthat fel. Nincs ellenőrzésetek felettem. Mindezek a tünetek illúziók. Ezek semmik. Semmi sem okozhat bizonytalanságot. A Fálun Dáfá jó! Az Őszinteség, Jószívűség és Türelem jó!”
Megőriztem az őszinte gondolataimat, és végül együtt mehettünk oda. A betegségtüneteim is teljesen eltűntek. Ennek a tapasztalatnak az alapján elengedtem a ragaszkodásaimat és a félelmeimet: a technikától való félelmet, a gyakorlótársaktól való függést, az aggodalmamat, hogy nem vagyok olyan kompetens, mint más gyakorlók, a betegségtől való félelmet és a kényelemre való törekvést. A tinédzserekkel szembeni előítéleteket is sikerült legyőznöm.
Ezen a tapasztalaton keresztül megértettem: mihelyt az Őszinteséghez, Jószívűséghez és a Türelemhez hasonulunk, akkor a szívünk megtelik jósággal. Ha bátran szembenézünk a félelmeinkkel, a szégyenérzetünkkel vagy a félénkségünkkel, megbocsátunk másoknak és önmagunknak, bátran haladunk előre a saját utunkon, haladunk a saját szakmai és személyes környezetünkben, és kioldjuk a szenvedés-csónakunk minden csomóját, akkor lehetséges a megemelkedés. Akkor a szívünk életörömmel telik majd meg, mert teljesen összeolvadunk az Őszinteség, Jószívűség és Türelem elveivel.
Felismertem, hogy mi egy Dáfá-tanítvány: A mi bátorságunk az, ami reményt hoz a világ embereinek. A hétköznapi emberek között élünk, de nem szabad hagynunk, hogy befolyásoljanak a gondolataik vagy a saját érzéseink magukkal ragadjanak.
A Mester azt mondja:
„A Dáfá tanítványok az emberiség reményei, és ti vagytok az egyetlen reményei. Minden lény megmentése a küldetésünk, és óriási a felelősség. Csak ha jól művelitek magatokat lesztek képesek jól csinálni a dolgokat, amiket a Dáfá tanítványoknak tenniük kell.” (Gratuláció az Európai Fá-konferenciára Párizsban, 2017 szeptemberében).
Éppen ma reggel néztem meg a „Mit jelent Shen Yun táncosnak lenni” című nagyon inspiráló videót. A „remény” szó egyre újra és újra megjelenik a szemeim előtt.
Szeretném megosztani mindenkivel a Mester alábbi versét a Hong Yin II-ből, amelyet már évek óta tanítok a kis tanítványaimnak:
„Százezer tiszta lótusz általam elültetve
Hideg és hó ellenére, mind egyidejűleg virágzanak
Az ég derűs, tavasz az egész kertben
Isteni ágak, száz alak
Illatozó szél áramlik túl a mennyen”
(Lótusz – Yuan műfaj, 2003.12.01., Hong Yin II).
Meglepő módon a „problémás” gyerekek tudták elsőként kívülről felmondani. Néha hallom, ahogy a játszótéren a csoportban széles mosollyal szavalják, és megosztják mindenkivel, aki szeretné hallani. Ez a vers mélyen megérinti a szívüket.
Az Emberi Jogok Napján a gyerekek más osztályokat is meglátogattak, és elszavalták a verset. Az egyik kolléganő így nyilatkozott: „Könnyekig meghatódtam, amikor elmagyarázták nekünk, hogy mi tanárok vagyunk a nagy lótuszvirágok, ők pedig a kis lótuszvirágok.”
Amikor kis műhely-rendezvényeket tartottunk a munkánk bemutatására, a gyerekek felváltva szavalták el a verset a szüleiknek. Amikor láttam a könnyeket a szülők szemében, arra gondoltam: „Olyan kicsik. Nem gondoltam volna, hogy meg tudják tanulni kívülről és el tudják szavalni ezt a verset. Ez olyan csodálatos!”
Miközben az óvodás gyermekeim kívülről megtanulták és elszavalták a verset, elmerültek a Dáfá energiájában. Nőnek és javulnak. Az elején mondatról mondatra tanultuk meg a verset. Ez a módszer bátorságot adott a félénk gyerekeknek. Kívülről tanultattuk meg a verset a tanulókkal, és csoportokban, az egész osztály előtt szavaltattuk el. Aztán párban csinálták ezt, végül pedig egy-egy gyermek szavalt az egész osztály előtt. Eközben az öröm és a Dáfá tükröződött vissza a szemükben. Mindegyikük bátran szembenézett a félelmével, és képes volt sok ember előtt szerepelni.
Ezt követően a gyerekek elszavalták ezt a csodálatos verset a szüleiknek, a családtagjaiknak és a szomszédjaiknak. Számos pozitív visszajelzést kaptam; nagyon gazdagító tapasztalat volt számomra. Köszönöm szépen, tisztelt Mester!
Köszönöm a gyakorlótársaimnak is, hogy rámutattak a ragaszkodásaimra, amiatt hogy eltávolíthassam őket, és megemelkedhessem a művelésemben.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Forrás: [Fa-Konferenz in Frankreich 2021] Der Leitfaden für meine kleinen Schüler: Dafas Prinzipien
* * *
tovább ...