Egy kínaiul tanuló angoltanár tapasztalatai

(de.Minghui.org) Szeretném megosztani veletek a Fá tanulmányozása közben a kínai nyelvtanulásban szerzett tapasztalataimat az elmúlt két és fél év során.


Angol irodalmat tanultam az egyetemen, és most angoltanárként dolgozom. Bár még mindig nem tudok kínaiul társalogni, vagy az eredeti Zhuán Fálun-t teljesen elolvasni, a beszélt kínai szavak és az írott betűk felismerése lassan, de folyamatosan javul, és a Fá eredeti nyelvének jobb megértése olyan inspirációt adott nekem, mintha ragyogó drágaköveket találtam volna a művelődésem nehéz útján.


17 éves koromban kezdtem el gyakorolni a Fálun Dáfát. Aztán két évig tanultam kínaiul az egyetemen. A legjobb jegyeket kaptam az osztályban (többször is ötös osztályzatot). Ez a fajta könyvből való tanulás azonban nem ragadt meg túl jól az agyamban. A tanórákon kívüli kínai nyelvtanulás mindig is jó ötletnek tűnt, de a tennivalóim listáján túlságosan alacsony prioritással szerepelt ahhoz, hogy jelentősen beépüljön az életembe. Végül is teljesítenem kellett a három dolgot, amit Shifu (a kínai "mester" szó, amely a "tanár" és az "apa" írásjegyeit egyesíti) megkövetel tőlünk. Emellett sok más dologért is felelős voltam, ami lefoglalt.


Ez a 2000-es évek elején volt még, és abban az időben nem ismertem a fordítószoftvereket, és nem volt pinyin másolatom a Zhuán Fálunról, így amikor más gyakorlókkal tanultam a Fát, csak angolul olvastam. Néha megkérdeztem más gyakorlóktól, hogy tudnak-e segíteni a kínai házi feladatomban, de ez minden.


Az egyetem elvégzése után dolgoztam a The Epoch Times-nál, miközben a hétköznapi társadalomban is volt munkám, ahol nem volt szükségem a kínai nyelvre a mindennapi élet során. Néhány verset magamtól megtanultam a Hong Yinből, de nem sokat.


A helyzet jelentősen megváltozott, amikor Shifu 2015-ben kiadta az új Lunyu-t (A Dáfáról). Egy évtizeden keresztül naponta legalább egyszer elszavaltam az angol Lunyu-t. Amikor megjelent az angol Lunyu új változata, azonnal megtanultam kívülről. Ezután az új változatban további változtatások következtek, amelyeket szintén memorizáltam. Később további változtatások történtek, valamint más, a kínai eredetihez közelebb álló fordítási változatok születtek, amelyeket szintén megjegyeztem.


Ezek az állandó változások egy kicsit frusztráltak. Ebből megértettem, hogy ezek Shifu utalásai voltak arra, hogy olvassam el a kínai eredetit. Közben hozzáférhettem a fordítási szoftverekhez és a könyvek pinyin változataihoz. Gyakrabban voltam kínai gyakorlók között is. Elérkezett az idő, így hát nekiláttam, hogy memorizáljam a kínai Lunyu-t.


A kínai Lunyu-t hónapokig tartó aprólékos tanulmányozás után tudtam megjegyezni. Azonban az volt a helyzet, hogy nem tudtam hozzárendelni a szavak jelentését, amikor elmondtam őket. Megértettem, hogy még hosszú út áll előttem, mire valóban megtanulhatom a Fát kínaiul. Mindenesetre akkoriban valahogy nem léptem előre, ismét túl elfoglaltnak és önelégültnek éreztem magam a művelésemben.


Néhány évvel később - ez 2018-ban volt - hirtelen hátfájásom lett a negyedik gyakorlat végzése közben. A fájdalom egyszerűen nem szűnt meg. Azt gondoltam: "Ez nagyon furcsa, mert a negyedik gyakorlat általában nagyon jól esik. Alapvetően javítania kellene az egészségi és fizikai állapotomon, nem pedig rontania!" Rájöttem, hogy ennek jó oka van, de nem tudtam, mi az. Nem sokkal később lehetőségem nyílt részt venni egy olyan Fá-tanításon, ahol csak kínaiul beszéltek. Rájöttem, hogy csatlakoznom kell, bármennyire is nehéz lesz. Amint ez a gondolat eszembe jutott, a hátfájásom eltűnt, és az egész testem könnyűnek éreztem.


Kincsek felfedezése a kínai nyelvtanulás közben

Miközben a Lunyu-t tanultam, észrevettem, hogy az "ember" vagy "élőlény" ["emberek" vagy "emberi lények"], azaz a ren (人) karakter sokszor előfordult. Azt gondoltam magamban: "Shifu a Kozmosz Nagy Fáját tanítja, akkor miért vannak mindenhol emberekre utaló írásjegyek?" Megszámoltam, és megállapítottam, hogy a ren karakter 26 alkalommal jelenik meg. Ehhez képest megszámoltam azokat a szavakat, amelyeknek isteni vonatkozásuk volt. Konkrétabban a Dáfá (大法) és a shen (神), ami "isten" vagy "isteni" jelentéssel bír. Ez a két szó a Lunyu elején és a végén is szerepel. A Dáfá és a shen együtt 13-szor fordul elő, csak feleannyiszor, mint a ren karakter.


Rájöttem, hogy Shifu az emberi világot veszi kiindulópontnak, majd a Dáfát és az isteni elveket vezeti be az emberi világba, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy a művelés révén istenséggé vagy shen-né váljanak. Az én értelmezésem szerint ez nem rombolja szét, vagy veszi át az emberi világot, hanem arra irányul, hogy valami újat vezessen be az emberi világba, mégpedig a világ cibei (慈悲) (kegyelem, irgalom vagy könyörület - erről bővebben alább) harmonizálása révén. Ezért az isteni Dáfá és shen szavak csak fele arányban szerepelnek, mint az emberi ren szó. Ez a harmonikus arány megfelel a harmadok szabályának, a kiegyensúlyozott tervezés szabályának is, amely az isteni harmadot helyezi a középpontba.


A kínai nyelv olyan gazdag és értékes, hogy fel sem lehet becsülni. Gyanítom, hogy a korlátozott kínai nyelvtudásommal csak a felszínt karcoltam meg. Mindazonáltal szeretnék megemlíteni néhány kincset, amire rábukkantam. Talán ez segít más gyakorlóknak is.


A halhatatlan jelentéssel bíró xian (仙) kínai szónak két gyöke van. A bal oldali egy ember, a jobb oldali pedig egy hegy. Az angolban azt találjuk, hogy a halhatatlan olyan valaki, aki nem hal meg, de itt a szó azt a gazdag jelentéstartalmat tartalmazza, hogy elhagyja a világi világot, és megmászik egy hegyet, hogy művelje magát. Ráadásul a karakter valóban úgy néz ki, mint egy ember és egy hegy. Így ez a karakter tartalmazza azt a gazdag szépséget, szimbolikát és elegáns tisztaságot, amely még egy felületes emberi szintről történő megfigyelés esetén is életre kelteni látszik a karaktert.


A spirituálisan fejlett személyt, aki a nyilvánosság elé lép, chushan-nak (出山) nevezik, ami szó szerint azt jelentheti, hogy "elhagyja a hegyet", azaz elhagyja a szent világot, és belép a világi világba. Ennek a karakternek a szemszögéből úgy tűnik, megértésem szerint, hogy az illető egész magánéletét áthatja a művelés szentsége a hegyen. És csak amikor közügyekről van szó, akkor szükséges elhagynia a hegyet, hogy úgy mondjam.


Amikor a "paradicsom" kifejezés megjelenik az angol Zhuán Fálun fordításokban, a kínai eredetiben általában csak "világ" (世界) szerepel. Ez számomra tökéletesen érthető, mert a "paradicsom" szóról mindig a pálmafák és a tengerpartok jutnak eszembe. Ilyenkor valami trópusi paradicsomi szigetre gondol az ember. Ehelyett azt az elképzelést találtam értelmesebbnek, hogy egy megvilágosodott lénynek van egy "világa". Fiatalabb koromban játszottam egy olyan játékkal, ahol egy világot kellett felépítenem a játék előtt, de mindig azt találtam, hogy egyszerűen a világ megteremtése a legérdekesebb rész, és ritkán jutottam el a játékhoz. Tehát olyan rezonanciát éreztem az eredeti kínai szóval, ami a fordításban nem volt meg.


A kínai cibei (慈悲) kifejezés gyakran előfordul a Zhuán Fálunban, és nagyjából kegyelem, jóindulat vagy együttérzésként fordítható. Emlékeztem, hogy Shifu egy Fá-tanításon hangsúlyozta, hogy ez a kifejezés mennyire mélyreható, de nem tudtam teljesen megérteni, amíg egy kínai gyakorló el nem magyarázta nekem a kínai nyelvtanulásom során a karaktereket és azok összetevőit, más néven a gyököket. Úgy tűnik, hogy a ci és a bei mindkettő két gyökből áll. Mindkettőben az alsó gyök a "szív" jelentésű gyök (心). A másik két gyök úgy van elrendezve, hogy a burkolt jelentés "a szívben, szív nélkül".


Az én értelmezésem szerint a cibei egyfajta nemes együttérzést jelent mások iránt, amely nem tartalmaz semmilyen érzelmi kötődést. Nincs olyan szó az angol nyelvben, amely ezt teljes mértékben kifejezné. Van az "irgalom" kifejezés, de ez azt jelenti, hogy valakit megszabadítunk a közvetlen, gyakran fizikai szenvedéstől. Van a "jószándék" kifejezés, de ez csak azt jelenti, hogy "akarunk" tenni valamit "mások javára". Valamint van az [angol] "compassion" kifejezés, ami az "erőteljes érzések" ("passion") megosztását ("com") jelenti, és nagyon különbözik attól a kifejezéstől ha "nincs szív", mint a cibei.


Közelebbről megvizsgálva, az "együttérzés" [compassion - együtt/közösen szenvedni] kifejezés gazdagabb jelentéssel bír a hagyományos nyugati kultúrában. Eredetileg "Krisztus szenvedésére" [passion] vagy "egy szent szenvedésére" utal, ami azt jelenti, hogy a szenvedő Jézus vagy egy keresztény szent a szenvedés útját járta. Ezt a jelentést azonban általában már nem használják. A kínai nyelv szépsége abban rejlik, hogy a "nincs szív" jelentés a cibei kifejezésben nem változtatható meg.


Még az együttérzés vagy szenvedés eredeti jelentése is különbözik a cibei "nincs szív" jelentésétől, amiben nincs benne a belső "szenvedés". Véleményem szerint a "nincs szív" inkább azt jelenti, hogy nincsenek ragaszkodások. Az egyén szintjének és művelésének emelkedését jelzi, amely nyugodtabb állapothoz vezet a meditációnál, valamint magasabb szinten nyílnak fel a képességek és a gong. Ez pontosan a szenvedés ellentéte. A cibei jelentése nagyon különbözik a szenvedéstől vagy a szenvedés megosztásától, ami még mindig a legegyértelműbb módja a kifejezés angol fordításának.


Ez csak az én korlátozott megértésem az angol terminológiáról és a kínai kifejezésekről, valamint a Fá alapelveiről. Kérlek javítsátok ki, ha valami nem megfelelő.


Íme néhány kincs, amit felfedeztem. Általánosságban elmondható, hogy a kínai nyelv, amelyet Shifu használ, sokkal kevesebb hangsúlyt fektet a nyelvtanra, az igeidőkre és a díszes szavakra. A jelentés olyan egyszerűen és közvetlenül jelenik meg, hogy csak annyit kell tennünk, hogy megváltoztatjuk a szívünk állapotát és szorgalmasan műveljük magunkat.


Talán ezért mondta Shifu 2015 -ben:

„A felszíni dolgokkal kapcsolatban nem kértelek meg benneteket, hogy sokat koncentráljatok rájuk, mivel ezekkel az emberi világban történő Fá helyreigazítás során fogunk törődni. Túl alacsony szintűek ahhoz, hogy ezzel törődjetek – ez az oka. Az elvárások magasak lesznek viszont az emberi világban történő Fá helyreigazítás során, és abban az időben nem fog működni, ha nem kínaiul olvasod a Fát, ha nem érted a jelentést az eredettől.” (Fá-tanítás a 2015-ös Fá Konferencián az USA nyugati partján)


A művelés

Ha előre tekintek a kínai nyelvtanulás útjára, miközben a Fát tanulmányozom, még mindig le kell győznöm ugyanazokat a ragaszkodásokat, amelyek korábban megakadályoztak abban, hogy kínaiul tanuljak. Van a lustaság és van az önelégültség. Néha felmerül bennem az a gondolat, hogy ez a világ Nyugaton teljes mértékben képes önmagában is működni, hogy ez a legerősebb és a legfejlettebb, hogy a kényelem jár nekünk, és az egyszerűen wuwei (無為), hogy arra támaszkodunk, ami már angolul is rendelkezésre áll a műveléshez, és hogy ez már elég. Számomra ez azt jelenti, hogy lustasággal és önelégültséggel próbálunk elbújni a wuwei mélysége elől. De szorgalmasan kell haladnunk a művelésben.


Ezek a szavak csak az én korlátozott megértésemet tükrözik. Kérlek jelezzétek, ha valami nem felel meg a Fának.

Xiexie Shifu. Xiexie dajia. (Köszönöm a Mesternek. Köszönöm mindenki másnak.)


***

A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.


Forrás: Erfahrungen eines Englischlehrers beim Chinesischlernen