1997-ben kezdtem el a Fálun Dáfá gyakorlását, még fiatal egyetemistaként, most már a negyvenes éveimben járok. Visszatekintve erre a 23 évre; a kezdetektől, amikor a művelés útjára léptem, kíváncsi voltam, fel akartam fedezni. Később a Dáfá fokozatos racionális megértésén át a Dáfá értékességének felismeréséig. Most szeretném elhozni a Dáfát még több rokon, barát, osztálytárs és munkatárs számára.
A Dáfá gyakorlásának kezdete
A Dáfá gyakorlásának kezdete volt a legboldogabb időszak az életemben. Korán keltem és minden nap gyakoroltam a többiekkel, a szabadban köszöntöttük a felkelő napot, és a megnyugtató zenére csináltuk a gyakorlatokat. Miután visszatértünk a kollégiumba, folytattuk a beszélgetést a gyakorlótársakkal, osztálytársakkal és csoporttársakkal arról, hogy mit tanultunk a Dáfáról, vagy levelet írtunk az otthoni vagy más városi tanároknak és tanulóknak, hogy bemutassuk a Fálun Dáfát.
Amikor elmentünk a Xinhua könyvesboltba a gyakorlótársakkal megvettük a Zhuán Fálunt a Fálun Dáfá összefoglaló könyvét.
Nem tudtuk hol lehet a gyakorlóhely a városunkban. Számos visszaesés után, az utolsó pillanatban, amikor már majdnem feladtuk, megtaláltuk azt a személyt, aki a gyakorlóhelyért volt felelős az otthonunktól nagyjából öt kilométerre.
Minden hétvégén elmentünk a gyakorlótársaimmal a városban lévő gyakorlóhelyre, és részt vettünk a csoportos Fá tanuláson és a tapasztalat megosztáson. Kína északi részén a hőmérséklet télen gyakran megy nulla fok alá. Egy körben állva gyakoroltunk. Nem csak, hogy nem éreztem hideget, de olyan melegem volt, hogy levettem a kabátom.
Időnként elmentem a parkba néhány gyakorlótársammal a gyakorlatokat végezni és a Fát terjeszteni. A szüleim, akik még mindig a szülővárosomban éltek szintén abban az időben kapták meg a Fát. Számos falu és város alapított gyakorlóhelyeket. Amikor hazamentem a téli szünetre anyámmal és apámmal körbeültük a tűzhelyt és együtt tanultuk a Fát.
A művelés kezdeti napjaiban naponta éreztem, hogy Li Mester (az alapító) megtisztítja a testem. Éreztem a Fálunt (törvény kereket) az arcom előtt, az alhasamnál, a karjaimnál és egyéb testrészeimnél pörögni. Minden krónikus betegség, mint a gyomor bántalmak és álmatlanság megszűnt, és tele lettem energiával. A Dáfá rendkívüli mivolta fokozatosan megváltoztatta az élettel kapcsolatos megértésemet. Kényes, arrogáns és részrehajló fiúból őszinte, kedves és toleráns ember lettem.
A nehézségekkel szemben is szilárdan művelni a Dáfát
1999. július 20-án Csiáng Cö-min a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetője elindította a Fálun Dáfá elleni üldözést. Az üldözés kezdetén a Fá mély megértésének hiánya, ragaszkodások, valamint apám üldözés következtében történt elvesztése miatt sokkolt, zavarodott, elveszett és depressziós voltam.
Azonban a Mester nem adta fel velem kapcsolatban. A második év kezdetén a Mester irányítása alatt belebotlottam egy fiatal gyakorlóba a buszon Ji’nan-ban. Ezzel a segítséggel és a többi gyakorló hatására megláttam Csiáng Cö-min és a követői irigységét a Dáfával és a Mesterrel szemben. Megértettem azoknak a gyakorlóknak a motivációját, akik április 25-én kiálltak a Dáfá gyakorlásának jogáért. A gyakorlótársak segítségével és józan gondolkodással eldöntöttem, hogy szilárdan gyakorolni fogom a Dáfát.
A Mester láthatta elkötelezettségemet és védelmezett. Akár gúnyolódásban vagy inzultusban volt részem az agymosott tömegek részéről, amikor az üldözés részleteiről beszéltem nekik, akár letartóztattak, nyomorogtam és elvesztettem az otthonomat, vagy a 610-es iroda, a nemzetbiztonság, rendőrség hivatalnokai fenyegettek és zaklattak, mindig emlékeztem a Mester által tanított Fára:
„Rendületlenül művelni a Dáfát, az akarat rendíthetetlen A szintek emelkedése az alapvető
A próbák előtt tárul fel az igaz természet
A beteljesülés elérése, buddhává, taová vagy istenné válás”
(Az igaz természet kinyilatkoztatása, Esszenciák a továbbhaladáshoz II.)
Ez az akarat sosem fog megváltozni. Bár a művelésem során voltam többször fent és lent, követtem el hibákat, mindvégig kitartottam.
Nem elgyengülni a legnehezebb időkben sem
Az üldözés kezdetén azok a gyakorlók, akikkel kapcsolatban álltam magukban voltak. Technikailag nem voltak képzettek így az üldözésre való figyelem felhívásuk sem volt túl erőteljes.
A Mester segítségével kapcsolatba léptem egy másik gyakorlóval. Az ő anyagi és technikai segítségével megtanultuk, hogy kell átjutni a tűzfalon, és megnyitni a Minghui weboldalát. 2003-ban létrehoztunk egy kis, igaz tényeket előállító helyet. Néhány kisebb CD-íróval nagy mennyiségű üldözést leleplező CD-t állítottunk elő.
Az éjszaka közepén a szél, a fagy, az eső, és a hó ellenére folyamatosan terjesztettük ezeket közösségekben, falvakban, gyárakban, kormányhivatalokban, rendőrségi irodákban és kollégiumokban.
Számos veszélyes helyzetből menekültünk meg biztonságban. Egyszer éjjel 2-kor mentem a városi börtön rendőreinek családi közösségébe egy nagy táska üldözést leleplező anyaggal. Amint végeztem a szállítással és jöttem kifelé a közösségtől, két rendőrt láttam beszélgetni és cigarettázni a sarkon. Őszinte gondolatokat küldtem miközben elhaladtam mellettük. Úgy tűnt, hogy nem láttak meg. A Mester vigyázott rám abban a pillanatban!
Az egyetem diákjaira jellemző, hogy hajlandóak elfogadni az új ismereteket. Mivel szabadon ki- be járkálhattam az egyetemi kollégiumokba, kihasználtam ezt a lehetőséget, hogy kinyomtassam az aktuális webcímet [az egy olyan URL cím, ami segít átjutni az internetes tűzfalon] A4-es lapokra. Függőlegesen bevagdostam a lapokat és minden csíkon rajta volt az aktuálisan működő URL cím. A lap tetejére pedig azt írtam: „Levegő van szabadon, víz van szabadon, az internet miért nincs? Törd át a tűzfalat, hogy hozzájuss az aktuális hazai és nemzetközi hírekhez.” Kiraktam az egyetemi álláshirdető táblákra, illetve a kollégiumok bejáratára. Így bárki letéphetett egy csíkot az URL-el és odaadhatta az ismerőseinek.
Néhány egyetemi diáknak már saját számítógépe volt akkoriban. Lassanként a tűzfal áttörése egy új divattá vált az egyetemi diákok között a városban. Egyre több és több fiatal diák kezdett beszélni az úgynevezett „Április 25-i békés tiltakozással” és „A Tienanmen Téri önégetéses incidenssel” kapcsolatos igazságokról.
Azokban az években a gondolataim nagyon tiszták voltak. Minden nap szorgalmasan tanultam a Fát és őszinte gondolatokat küldtem. Csak arra gondoltam, hogyan tudok még több emberrel beszélni a Dáfáról, és hogyan tudom öntudatra ébreszteni őket. Bár számos veszélyes helyzet előfordult, a Mester védelme alatt biztonságban voltam és sok gyakorlót megtaláltam.
Jól teljesítettem az egyetem szakmai kurzusán is, és letettem a középszintű számviteli vizsgát. Én voltam az első az osztályban, aki letette a vizsgát.
Növekvő hitelesség
Felfedték az identitásom. A KKP követői megpróbáltak letartóztatni. Ezért délre menekültem, ahol felajánlottak egy állást. Néhány hónap múlva egy másik gyakorló megkért, hogy menjek Pekingbe a Dáfát igazolni a Tienanmen térre újévkor. Amikor kiírattam magam, az igazgató nagyon vonakodott és nem akart megérteni, mert én voltam az egyik legkeményebben dolgozó, legelkötelezettebb embere. Elmondtam neki az igazságot.
Elmeséltem neki, hogy mennyi mindent kaptam a Dáfától. Hogyan törődhetnék csak a saját biztonságommal és veszteségeimmel, és hogyan tehetném meg, hogy nem állok ki a Dáfáért? Az igazgató meghatódott, és az mondta: „Ha biztonságba vissza tudsz térni, az ajtóm mindig nyitva áll előtted.” A szavai végig elkísértek.
Tavaly találkoztam egy régi osztálytársam családjával, akiket már sok éve nem láttam. A régi osztálytárs mesélt a feleségemnek egy történetet, amit már régen elfelejtettem: Húsz évvel ezelőtt eltömődött a szivattyú az iskolában, amivel a szennyvizet ürítették. Felgyűrtem az ingujjam és beletúrtam a csatornába puszta kézzel. A dugulás el lett hárítva. Akkor azt mondtam neki: „ha nem lennék Fálun Dáfá gyakorló, nem csináltam volna meg. Miért számít ez nekem? A Mester kért meg rá, hogy legyek jó ember mindenhol.” Abban a pillanatban az osztálytársam igazán elhitte, hogy a Fálun Dáfá jó!
Minden tőlem telhetőt megtettem, hogy kedves legyek másokhoz. Nem érdekelt a személyes haszon vagy veszteség, csak segítettem a kollégáimnak és a barátaimnak. Ha pozitív benyomásuk lesz a Dáfá tanítványokról, akkor könnyebben elfogadják az igaz tények tisztázását.
Néhány évvel ezelőtt beléptem egy híres egyetemhez kapcsolódó céghez Pekingben, és a pénzügyi munkáért voltam felelős. A kollégák között sokan voltak, akik magasabb végzettséggel rendelkeztek nálam. Mindenki magabiztos volt. Az adózási szokásokat tanulmányozva segítettem a cégnek megtakarítani egy 2 millió jüan értékű kiadást. Ez mindenkit meglepett a cégnél. A Dáfá tanítványok kiemelkedő munkateljesítménye és megbízható jelleme növeli a szavuk hitelességét.
Később, amikor szemtől szembe tisztáztam az igaz tényeket, tudtukra adtam, hogy Fálun Dáfá gyakorló vagyok, és mindenki jól fogadta az igazságot. Történeteket is meséltek nekem barátokról, akiket szintén üldöztek. Egyre több és több ember hall a KKP gonoszságáról, és egyre többen tudják megérteni a Dáfá gyakorlókat.
Amikor ismét letartóztattak és a nemzetbiztonsági hivatal ügynökei felkeresték a cégemet, minden kolléga azt mondta, hogy jó ember vagyok – mondta a biztonsági tiszt a kihallgatás közben. A cég nagyon sok támogatást is nyújtott a családomnak, amíg fogvatartottak. Miután elengedtek a cég vezetése újra alkalmazott engem.
Azok az emberek, akik megértették az igazságot a Dáfával kapcsolatban, segítenek a Dáfá gyakorlóknak a maguk módján.
Forrás: Becoming a Better and Kinder Person After Cultivating for 23 Years
* * *
tovább ...