Az életem olyan volt, mint szomorú dráma. Telis-tele volt keserűséggel, amíg nem találkoztam a Fálun Dáfával.
Boldogtalan gyermekkor
1953-ban születtem egy Changchun közelében lévő farmon, és hat testvérem volt. Nagyon nagy szegénységben éltünk. Kukorica zsemlét ettünk és olyan zöldségeket, amelyek vadon nőttek. Csak egy pár cipőm volt, amit a többiektől örököltem. Olyan nagy becsben tartottam, hogy mezítláb jártam az iskolába, és csak akkor vettem fel, amikor beléptem az osztályterembe.
Az egyik öcsém nagyon fiatalon meghalt, és a házunk közelében temettük el. Amikor csak arra jártam, félelem töltött el. Láttam olyan dolgokat, amiket mások nem láthattak, láttam az arra kóborló szellemeket. Gyakran töprengtem azon, hogy vajon az öcsém köztük van-e.
Később különös betegség alakult ki nálam. Minden nap 11 órakor felszökött a lázam. Az emberek „maláriának” mondták. Nem tudtam iskolába járni, mert borzasztó fejfájásom támadt, amint beléptem az osztályterembe. El kellett hagynom az iskolát, így írástudatlan lettem.
Rossz házasság
Tizennyolc éves koromban házasodtam meg. A férjem ugyanolyan szegény volt. Sosem vállalta fel egy apa felelősségét. Mivel írástudatlan voltam, nem találtam munkát a városban, ami jobb munkakörnyezetnek számított volna. A férjem viszont kapott egy állást ott a piacon 1971-ben. Azután nem nagyon járt haza. Gyakran hallottam pletykákat arról, hogy viszonya volt egyik nővel a másik után. Amikor a lányom egy éves lett, még haza is hozta az egyik szeretőjét.
Év végén jutalmat kapott, illetve bort meg édességet is. Amiket mindenkivel megosztott csak velem nem. Kukoricaszárat használtam a főzéshez [tüzelőnek], és így általában sok időbe telt, amíg elkészült. Ha nem ízlett neki, kiborította annak ellenére, hogy a gyermekünk az ételre várt. Még a malacot is eladta, amit neveltem, ellopta az állami támogatást, amit kaptam és elpazarolta.
A 20 éves házasságom alatt számtalanszor szenvedtem el fizikai bántalmazást. Bátortalan és félénk voltam. Ő pedig kihasználta ezt, és kedve szerint ütlegelt. Nem csak a férjem, hanem az egyik húgát leszámítva a családtagjai is zaklattak. Az anyósom egyszer teljesen kikelt magából és mindent összetört az otthonunkban.
A jövő megalapozása
A nővére, aki sosem bántott Fálun Dáfá gyakorló volt. Ő mindent megtett, hogy megóvjon a családja durva bánásmódjától. Gyakran töprengtem azon, hogy miért más ő, mint a többiek, mivel az egész családja gonosz és kegyetlen volt. Mesélt nekem az alapelvekről, melyek szerint élt és a könyvekről, amiket olvasott. Mivel írástudatlan voltam, nem kérdeztem tovább.
Őt üldözték a Fálun Dáfá gyakorlása miatt. Letartóztatták, megverték és börtönbüntetésre ítélték. Egyik télen eltávozott. Láttam, hogy azon a napon két fecske ült az ablakpárkányán. Később azon töprengtem, hogy honnan jöttek azok a fecskék ilyen fagyos télen?
Sohasem álmodtam arról, hogy egy nap én is tudok majd olvasni és Fálun Dáfá gyakorló lehetek. Rájöttem, hogy minden elszenvedett gyötrelmemnek és nehézségemnek az oka a karma. Annak ellenére, hogy sokat kellett elviselnem, továbbra is jószívű maradtam, ami lefektetett egy alapot a jövőbeli művelésemhez.
Egyik évben a gyerek kért tőlem 5 jüant, de nekem csak egy jüanom volt. Az ajtóban álltam az anyósommal, amikor egy harmincas éveiben járó férfi odalépett hozzánk. Hozzám fordult és kért tőlem egy jüant. Az anyósom csak meredt rám, én pedig megsajnáltam és odaadtam neki az utolsó jüanomat. Ezután az anyósom a többi családtaggal együtt ütlegelt.
Csak amikor elkezdtem a Dáfát gyakorolni, akkor jöttem rá, hogy ez egy vizsga volt! A szegénység ellenére jószívű maradtam, és segíteni szerettem volna másokon a szükségben.
Egy anya küzdelmei
A lányom 19 éves koromban született. Az egy hagyomány Kínában, hogy az új anyukának jól gondját kell viselni egy hónapig a jövőbeni betegségek kialakulásának elkerülése érdekében. Ám senki sem volt, aki ételt adott volna nekem, amikor éhes voltam. Szilvát kellett szednem a hátsó udvarban, hogy legyen valamit ennem. Azóta is problémák vannak a gyomrommal és a fogaimmal.
A második gyermekem otthon hoztam a világra a földön egy vékony réteg szalmán. Amikor az anyósom és a férjem meglátta, hogy egy újabb lány, azonnal otthagytak. Ki kellett mennem a földekre dolgozni három nappal a szülés után.
Amikor a harmadik gyermekkel a kilencedik hónapban voltam, a Kínai Kommunista Párt (KKP) ránk kényszerítette családtervezési politikáját. Erőszakkal megindították a szülést, és az egy fiú baba lett, és még életben volt! Ám egy kommunista megölte egy ollóval!
Az egészségem tönkretette az erőszakos abortusz. Később, amikor elkezdtem a művelést az égi szemem kinyílt, és láttam az öcsém és a fiúgyermekem szomorú helyzetét. Céltalanul bolyongtak, nem volt mit enniük, inniuk, és nem volt menedékük.
A negyedik gyermekem, egy fiú születése után állandósult fájdalom alakult ki nálam. Amikor a fiam nyolc éves lett, az anyósom arra kényszerített minket, hogy elváljunk.
A válás után továbbra is együtt éltünk, de a férjem meggyőzött arról, hogy az anyját nem tudjuk becsapni. Nyitottunk egy boltot Changchunban, ahol háztartási termékeket árultunk. Amikor beteg lettem és ágynak estem, újraházasodott és elhagyott minket a három gyermekünkkel. Amikor pénzt kértem tőle, olyan súlyosan megütött, hogy beszakadt a dobhártyám és kómába estem. Eladta a boltot, eltette a pénzt és lelépett.
Semmit sem hagyott nekem. Nem volt pénzem. A nővéremtől kértem kölcsön 200 jüant, és vettem egy sütőt. Vettem öt acél főzőkanalat is és eladtam mindet. Elképesztő volt, hogy képes voltam bármit eladni, amit csak aznap vettem. Egy kicsit jobban éreztem magam, legalább a gyerekeimet etetni tudtam. Mivel a bátyám testvére ellopta a bevásárlókocsimat, kerékpárral kellett vinnem a nehéz fém főzőkanalakat. Tolnom kellett a biciklit és hosszan kellett gyalogolnom, hogy visszavigyem őket a városba.
Menekülés
A ház, amit béreltem kigyulladt a rádobott tűzijátékok miatt 1991-ben. Beszaladtam a házba, hogy megmentsem a kemény munkával összegyűjtött 10.000 jüant. A lángok elérték az arcomat, és úgy éreztem, mintha a bőr lemállott volna róla.
Kórházba kerültem 20 napra. Az arcom annyira bedagadt, hogy a szemeim szorosan össze voltak záródva. A pénz, amit megmentettem néhány napon belül el is ment. Nem engedhettem meg magamnak a gyógyszert. A fájdalom elviselhetetlen volt. Harmincnyolc évesen elvesztettem a reményt az élettel kapcsolatban. Hazamentem és öngyilkosságot akartam elkövetni a gyerekeimmel. Ők csak sírtak és nem akartak meghalni.
Azt hittem, az arcomnak vége, mivel gyakran láttam égési sérülteket eltorzul arccal. Ám nekem nem maradtak meg sebhelyek a súlyos égés után. A hajam és a szemöldököm is visszanőtt.
Életem legsötétebb időszakában, mindig láttam a fényt és útmutatást találtam.
A Fálun Dáfá gyakorlása
Végül elérkezett számomra a művelés lehetősége. 2004-ben egyik nap azzal a sürgető érzéssel ébredtem, hogy meg kell ismerkednem a Fálun Dáfával. Mindenfelé kutattam a Dáfá könyvek után, végül kiderítettem, hogy a szomszédom felett lakik egy Fálun Dáfá gyakorló!
A jelenlegi férjem megtanított a könyvet olvasni – karakterről karakterre. Most már tudok olvasni! A Fálun Dáfá bölcsességet adott nekem. El tudom olvasni a Minghui Weekly újságot, és le tudom írni a neveket, hogy segítsek az embereknek kilépni a KKP-ból és az ifjúsági szervezeteiből.
A jelenlegi férjem nagyon kedves. Ő rejtegette otthonában a megboldogult sógornőmet, amikor üldözték, és nem volt hova mennie. Segített neki elrejtőzni és a Dáfá anyagokat is segített megvédeni. A jószívűségéért áldásban részesült. Teljesen egészséges és még mindig nagyon aktív annak ellenére, hogy már 80 éves.
A testem megtisztulása egy kicsit ijesztő volt mások számára. Öt napig magas lázam volt, és folyton elvesztettem az eszméletemet. A családom aggódott. De túléltem, és úgy találtam, hogy minden betegségemből felépültem.
Megtapasztaltam a Dáfá hatalmát. Az égi szemem meglehetősen korán felnyílt. Láthattam, hogy a könyvben a karakterek három dimenziósak és különböző színűek. A kézzel készült Dáfá könyvjelzőn és a lótuszvirágokon Fálunok (törvénykerekek) vannak. Láttam a mennyben lévő könyveket más dimenziókban, amikor meditáltam vagy őszinte gondolatokat küldtem. Megfigyeltem, hogy a napi művelésünk tettei le vannak jegyezve más dimenziókban.
Éveken át tartó művelés után nem érzem már többé a világ keserűségét. A Dáfá könyörületessége feloldotta bennem az összes neheztelést, sérelmet és haragot. Az életem megújult az őszinteség, jószívűség, tolerancia alapelvek által.
Forrás: Life Renewed by Falun Dafa
* * *
tovább ...