A nevem Dayong, 54 éves vagyok. A családomban mindenki Fálun Dáfá gyakorló, én viszont 2017-ig nem kezdtem el a gyakorlást. Úgy érzem 20 évet elpazaroltam.
Korábban ismert voltam Shandong tartományi alvilági életben. Jó kapcsolataim voltak a helyi korrupt tisztviselőkkel, köztük a polgármesterrel és a rendőrfőnökkel is. Gyakran játszottunk pénzben egész éjszakákon át, több ezer jüant játszottunk el. Mindenféle rossz dolgokat követtem el, és drogfüggő voltam.
A szívemben mindig tudtam, hogy a Fálun Dáfá jó. Mindig magammal hordtam egy kis Fálun Dáfá jelvényt, amin ezek a szavak szerepeltek: „A Fálun Dáfá jó; Az őszinteség, jószívűség, tolerancia jó.” Amikor csak megemlítettem a Fálun Dáfát a kormányzati tisztviselő haverjaimnak, mindig kinevettek mondván, hogy bolond vagyok. Tudtam, hogy a Mester vigyáz rám, de rabja voltam az élvezeteknek, és nem tudtam félretenni a függőségeimet és elkezdeni a gyakorlást.
Sofőrként dolgoztam, Jining városból Yantai-ba kellett vezetnem. Utazás előtt egy hónapon keresztül minden éjjelt végig kártyáztam, így tényleg kialvatlan voltam. Minden nap drogokat szedtem, hogy ébren tartsam magam. Nagyon álmos voltam aznap, és folyamatosan elszunyókáltam. Még a saját horkolásomat is hallottam vezetés közben. Néztem, hogy van-e valamilyen pihenőhely, hogy szünetet tudjak tartani, de nem találtam. Elkezdtem azt ismételgetni, hogy „A Fálun Dáfá jó; Az őszinteség, jószívűség, tolerancia jó.” Bámulatos módon az álmosság megszűnt. Biztonságban odaértem Yantai-ba, és három napot aludtam.
Volt egy másik veszélyes élményem is. Elvittem három ismerősömet Yantai-ból Qingdao-ba (egy Shandong tartományi városba). Volt egy éles kanyar az autópályán. Félálomban voltam a sok éjszakai kártyázástól, így nem láttam a kanyart. Ha a fékre tapostam volna, akkor átfordult volna az autó. Ám akkor hirtelen éber lettem. Elkezdtem finoman adagolni és felengedni a féket miközben a kormányt tekertem. Ösztönösen elkezdtem mondogatni csendben, hogy „A Fálun Dáfá jó; Az őszinteség, jószívűség, tolerancia jó.” Az autó lerepült az útról és egy mély árokban landolt.
Az autó rendben volt és senki sem sérült meg. A velem utazók közül mindenki kábítószer hatása alatt állt, bódultak voltam és észre sem vették, hogy milyen közel voltunk a halálhoz. Ahogy az autó az árokba csúszott, végig nevettek. Telefonáltam a többieknek. Harmincan jöttek, de nem tudták az autót kiszedni. A pályamentőket kellett hívnunk, hogy egy daruval emeljék ki az autót. A helyiek később elmondták, hogy az éles kanyar miatt minden évben sok baleset van ott.
Egy másik alkalommal egy jeges és szeles autópályán mentem télen. Elveszítettem az uralmam az autó felett és az lesodródott az útról. Én jól voltam, de az autó beszorult egy árokba. A pálya mentőket kellett hívnom, hogy kiszedjék az autót.
A drog-és a játék függőségem felemésztette minden megtakarításomat. Taxisofőrként tartottam fenn magam. Tudtam, hogy a Mester újra és újra megmentett, és nagyon hálás voltam. El akartam kezdeni a Fálun Dáfá gyakorlását és a művelést, de egyszerűen nem tudtam feladni a rossz szokásaimat. Próbáltam elolvasni a Zhuán Fálunt, ám amint a kezembe vettem a könyvet rendkívüli álmosság tört rám. Egyik nap hangosan azt mondtam, „A Fálun Dáfá jó”. Éreztem valamit a szemöldökeim között forogni. Ha odatettem a kezem a szemöldökömhöz éreztem, hogy valami nagyon gyorsan pörög a tenyeremben. Később rájöttem, hogy az egy Fálun volt.
Nem értettem – úgy tűnt, hogy erős sorskapcsolatom van a Dáfával – mi akadályoz meg a gyakorlásban? Miért nem vagyok képes elengedni a függőségeimet?
Végül elkezdtem gyakorolni
2017 májusában agyvérzést kaptam és tolókocsiba kényszerültem. Nem tudtam mozgatni a karjaimat és az egyik lábam. A szemem és a szám el volt ernyedve, folyamatosan folyt a nyálam. Tovább rontott a helyzeten, hogy cukorbetegséget, szívbetegséget és több mint tíz egyéb komplikációt állapítottak meg nálam. Az orvosok azt mondták, hogy én voltam a legsúlyosabb agyvérzéses esetük.
Miután két hetet töltöttem a kórházban, átutaltak egy agyvérzés utáni rehabilitációs központba. Két hónap ebben a központban 20.000 jüanba került (durván 3000 USA dollár). Azelőtt nagyon gazdag voltam, de most nem tudtam kifizetni a számlát. A fiam hazavitt és felfogadott mellém egy 24 órás nővért, hogy a gondomat viselje. (Kínában egy 24 órás nővér általában 300-400 USA dollárba kerül naponta.)
A húgom jött segíteni, és ott maradt velem két hétig. Ő javasolta, hogy próbáljam meg a Fálun Dáfát gyakorolni.
Az orvosok több mint 40 féle gyógyszert írtak fel, ami több mint 150 USA dollárba került. Elmondták, hogy a cukorbetegségre adott gyógyszert életem végéig szednem kell. A fájdalmak nem fognak elmúlni. Így megfogadtam a húgom tanácsát és elkezdtem a gyakorlást. Az elmúlt 20 évben mindig tudtam, hogy a Mester velem van. A Mesterre bíztam magam és abbahagytam a gyógyszerek szedését. A húgommal csináltam a gyakorlatokat. Talált mellém néhány helyi gyakorlót, hogy tanulják a Fát velem. Felállítottunk egy Fá tanuló csoportot az otthonomban, és minden reggel olvastuk a tanításokat. A jellemem gyorsan emelkedett. Csak az egyik karomat tudtam mozgatni, amikor a második gyakorlatot végeztem, de elszántam magam a művelésre és, hogy kövessem a Mestert az igazi otthonomba.
Feladtam minden rossz szokásomat, beleértve a drogokat is. A magas vérnyomás és a cukorbetegség fokozatosan eltűnt. A következő orvosi vizsgálat azt mutatta, hogy a vérrög, ami majdnem egy hüvelyk átmérőjű volt, eltűnt. képes voltam ellátni magam! Le tudtam zuhanyozni, tudtam főzni, takarítani, el tudtam menni bevásárolni, és ki tudtam mosni a szennyest.
Elkezdtem mindennap kijárni, hogy beszéljek az embereknek az üldözés valóságáról. Egyik nap találkoztam egy ötvenes férfival, akinek szintén agyvérzése volt. Elmeséltem neki, hogy a Fálun Dáfá helyrehozta a magas vérnyomásomat és a cukorbetegségemet. Amikor megkérdezte, hogy „akkor miért nem tudod mozgatni az egyik karodat?” Elmondtam neki, hogy azt a karmám okozza, amit még nem távolítottam el. Azt válaszolta, hogy „Nem hiszek neked,” és elsétált.
Sajnáltam, nem volt jó egészségi állapotban, mégsem hallgatott meg. Abban a pillanatban éreztem, hogy az egész testem könnyű – ilyen érzésem soha sem volt azelőtt. Mindig elfáradtam már egy rövid séta után is. Ám aznap nem voltam fáradt két óra mászkálás után sem. Megértettem, hogy a Mester bátorít, hogy tegyem gyakrabban a dolgom.
Vizsga a művelésben
Egy ötödik emeleti lakásban éltem. Miután a negyedik emeleti szomszédom felújította a fürdőszobáját, problémái voltak a csövekkel. Minden alkalommal, amikor megnyitottam a csapot a fürdőben, a víz elkezdet szivárogni az ő fürdőszobájában. Még zuhanyozni sem tudtam. Próbálta megjavítani, de az továbbra is szivárgott. Később a víz elkezdett a fürdőszobájából a harmadik emeletre is lefolyni. Mondtam neki, hogy kifizetném a vízvezeték szerelőt, hogy találja meg a hibát. A problémát az egyik csőben lévő elzáródás okozta. A szomszédok nem akarták, hogy a szerelő az ő lakásukban dolgozzon, mert az felfordulással jár. Így azt mondtam, hogy az én fürdőszobámból elvégezheti a munkát. Dáfá gyakorlóként tudom, hogy elsőként másokra kell tekintettel lennem.
A múlt nyáron a negyedik emeleti szomszéd megint felújította a fürdőszobát, és ugyanaz a probléma jött elő. Egy a hetvenes éveikben járó pár voltak. Ahelyett, hogy megjavították volna a hibát maguknál, megkértek, hogy ne használjam a vizet a fürdőszobámban. Azt mondtam, „ha találtok valakit, aki megcsinálja, kifizetem. Nem fogom addig használni a vizet, amíg ki nem javítjátok.”
Beleegyeztek. Ám két héttel később azt mondták, hogy nem akarják kijavíttatni a hibát, mert a javítás miatt egy nagy lyukat kellene csinálni az újonnan felújított falon. Egyúttal arra kértek, hogy ne használjam a fürdőszobát. A többi szomszéd az épületben úgy érezte, hogy ez nem igazságos és mondták, hogy ne vicceljek már. Néhányan még azt is javasolták, hogy „csak engedd meg a vizet, hadd ázzon el a fürdőszobájuk. Mit tehetnének vele?” Azt mondtam a szomszédoknak: „Már öregek, a férfinek rákja van. Fálun Dáfá gyakorló vagyok, elsőként másokra kell tekintettel lennem.”
Bár megértettem az alapelveket, nehéz volt megcsinálni. Meleg volt nyáron, és még zuhanyozni sem tudtam vagy akár az arcom lemosni. Amikor végül csak meg kellett mosnom az arcom, az idős pár kopogott az ajtón. Ezen a vizsgán tényleg nagyon nehéz volt átmenni. Folyamatosan magamba néztem és úgy találtam, hogy még mindig ragaszkodom a versengéshez és a panaszkodáshoz. Még intenzívebben tanultam a Fát és őszinte gondolatokat küldtem, hogy eltávolítsam a zavarást – a lakásom Fá tanuló hely, így a fürdőszoba használhatatlansága egy zavaró tényező volt. Kértem a Mester segítségét.
Végül az idős pár öccse halott a helyzetről. Kijavíttatta a csövet és folyamatosan elnézést kért tőlem a nővére és a párja irracionális viselkedéséért.
Ezen az eseten keresztül segített nekem a Mester emelni a szintemet, és a probléma megoldódott. Csak az őszinteség, jószívűség, tűrőképesség elvek követésével voltam képes elkerülni a konfliktust a szomszédaimmal. Köszönöm Mester.
Már majdnem három éve művelem magam. Minden nap harmóniában vagyok. Annak ellenére, hogy csak kevés pénzem van, gazdagságot, boldogságot és békét érzek magamban. A Mester megmentett, és megtisztította a lelkem. A hálámat nem lehet szavakkal kifejezni. Az egyetlen dolog, amit adhatok a Mesternek, hogy szorgalmasan művelem magam.
Forrás: Former Gang Leader: Renewed by Falun Dafa, Body and Soul
* * *
tovább ...