Üdvözlet tisztelt Mester! Üdvözlet kedves gyakorlótársak!
Santa Fe tartomány egy déli területén nőttem fel és most 43 éves vagyok. Gyermekkoromban minden a kerékpározás, sárkányeregetés és egyszerű játékok körül forgott. Manapság a legtöbb játék már elveszett a falumban. A nagyszüleim szerény környezetben és vidéki életmódban neveltek fel. Akkoriban még értékelték a tisztelettudó szavakat.
Egy romlott élet
Tizennyolc éves koromban elhagytam a vidéki életet. A 180 km-re lévő nagyvárosba mentem. Ott zenét tanultam és munkát vállaltam. Az élet időnként jó volt, míg voltak olyan idők, amikor az élet nem volt ilyen könnyű.
Életem éveit zenészként töltöttem. Ehhez kapcsolódott a mértéktelen alkohol, az éjszakai élet, a drogok és így tovább. Sok éven keresztül több barátom volt. Az egyik velem együtt nőtt fel, bár néhány évvel fiatalabb volt. Gyakran megosztotta velem a könyveit. Ez a barátom észrevette, hogy lecsúsztam és rossz állapotba kerültem. Abban az időben a gondolataim nagyon zavartak voltak. Zárkózott, alacsony erkölcsű és drogfüggő lettem.
A Fálun Dáfá megismerése
2009 végén a barátom nekem ajándékozta a Zhuán Fálun könyvet, a Fálun Dáfá fő művét. Azt mondta nekem: „Amire szükséged van, az ez a könyv. Gyakorlatok is vannak hozzá.” Azután elmagyarázta nekem a gyakorlatmozdulatokat és közösen megcsináltuk az első gyakorlatot.
Amikor a Zhuán Fálunt a kezemben tartottam, azt mondtam: „Wow, egy kék könyv arany betűkkel!” Soha nem láttam ezelőtt ilyen könyvet és erős kíváncsiságot éreztem.
Amikor első alkalommal beleolvastam a Zhuán Fálunba, éreztem, hogy ez a könyv különbözik az összes többi könyvtől, amit eddig olvastam. Eleinte csak egy kicsit olvastam, majd újra feladtam. Csak amikor a harmadik alkalommal tartottam a kezemben, olvastam el az elejétől a végéig. Azóta állandóan olvasom ezt a könyvet.
Amikor elolvastam a Zhuán Fálunt, felismertem mennyire értékes. Az idő múlásával éreztem, hogy emlékeztem a könyv tartalmára. Rájöttem, hogy számomra ez útmutatást jelent a jobb emberré váláshoz. Korábban egy jobb ember akartam lenni, de nagyon messze letértem erről az útról. Ezenkívül világossá vált számomra, hogy ez egy igazi önművelési rendszer.
A Mester azt mondja:
„De meg kell mondanom nektek: ha tényleg magas szintre akarod magad művelni, akkor feltétlenül egy iskolára szabad csak koncentrálnod. Ki kell hangsúlyoznom még egy dolgot: jelenleg nincs még egy ember, aki ilyen igazán magas szintre vezetné az embereket, mint én. Később majd megtudod, mit is tettem érted. Ezért is remélem, hogy a megvilágosodási képességed nem alacsony. Sokan szeretnék magukat magas szintre művelni. Ez eléd lett téve, és talán még nem is vagy tudatában ennek. Mindenhova elmentél, hogy tanárodra találj, és egy egész vagyont költöttél erre, de végül nem találtál semmit. Ma ez az ajtód elé lett téve, és talán még nem is veszed észre! Ez a felismerés vagy a nem-felismerés kérdése, és azé, hogy megváltatsz-e vagy sem.” (Zhuan Falun 1. előadás)
Döntöttem, Fálun Dáfá gyakorló leszek
Amikor megtettem az első lépést a művelési úton, azonnal éreztem, milyen értékes ez az út.
A fiatalabbik testvérem és felesége meghívtak Mendozába, ahol meg akarták látogatni a rokonaikat. Elfogadtam a meghívást és azon gondolkodtam, hogy az utazás során valóban gyakorolni akarom-e a Fálun Dáfát.
Úgy döntöttem, hogy gyakorlom a Fálun Dáfát. Amikor hazatértem, hánytam és hasmenésem volt, ezért ágyban kellett maradnom. A családom orvoshoz akart vinni, amit elutasítottam, mert tudtam, hogy a Mester megtisztítja a testem. Néhány napig tartott, mire felépóltem. Közvetlenül a gyógyulásom után úgy döntöttem, hogy kapcsolatba lépek más gyakorlókkal.
Néhány hónap után biztos voltam abban, hogy csatlakoznom kell a csoportos gyakorláshoz. De számomra ez nem volt ilyen könnyű. 2010 közepén, egy vasárnap elmentem a gyakorlóhelyre. Gyakorlás közben a gondolataim nyugodtak voltak. A harmadik gyakorlat végzése közben úgy éreztem, hogy valami nagy léggömbhöz hasonlót távolítanak el az agyamból. Ettől a ponttól kezdve abbahagytam a kábítószerezést. Miután évekig kábítószereztem a Mester eltávolította a drogfüggőségemet.
A Mester elmagyarázza:
„Megtanítjuk neked, hogyan műveld magad magasabb szintre, és egyáltalán nem hagyjuk, hogy ragaszkodás keletkezzen nálad, és azt sem hagyjuk, hogy tönkretedd a tested. Gyakorló helyeink a legjobbak minden más művelési út gyakorló helyéhez képest; amíg gyakorló helyünkre jössz és gyakorolsz, az sokkal jobb, mintha kezeltetnéd a betegségeid. A Fá testeim egy körben ülnek, és a gyakorló hely felett képződik egy ernyő, amin egy Fálun van. Egy nagy Fá test őrzi a mezőt az ernyő felett. Ez a hely nem egy közönséges hely, mint a közönséges csigong gyakorlásnál, hanem ez a művelés helye.” (Zhuan Falun 3. előadás)
Alapvető ragaszkodások felismerése
Érzelgősség
Amikor a Shen Yun 2012-ben Buenos Airesbe érkezett, vettem magamnak egy öltönyt az előadásra. Ez az előadás mélyen megérintette a szívemet. Amikor láttam, hogy a Buenos Aires-i gyakorlók mennyi rendezvényt tartanak, arra gondoltam, hogy ez jó művelési környezet lenne számomra. Tehát Buenos Airesbe költöztem. Több gyakorlóval éltem együtt. Naponta közösen tanultuk a Fát.
A gyakorlók egy gasztronómiai projektet indítottak, ami gyorsan sikeres lett. Meghívtak a részvételre. Több éven át a vendéglátásban dolgoztam és tudtam, hogy mennyire megerőltető. Ezért lemondtam a meghívást. Abban az időben megígértem magamnak, hogy soha nem fogok részt venni olyan dolgokban, amelyek a gasztronómiával kapcsolatosak. Egyébként a keresetem elég volt a megélhetéshez.
Később azonban meggondoltam magam és elengedtem a negatív hozzáállásomat. Ezután az említett étteremben dolgoztam. Ez egy kemény vizsga volt számomra. Korábban soha nem tartottam be a munkatervet. Azt csináltam, amit jónak láttam, és a saját magam főnöke akartam lenni. Most már alkalmazkodnom kellett és a büszkeség iránti ragaszkodásomat megszüntetni. Felismertem, hogy ez a munka közvetlenül kapcsolódik a művelési utamhoz. Mindenesetre áldás volt az ilyen munkakörnyezet, mivel mindenki - a főnöktől a kollégáimig – Dáfá gyakorló volt.
2017 közepén a szomszédos Uruguayba költöztem, hogy segítsek a Shen Yun promócióban. A Shen Yun előadástt akartuk közelebb hozni azokhoz az argentinokhoz, akik ott nyaraltak. Ez volt az első alkalom a hétéves művelésem során, hogy egyedül voltam. Ez a szituáció szenvedést és szorongást okozott. Nem tudtam megérteni, hogy mi történt. Aztán felismertem, hogy ez a szenvedés az érzelmekhez való ragaszkodással függött össze. Ezt csak az egyedülléten keresztül tudtam felismerni, amikor rám tört a magány.
Minden a munkáról és a művelésről szólt. Nem volt senki, akivel viccelődni vagy nevetni lehetett volna. Ez a fajta kapcsolat a többiekkel mindig jó érzés volt és mentális megelégedést adott nekem. Egyértelmű volt, hogy ettől az érzéstől meg kellett válni.
A Mester azt mondja:
„A művelés a megpróbáltatásokban történik, méghozzá vizsgaként, hogy fel tudod-e adni az érzéseidet és a vágyaidat, és hogy könnyen tudod-e venni azokat vagy sem. Ha ilyen dolgokhoz ragaszkodsz, akkor nem tudod magad sikeresen művelni. Mindennek megvan a karmikus kapcsolata. Miért ember az ember? Éppen azért, mert az embereknek érzelmeik vannak. Az emberek ezeknek az érzelmeknek élnek: ragaszkodás a rokonokhoz, a férfi és nő közti szenvedély, kötődés a szülőkhöz, szenvedélyes érzelmek, kötődés a barátokhoz, dolgokat barátságból tenni – nem lehet sehol megválni az érzelmektől. Valamit akarni vagy nem akarni, örülni vagy nem örülni, szeretet és gyűlölet – az emberi társadalomban minden az érzelmekből fakad. Ha nem szakadsz el ezektől az érzelmektől, akkor nem tudod magad művelni. Miután megszabadultál ezektől az érzelmektől, senki sem tud majd befolyásolni többé. Egy hétköznapi ember szíve nem tud többé hatni rád. Helyébe lép viszont az Irgalmasság, valami még nemesebb. Természetesen nem egyszerű egyik pillanatról a másikra elszakadni ezektől. A művelés egy hosszú folyamat, melyben a ragaszkodásaidat távolítod el. De a művelésben szigorú elvárásokat kell magaddal szemben felállítani.” (Zhuan Falun 4. előadás)
Hajlam az önigazolásra
Az önigazolási hajlamom egy erős ragaszkodás volt, amit el kellett engednem. Különösen akkor mutatta meg magát, ha a felszínen valami jót csináltam, de a szívemben elismerést vártam. Egy gyakorlónak köszönhetően, aki többször jelezte ezt nekem, végül is odafigyeltem rá.
Amikor először utaltak erre, nem fogadtam el. Megvédtem magam és alátámasztottam az érvelésemet. Második alkalommal már elfogadtam a jelzést, de a szívemben még mindig harcoltam ellene. Talán valóban igazuk volt a gyakorlótársaimnak. Mégis megpróbáltam igazolni magam.
Ezután elkezdtem egyre inkább magamba nézni. Felfedeztem, hogy egy bizonyos fokig egót alakítottam ki. Ez olyan volt, mint egy túlélőeszköz, amelyhez egész életemben ragaszkodtam. Soha nem gondoltam volna, hogy ez az ego nekem és a művelési környezetemnek kárt okozna.
Ezt „kárnak” nevezem, mert amikor ez erősen megnyilvánult, akkor megpróbáltam az elgondolásaimat másokra ráerőltetni. Nem voltam hajlandó hallgatni rájuk. Ez káros volt nekem is és másoknak is. Felismertem, hogy ennek a gyökere az irigység volt. Amikor ezt az alapvető ragaszkodást felismertem, sikerült eltávolítanom.
Félelem
Művelésem előtt nagyon arrogáns voltam. Dicsekedtem, hogy nem félek semmitől. A felszínen ezt a benyomást keltettem és idővel kialakítottam egy ilyen karaktert. A Fá tanulása és a mélyebb megértése által egyre inkább megláttam az igazi lényemet: Az arrogancia, az aggódás a hírnevem elvesztése miatt és a bizalmatlanság mögött a félelemmel teli szívem volt.
Amikor például először kértem vízumot az Amerikai Egyesült Államokba, hogy részt vehessek a Fá-konferencián, féltem. Amikor a nagykövetség hivatalnoka előtt álltam féltem és haboztam. Más válaszokat adtam, mint amit a nyomtatványra írtam. Ezért a nagykövetség elutasította a kérelmemet.
Második alkalommal, mikor vízumot kértem, belül még mindig féltem. Ez alkalommal elnyomtam ezt a félelmet. Abban a pillanatban még nem értettem, hogy ez nem volt elég. Azért, hogy a Fá tanításainak megfeleljek, és az érzéseimhez való ragaszkodásomtól megszabaduljak, határozottabbnak kell lennem a művelésben. A kérelmemet újból elutasították. Valójában a művelési állapotom rosszabb volt, mint első alkalommal.
Vágy
Nem csak a félelem zavart meg, hanem a szexuális vágy is. A művelésemben az összes ragaszkodásaim közül ez volt a legnehezebb. Szellemileg és testileg is teljesen elborított. Már nem tudtam sem testi, sem lelki örömet érezni. Sokáig gondolkoztam azon, hogy valóban felhagyok a műveléssel. Már nem éreztem magam méltónak a Fá gyakorlására.
A bennem lévő tisztátalan dolgok a Fálun Dáfá tetteinket is zavarták. Ez egy nagy szégyenfolt volt a művelési utamon, amit soha nem fogok elfelejteni.
Örökké hálás leszek a gyakorlótársak támogatásáért. A helyi Fálun Dáfá Egyesület erőfeszítései kitartást adtak az utamon. A rendezvények és a projektek, amelyeken részt vettem, erősítették az akaratom és segítettek nekem szilárdan tovább haladni a művelésben.
Egy napon a Mester képe előtt térdeltem és kértem, hogy segítsen nekem ezt a zavarást eltávolítani. Eltökélt voltam, hogy legyűrjem a nehézséget. Egyre tisztább és tisztább lett a fejem. Felismertem, hogy csak akkor tudok javulni, hogyha szorgalmasan tanulom a Fát, megtisztítom magam és nyitott vagyok a kritikára. Hosszú évekig fáradoztam azon, hogy ezt a ragaszkodásomat teljesen el tudjam engedni. Néha nem megyek át a vizsgán. Mégis teljesen más állapotban vagyok, mint korábban. Akkoriban ezek a vágyak nagyon mélyen tartottak fogva. Már érzem, hogy fejlődtem. Ugyanakkor sokkal szorgalmasabbnak kell lennem, hogy a ragaszkodásokat teljesen el tudjam engedni.
Ebben az évben újra bátorítottak a gyakorlótársak és a Fálu Dáfá Egyesület, hogy harmadik alkalommal is próbáljak meg az Amerikai Egyesült Államokba vízumot igényelni. Ez alkalommal megkaptam. A Fá-konferencia valóban valami csodálatos volt, egy egyedülálló tapasztalat, amit örökké a szívemben fogok hordani. Csak amikor megkaptam a vízumot, akkor tudtam részt venni a Fá- konferencián, a Mestert látni, sok gyakorlóval együtt lenni, a felvonuláson együtt menetelni és a szabadban egy kínai írásjelekből álló képet 5000 gyakorlóval együtt létrehozni. A művelésem számára nagy beteljesülés és bátorítás volt. Olyan volt, mintha friss levegőhöz jutottam volna, amely megújított. Végtelenül hálás vagyok a Mesternek.
Ezen kívül köszönöm a gyakorlótársaknak a feltétel nélküli támogatásukat ezekben az években.
Forrás: Becoming a True Falun Dafa Practitioner
Német verzió: [Fa-Konferenz in Argentinien 2019] Ein wahrer Falun-Dafa-Praktizierender geworden
* * *
tovább ...