Megértések a Fáról

Tisztelt Mester!
Kedves gyakorlótársak!

Szeretnék megosztani veletek két megértést, amikre az utóbbi időben tettem szert.

1. A szív művelése
A Mester azt mondta: “Az igaz művelésnél a szívedet kell művelned, azaz a Xinxingedet.” (Zhuán Fálun 1. fejezet, Miért nem növekszik a Gong annak ellenére, hogy gyakorlunk?)

Amikor elkezdtem a művelést, rövidesen elolvastam angolul is a Zhuán Fálunt. Abban a verzióban “mind”-ként fordították a szívet, ami magyarul szó szerint elmét jelent. Ennek és más megértéseknek köszönhetően – hogy mennyire fontos, hogy uralkodjunk magunkon, és hogy milyen fontos a felelősségünk – arra a megértésre jutottam, hogy gyakorlatilag magamra kell kényszerítettem a művelés dolgait, és ez a művelés, ahelyett hogy igazából műveltem volna magamat, vagyis a szívemet.

A Mester egyik írásának az Esszenciák a továbbhaladáshoz II.-ből ez a címe: “A kényszer nem képes megváltoztatni az emberek szívét”

Ettől szenvedtem és nehezen ment a művelés, gyakorlatilag előfordult, hogy úgy teltek el a napjaim, hogy csak este eszméltem rá, hogy aznap még nem olvastam, nem gyakoroltam és nagyon fáradtnak éreztem magamat – reményvesztettnek, hogy bármit is tudjak ezek közül csinálni. Arról nem is beszélve, hogy napközben nem vagy csak ritkán jutott eszembe magamba nézni.

Az idei Európai Fá-konferencia közben és után viszont megértettem, hogy a szívemet kell művelnem, és el kell engednem saját magam kényszerítését, egyszerűen hagyni a szívemet, hogy kiteljesedjen.

“Ha azt mondod, hogy maradnod kell, egy ilyen szívvel tudsz is majd maradni és mindent jól fogsz tenni magadtól, mivel a Xinxinged már emelkedett.” (Zhuán Fálun, 6. fejezet, A szívnek mindenképpen őszintének kell lennie)

A folyamat közben mélyebb megértést nyertem a korábbi saját állapotomról. Egy kép jelent meg előttem, amiben a szívem egy ketrecbe van zárva, nem tud szabadon mozogni. És amikor jön egy inger, hogy most ezt kell csinálnom, most gyakorolnom kell, most tisztáznom kell az igaz tényeket, szóval amikor kényszerítem magam, akkor mint valami filmben, a cella falai elkezdenek közelíteni a szívemhez és elkezdik összenyomni, ezzel kényszerítve, hogy azt tegye, amire kényszerítem magam. Miután ez lejátszódott előttem, eszembe egy idézet a Mestertől:

“A törvények, amelyeket az emberiség állít fel, gépiesen korlátolják az embereket és bezárják az embereket, bezárólag azokkal, akik felállítják a törvényeket. Az emberek állandóan bezárják magukat, és a végén olyannyira bezárták magukat, hogy az embereknek többé már egyetlen egy kiútjuk sincs.” (Fá-magyarázat San Franciscóban, 1997.04.06)

Csak arra a részre emlékeztem hogy az emberek bezárják magukat, hogy nincs kiútjuk, és hogy az emberi törvényekről beszél a Mester, viszont ez elég volt.

Amióta ezt felismertem igyekszem szétrombolni a saját magam által létrehozott cella falait és hagyni a szívemet, hogy kiteljesedjen. Azóta jobban érzem magam és kevésbé vagyok fáradt.

2. Amit szeretnénk, kívánunk alapvető változásokhoz vezethet
“Mert egy ember kívánsága nagyon fontos, amit birtokolni akarsz, amit tenni akarsz, ha azt mondod: Én buddhához akarom művelni magam, akkor talán a Buddha segíteni fog neked. Miért? Ez a gondolat túlságosan is értékes, egy ilyen keserű környezetben buddhához akarod művelni magad. De ha egy ember démon akar lenni, abban sem lehet megakadályozni, egyszerűen mindig rosszat tesz, hogy tudnád ebben megakadályozni? Te mondod neki, ő nem is hallgat rád és egyszerűen csinálja. Ezért egy ember kívánsága nagyon döntő.” (Fá-magyarázat New York-ban, 1997.03.23)

Erről nagyon hosszú ideig nem volt egyáltalán megértésem, igazából nem vettem komolyan, úgy gondoltam, hogy különböző, javarészt tőlem független okok miatt történnek a dolgok, és igazából nem számít, hogy mit szeretnék vagy kívánok.

Viszont a megértésem változott erről a témáról, ugyan is két héttel a San Francisco-i konferencia előtt mégis úgy alakult, hogy elmentünk és ez annyira meglepő volt számomra, hogy eszembe jutott ez az idézet, és hogy mennyire szerettünk volna elmenni erre a konferenciára még a nyáron, de aztán a családi változások, a költözés és amiatt, hogy úgy gondoltuk nem lesz rá pénzünk, teljesen lemondtunk róla.

Ezek után eszembe jutott még, hogy egy gyakorlótárs mesélte a brüsszeli Fá-konferencián, hogy ha azt mondja, hogy megy New York-ba, akkor mindegy, hogy mi hogy alakul, végül úgy lesz, hogy ő ott lesz New Yorkban. Ez 2012 őszén volt, a feleségem, aki szintén művelő, azt mondta magában hogy el szeretne menni New Yorkba, és csodával határos módon úgy alakult, hogy eljutottunk a következő New York-i Fá-konferenciára, pedig nem volt rá pénzünk, munkaadónk fizette a repülőnket és a szállásunkat is.

További két jó példa erre, hogy amióta elkezdtem dolgozni, megtapasztaltam, hogy sokkal kevesebb időm van a Fá-helyreigazításbeli munkára, és folyamatosan szerettem volna több Dáfá-munkát végezni. Először most januárban alakult úgy, hogy a munkaidőm egy részében Dáfá-munkát végezhettem, mert erre kért a főnököm, majd nyár óta gyakorlatilag folytatódott egészen mostanáig. További nagyon jó példa még, hogy emlékszem, egy nem túl jó anyagi helyzetű gyakorlótárs arra kérte a Mestert, hogy ha lehetséges, akkor had tudjon elmenni a Koppenhága-i Fá-konferenciára, ha lehetséges, és el tudott menni.

A Mester azt írta: “Ha őszintén azt akarod, hogy az összes tanítvány együttműködjön a dolgok elvégzésében, akkor milyen eredményt fogsz kapni? Senki nem mondja majd, hogy semmire sem vagy jó. Ehelyett azt gondolják majd, hogy jól tanultad a Fát és hogy nyílt és őszinte vagy.” (“Hogyan gondozzanak az asszisztensek?” Esszenciák a továbbhaladásra I.)

Spanyolországban 2014-ben volt először Shen Yun. 2013-ban a gyakorlók egy közös találkozó alkalmával közösen eldöntötték, hogy szeretnék teljes szívükből, hogy a Shen Yun végre eljöjjön Spanyolországba, és ezt együtt hangosan ki is mondták. 2014-ben eljött a Shen Yun és nagyon jól sikerült a jegyeladás is.

Ha valami helytelent láttok a megértéseimben, kérlek mutassatok rá könyörületesen.

Köszönöm Mester!
Köszönöm gyakorlótársak!