Ban Chao (Kr. u.32-102) másolóként kezdett pénzt keresni, miután eljött a fővárosba Kr. u. 62-ben, a Keleti Han dinasztia Ming császárának uralkodása alatt. Inspirálta, hogy megtisztíthatja a Xiongnu elleni csata vére és tűze, ezért eldobta az íróecsetét, és csatlakozott a hadsereghez. Jó taktikával és bátran harcolt, így nagyon gyorsan előléptették a hadseregben. Később követnek választották, hogy szövetségre lépjen más törzsekkel a közeli Közép-Ázsiában, hogy ott ellenálljon a Xiongnu-tól jövő támadásoknak.
Ban Chao, egy híres katonai tábornok és diplomata (Catherine Chang, Epoch Times munkatárs) |
Ban Chao egy 36 katonából álló csapattal látogatott Shanshan államba (a jelenlegi Loulan Turpan, a Xinjiang Ujgur autonóm területen), mint első állomás. Abban az időben Shanshan állam kénytelen volt adót és sarcot fizetni Xiongnu-nak, hogy kimutassa hűségét. Shanshan állam uralkodója nem volt megelégedve ezzel a helyzettel, de nem volt más választása, mivel a Keleti Han dinasztia polgárháborúi meggátolták a kínai katonaságot, hogy megvédje a nyugati területeken lévő államok érdekeit az elmúlt évtizedekben. Így kezdetben az uralkodó nagy érdeklődést mutatott, és üdvözölte Ban Chao-t. Azonban néhány nap múlva Ban hirtelen közönyt érzett az uralkodó felől, és rájött, hogy valószínűleg idő közben megérkezett a Xiongnu követe is, és ez határozatlanná tette az uralkodót, hogy kihez is kellene hűségesnek lennie.
Aztán Ban Chao odahívta a helyi szolgát, és megkérdezte tőle: „A Xiongnu követek már néhány napja idejöttek. Hol vannak?” A kérdés váratlansága miatt és félelmében a szolga elárulta a Xiongnu követeinek tartózkodási helyét. Ban Chan akkor összehívta a 36 katonáját és borral szórakoztatta őket. A szórakozás közepén, Ban Chao egy beszédet tartott: „Az ok, amiért mindannyian idejöttetek velem az, hogy szövetséget kössünk az uralkodóval a dinasztiánk részére, és dicsőségesen térjünk haza. Most a Xiongnu küldöttség is idejött néhány nappal ezelőtt, és az uralkodó határozatlanná vált. Ha letartóztat és elküld minket Xiongnu-ba, akkor mindannyiunkat meggyilkolnak. Mit tegyünk?”
„Veszélyben vagyunk, és az életünket a rendelkezésedre bocsátjuk” – válaszolták a követői. Ban Chao ezt mondta: „Senki sem tudja elkapni a tigriskölyköt anélkül, hogy be ne menjen a tigris barlangjába. Támadást kell indítanunk a Xiongnu küldetés ellen azonnal, ebben a pillanatban. Túlerőben vannak, de felkészületlenek, így éjszaka fogjuk őket megtámadni, és tüzet gyújtunk, hogy megsemmisítsük őket. Aztán Shanshan állam uralkodójának nem lesz más választása, csak az, hogy szövetkezzen a Han dinasztiával. Így teljesíthetjük a küldetésünket.” „Készek vagyunk a teljesíteni a parancsod!” – visszhangozták a katonák.
Miután besötétedett, Ban Chao közel vezette a harcosait a Xiongnu küldöttség szállásához. Látva az erős szelet azon az éjjelen, Ban Chao megparancsolta tíz katonájának, hogy vegyenek pergő dobokat, és rejtőzzenek el a ház mellett. „Ahogy meglátjátok a tüzet, doboljatok, és csináljatok zajt.” A többi harcos kardot és számszeríjat vett magához, és elrejtőztek a ház mindkét oldalán. Ban Chao indította a támadást, és felgyújtotta a házat az éjszaka közepén. A Xiongnu küldöttség több mint harminc tagják meggyilkolták Ban Chao emberei, és több, mint százan meghaltak a tűzben.
Shanshain állam uralkodója megdöbbent ezen, de lenyűgözte Ban Chao katonai képessége és bátorsága, és eldöntötte, hogy szövetségre lép a Han dinasztiával. Más nyugati államok ls törzsek hamarosan követték példáját. A következő néhány hónapban Ban Chao vezette a szövetséges csapatokat, és legyőzték a többi törzset és az egész Tarim medence az irányítása alá került.
Ban Chao közel harminc évet töltött a nyugati területeken, és a nyugati területek védelmező tábornoka lett. Kínai védelem alatt sikerült tartania a nyugati régiót a Kaszpi-tenger partjáig, és biztosította az egyértelmű kommunikációt a Selyemút mentén, mely összekötötte a keletet és a nyugatot Közép-Ázsián keresztül.
* * *