Wang Zhaojun „a négy szépség” egyike volt az ősi Kínában. Egy művelt családba született a Nyugati Han birodalomban, felnőttként pedig palotahölggyé választották.
Az akkori szabály szerint a császár mindig a palotahölgyek közül választott magának ágyasokat, méghozzá a portréjuk alapján. De a királyi portréfestő, Mao csak azokról a hölgyekről festett gyönyörű képeket, akik megvesztegették őt. Zhaojun nem volt hajlandó megvesztegetni Mao-t, ezért a festő úgy ábrázolta őt a portrén, mint egy kevésbé vonzó lányt. Mint sokan mások, Zhaojun is a palotában maradt, mint egy madár a kalitkában, és nem volt esélye találkozni Yuan császárral.
Zhaojun, a békés szépség (Illusztrálta: Yu-Child) |
Kr. e. 33-ban Xiongnu uralkodója ellátogatott Changanba, és kérte, hogy királyi házasságra alapozva kössenek szövetséget. Yuan császár vonakodott a királyt megtisztelni egyetlen hercegnőjével, ezért úgy döntött, hogy egy palotahölgyet választ helyette. Parancsot adott a háremének: „Aki önkéntesen elmegy a Xiongnu területekre, őt úgy fogom kezelni, mint egy hercegnőt, bárki legyen is az.” Mivel Xiongnu-ban nomád kultúra uralkodott a messzi „ismeretlen” északon, senki sem akarta ezt az ajánlatot, kivéve Zhaojun-t.
Yuan császár megházasította Xiongnu uralkodójával, és az esküvő után alakult úgy először, hogy Yuan császár tényleg találkozott Zhaojun-nel. A császár csodálkozott, hogy Zhaojun mennyire lenyűgöző szépség eleganciával és intelligenciával. Azonban már túl késő volt, nem tarthatta meg magának Zhaojun-t. Hatalmas sajnálatára hagynia kellett, hogy elmenjen Xiongnu uralkodójával.
Miután visszatért a palotába, Yuan császár még egyszer tanulmányozta Zhaojun portréját, és dühében halálra ítélte a festőt.
A legenda úgy tartja, mikor Zhaojun elhagyta a kínai határt északon, tudva, hogy elmegy a szülővárosából a jóért – egy szomorú dalt játszott, melynek „Elhagyni a határt” volt a címe. Mikor a vadhattyúk arra repültek, hallva a dalt, túl szomorúak voltak ahhoz, hogy csapkodjanak a szárnyaikkal, és a földre zuhantak.
Zhaojun elhagyta a szülővárosát, és Xiongnu területén élte le egész életét. Meggyőzte Xiongnu uralkodóját, hogy tartson békét a Nyugati Han birodalommal. Ezenkívül megmutatta a kínai kultúrát Xiongnu-ban. Az uralkodó halála után úgy döntött, hogy követi a Xiongnu hagyományt, és újraházasodott az uralkodó volt feleségétől származó legidősebb fiúval. Ez ellentmond a Han erkölcsnek, de azért tette, hogy fenntartsa a békét és a barátságot a két ország között, ami 50 évig tartott. Halála után egy emlékművet építettek neki, amit Xiongnu generációi, és a Han kínai emberek egyaránt tiszteletben tartottak és megőriztek.
* * *