(Minghui.org) Egy hivatásos sofőr vagyok a Hubei tartományi Xiantao nagyvárosi Xiliuhe városból. Miután 2007 áprilisában elkezdtem gyakorolni a Fálun Dáfá-t, az elmém és a testem megtisztult. Ezután egy fényes ösvényen sétáltam, jó emberként váltam ismertté és egy igaz Dáfá-tanítványként.
2007 augusztusában a Xiantao 610-es Irodájának hivatalnokai és ügynökei letartóztattak és elvittek a korábbi Magang Község Pénzügyi Osztályának a helyén létesült agymosó központba, Xiantao-ba. 35 napig voltam bebörtönözve.
2008. május 13-án Xiong Sijin az alkerületi irodából úgy tett, mintha egy taxi szolgáltatást hívna, ennek ellenére becsapott mikor a lakossági bizottság irodájába léptem. Wang Yang a Xiantao 610-es Iroda igazgatóhelyettese és három másik ügynök letartóztatott engem, elvittek a Tangxun Lake agymosó központba Wuhan városba, és megpróbáltak „átnevelni”. Az agymosó központban prostituáltat próbáltak használni Henan akcentussal, hogy egy csapdát állítsanak nekem, de nem sikerült nekik. Később bebörtönöztek a xintao-i 1. számú fogva tartási központba.
Ellenálltam az üldözésnek a fogva tartási központban, és kitartottam a gyakorlatok végzésében és az igazság tisztázásában. Ennélfogva sok rab megtudta, hogy a Fálun Dáfá jó, és néhányan még az öt gyakorlatot is megtanulták. Mikor beléptem a 11. Cellába, aim egy átmeneti cella volt, az első éjszakán minden fogoly az ágyában volt és betakarózott a takarójával. A cella vezetője, a Zhanggou városból való Zhang megkért, hogy igazoljam magam. Elmondtam, hogy Fálun Dáfá gyakorló vagyok. Minden rab felült és engem nézett. Megkértek, hogy magyarázzam el a Fálun Dáfá-t. Lenyugodtam és békésen elmondtam nekik, hogyan követem a Zhen-Shan-Ren (Őszinteség-Jószívűség-Tolerancia) alapelveket, hogy jó ember legyek. Ahogy befejeztem, könnyek szöktek a szemembe, és kirobbanó taps tört ki a cellában. Kimásztak az ágyukból és azt kiáltották: „Mi is gyakorolni akarjuk a Dáfá-t”. Ez egy különleges csoda volt, és amíg tisztáztam az igazságot, a testem egy különös illatot bocsátott ki, ami betöltötte az egész cellát. Az illat ott maradt kb. nyolc órán át, és minden börtönlakó odajött hozzám megszagolni. Csodálkoztak ezen.
Később átszállítottak a 28-as cellába. A többiek az ideiglenes cellából más-más cellákba kerültek. Azok, akik hallották az igazságot, továbbadták az ámulatba ejtő tapasztalatukat másoknak. Minden rab a 28-as cellában dicsérte a Dáfá-t a jóságáért. Két elítélt gyakran csinálta a gyakorlatokat velem. A halálsoron lévő elítélt a 12-es cellában, akinek a családneve Zhou volt, szintén dicsérte a Dáfá-t. Tisztáztam az igazságot neki leveleken keresztül. Megkértem, hogy tegyenek át a 12-es cellába, de az emberek a 28-as cellában határozottan megtagadták, hogy elengedjenek.
A Xiantao 610-es Iroda rendőrségi részlege, az ügyész és a bírósági rendszer jogtalanul elítélt engem. 2009. március 05-én a Xiantao fogva tartási központ igazgatója, Wang Xiaoping és három másik hivatalnok bebörtönzött a Pinghu börtönbe Shayang megyében, Jingmen városban. Később átszállítottak a negyedik kerületbe a Fanjiatai börtönbe, amely jól ismert a gyakorlók brutális üldözéséről.
2009 szeptemberében, miután nyilvánosságra hoztam a KKP hazugságait, a negyedik kerület gondnoka, Zu Jian, bezárt engem a hatos cellába a második emeleten.
2010 végén Zhou elítélt Hanchuan-ból pókert játszott a cellájában. Kihasználtam a lehetőséget tisztázni az igazságot és megmenteni az embereket. Zhou nem csak, hogy megtagadta az igazság elfogadását, de tiszteletlen is volt a Dáfá-val szemben és képtelenségeket beszélt. Megállítottam őt őszinte gondolatokkal és figyelmeztettem, hogy találkozni fog a megtorlással, ha nem hagyja abba ezt és nem mutat megbánást. Ahelyett, hogy meghallgatta volna a szavaimat, Zhou uszította a rabokat, kijelölte őket, hogy figyeljenek meg. Egy héttel később Zhou bevágta a fejét és meghalt. Kis idővel az eset után az üldözésem csökkent.
A helyzet újra rosszabbá vált, miután Mei Dazuo, aki valószínűleg kém volt, „megvilágosodott” egy gonosz utat követve és átvette a vezetést a gyakorlók üldözésében. Wang Jie igazgatóhelyettes Xiantao-ból, Zhanggou városból kirakta Mei cikkét a folyosóra, hogy gonoszul támadja a Dáfá-t. Mr. Liu Lin gyakorló Changchunból letépte ezt. Ők újra kirakták a következő nap, így Mr. Yang Xiangui gyakorló Yuan’an-ból letépte. Aztán ők kirakták a hetes cellában, így én letéptem. Feng Jingqiang és négy másik rab megvert engem, és csaknem eszméletlenül feküdtem a földön. Megrugdostak és megsebesítették az oldalamat, és elvesztettem az emlékezetemet. Egyikük közülük, Ye Ming megkérdezett engem: „Újra le akarod tépni?” Válaszul megkérdeztem tőle: „Mi ez a hely? Ki vagy te?” Látták, hogy a dolgok nem állnak jól, és megijedtek, hogy ők lesznek a felelősek, ezért abbahagyták. Halálra vertek volna, ha a Mester nem véd meg engem.
2011 márciusában a negyedik kerület felügyelője, Xiao Tianbo kényszerítette a gyakorlókat, hogy rabszolgamunkát végezzenek. Mr. Liu Lin megírta a visszautasító levelet, mondva, hogy mi gyakorlók vagyunk, nem bűnözők, és megtagadjuk a rabszolgamunkát. Wang Jie igazgatóhelyettes a cellába vezetett egy csoport embert, akik rágalmazták a Dáfá-t. Felálltam, hogy megállítsam őket. Megijedt, és Feng Jingqiang-ra és a másik négy vagy öt elítéltre nézett és utasította őket, hogy nyomjanak bele az ágyba és ne hagyják, hogy beszéljek. Csak egyetlen gondolatom volt: hogy meg kell védenem a Dáfá-t, és sosem hagyom, hogy a gonosznak sikere legyen. Rugdosták a fejemet, a derekamat és a mellkasomat fél órán keresztül. Nem bírtam állni és az eszméletvesztés szélén voltam. Megijedtek és fel akartak emelni, de újra elestem. Ez többször megismétlődött. Majdnem kómába estem. A fejemben kiabáltam: „A Fálun Dáfá jó!” és kértem a Mestert, hogy erősítsen meg engem. Egy rázkódást éreztem végig a testemen keresztül. Felálltam, kirohantam a folyosóra, és hangosan kiáltottam: „A Fálun Dáfá jó!” Minden rab meglepődött, és minden őr lefagyott. „A Fálun Dáfá jó” visszhangzott minden végig a negyedik kerületben.
Feng Jingqiang és mások ekkor átvittek az irodába. Xiao Tianbo kiabált: „Hozzanak bilincset, bilincseljék meg!” Minden erőmet elhasználtam, nem bírtam tovább állva maradni. Felvittek engem a szigorú ellenőrzési csapathoz és odabilincseltek a föld egyes pontjaihoz, így én voltam a „nagy” kínai karakter alakja. Nem voltam képes megmozdítani egyik testrészemet sem 15 napon keresztül. Egy hétköznapi ember nem élt volna túl egy ilyen kínzást, de a jóságos Mester megvédett engem.
Mr. Liu Lin-t több mint egy hónapon keresztül verték a negyedik emeleten. Sebhelyek voltak mindenhol a testén. A rabok, akik vezették a visszaélést Wu Qianfeng Tianmen városból és Zhou Jiangling-ból. Xiao Tianbo és Wang Jie sült csirkét adott nekik jutalmul. Wu Qianfeng követte Zhu Jian őr utasításait, és brutálisan megverte Mr. Wang Delin gyakorlót Shiyan városból. Wu-t később átszállították egy szigorúan vezetett kerületbe, hogy verekedjen más elítéltekkel. Elmondta Mr. Yang Xiangui gyakorlónak, hogy Zu Jian parancsolta neki, hogy verje meg Mr. Wang Delin-t.
A második emeletről minden gyakorló egy egységes egészként működött együtt. Az őrök szándéka, hogy rabszolgamunkára fognak minket, kudarcot vallott. Mr. Liu Deyu gyakorló Jingmen-ből erős őszinte gondolatokat tartott fenn. Megtagadta az aláírást, megtagadta, hogy leborotválják a fejét, megtagadta, hogy rabruhát viseljen és megtagadta, hogy kitöltsön bármilyen nyomtatványt. Ezért szélsőséges visszaéléseket szenvedett el. Mind a tizenegy gyakorló a második emeleten megtagadta az aláírást. Az őrök mindannyiunkat bezártak egy foglalkoztató szobába, ahol büntetésből ülnünk kellett, és ahol kedvük szerint megvertek bennünket. Ülnünk kellett reggel 7 órától éjjel 10-ig, és nem engedték meg, hogy használjuk a mellékhelyiséget.
A következő nap az őrök nem engedték meg, hogy kimenjek a szobából. Ezt figyelmen kívül hagytam és elindultam az első sorhoz a foglalkoztató szobában. Ott voltam a gyakorlókkal, hogy velük küldjünk őszinte gondolatokat, melyben arra figyelmeztettük az őröket, hogy „Naponta üldözöl minket? Ma nagy árat fogunk ezért kérni.” Az őrök elbújtak az irodában és telefonáltak a felettesüknek, de a felettes nem mert odajönni. Zu Jian őr megpróbálta rákényszeríteni a gyakorlókat, hogy viseljék a rabok névcímkéjét. Megtagadtuk, és Mr. Hong Feng gyakorlót megverték ezért. Később, mikor megtagadtam, hogy leborotválják a fejemet, az elítéltek vadul megvertek és ezt használták példaként, hogy fenyegessék a többi gyakorlót.
Az őrök aggódtak, hogy a gaztetteik nyilvánosságra fognak kerülni. Nem ütötték a fejünket, de megparancsolták a raboknak, hogy rugdossák az oldalunkat. A Mester védelme alatt túléltem kilenc brutális verést az elítéltek egyik bandájától. Az egyik verés alatt fekete vért köptem. Utána azonban minden egyes verés után azonnal felálltam. Hideg vizes zuhany alá állítottak akkor is, mikor a hőmérséklet fagypont alatt volt. Mindezek miatt a rabok találkoztak a megtorlással: fájt a kezük, és a lábuk, mikor megütöttek, megrugdostak minket. A 15 nap alatt, amíg elszenvedtem a legrosszabb visszaéléseket, Feng Jingqiang az ágyban feküdt, test szerte fájdalmai voltak. Utána kérdezte, hogy miért történt ez. Mikor ő megütött engem, azt mondta, akkor félt a legjobban, amikor azt kiálltottam: A Fálun Dáfá jó!”. Mikor az őrök találkoztak a megtorlással, nem mertek minket újra megverni. Addigra az őrök új rabokkal verettek bennünket. Mikor befejezték, Zu Jian őr kedvességet színlelt és ezt mondta: „Nincs több verés.” Én azt mondtam: „A parancsod nélkül, melynek jutalma a rövidebb börtönbüntetés, nem hajlandók üldözni a jó embereket.”
Feng Jingqiang elítélt volt a gengszter csoport vezetője Tuanfent megyében. Könnyes szemmel próbált meg meggyőzni: „Miért nem változtatod meg a véleményed?” Azt válaszoltam: „Ha én engedek, egész életemben bánni fogom, mert a Dáfá helyreigazítja az emberek szívét.”
2011 októberében Xiao Tianbo, Zu Jian és Chen Hao őrök megpróbálták megparancsolni a raboknak, hogy sértegessenek engem, mert mindig ellenálltam mindenfajta üldözésnek. Mióta tanúi voltak a Dáfá csodáinak a testemben, a rabok mind megtagadták ezt. Aztán az őrök az új raboknak parancsolták meg, hogy verjenek engem, és kidolgoztak egy tervet, hogy megakadályozzanak „A Fálun Dáfá jó!” kiabálásában: a foglyok ráléptek a számra, megnehezítve evvel, hogy levegőhöz jussak. Xiao Tianbo úgy gondolta, hogy ez a terv működni fog, és eljött, hogy megmutassa a többieknek a cellámban. Éppen ettem, és nem vettem róla tudomást. Csalódottan otthagyott. Chen Hao őr aztán az irodájába hivatott. Azt mondtam: „Eszem. Nem megyek.” Erőszakkal vittek az irodába, és Xiao Tianbo megparancsolta: „Bilincseljék meg.” Emlékeztem a Mester tanítására:
„Nem lényeges a szituáció, ne engedelmeskedj a gonosz követeléseinek, utasításainak, vagy ösztönzésének. Ha mindenki így tenne, a körülmények nem lennének ilyenek.“
(A Dáfá tanítványainak őszinte gondolatai hatalmasak az Esszenciális dolgok a további haladáshoz II-ből)
A kezemet a mellkasom elé tartottam, és szembefordultam az őrökkel őszinte gondolatokkal. Chen Hao őr megpróbált megmozdítani, de nem sikerült neki. Aztán kiabált és háromszor beleütött ököllel az arcomba. Azt mondtam: „Menj.” Mikor látta, hogy nem sérültem meg, elment a sarokba, a dagadt kezét szorongatva. Xiao Tianbo aztán jött, hogy ököllel üssön az arcomba. Hangosan kiáltottam: „A Fálun Dáfá jó! A gonosz veri az embereket.” Xiao megrémült és a kezével befogta a számat.
Ye Ming és Feng Jingqiang aztán elvonszoltak a szigorú vezetésű körzetbe. Az őrök ott látták, hogy a ruhám elszakadt és ők nem merték bevallani a tettüket, azt mondták, hogy először a kórházba kell vinniük vizsgálatra. Azt mondtam: „Gyakorló vagyok. Nincs bajom.” Igazán nem volt problémám.
Xiao Tianbo, Wang Jie és Mei Dazuo megpróbáltak kijátszani engem a második tartózkodásom alatt a szigorú vezetésű körzetben. Volt egy rabuk, aki úgy tett, mintha gyakorló lenne, és Chen Ying fogoly színlelte, hogy kihallgatják őt a mellettem lévő cellában. A cellámból tisztán hallottam, mit mondanak. Ezt csinálta két napon át és elmondta nekem, hogy átnevelték őt. A Mester adott nekem bölcsességet, és átláttam a trükkön. Xiao Tianbo csalódott volt és egy héttel később visszaküldött az eredeti cellámba.
A gyakorlótársaimnak volt egy mély megértésük a Fá-ról és fenntartották az erős őszinte gondolatokat. Mind a tizenegy gyakorló a második emeleten megtagadta, hogy aláírja a börtön-elhagyási dokumentumot, megtagadták, hogy utazási kedvezményeket kapjanak, és megtagadták, hogy pénzt fogadjanak el a családok által létrehozott számlákról. Nem hagytunk egyetlen foltot sem [a becsületünkön]. Mikor közeledett a szabadulásom napja, az őrök felhívták a Xiantao 610-es Irodát. Wang Yang és több mint tíz ember a 610-es Irodából a börtönhöz hajtott és megpróbált letartóztatni engem, miután elhagytam a börtönt.
A Mester védelmével őszinte gondolatokat használva megcsináltam, hogy ott maradjanak, ahol vannak és szabadon mentem egyenesen haza.
* * *