Szeptember előtt munkát váltottam. Az új munkám nagyszerű lehetőséget adott a szabadságomnak. Van saját irodám és ebédidőm. Néhány hét múlva felfedtem számos emberi ragaszkodásomat. Úgy gondolom, hasznos lehet a gyakorlótársaimnak, ha hallják néhány tapasztalatomat.
Segíteni az embereken, tanulni az igazságot a Fálun Gongról és az üldözéstetésről
Ahogy megismerkedtem néhány új kollégámmal, arra gondoltam, hogy hogyan kellene tisztázni az igazságot a Fálun Gongról és az üldözésről nekik. Pár nappal később észrevettem azt, hogy volt ott egy számítógép, amit nyilvánosan, közösen használnak az irodában. Szünet közben megnéztem az e-mailjeimet. Egy munkatársam kíváncsi volt és rám nézett. Egy idegentől kaptam egy e-mailt. Általában nem nyitok meg ilyen e-maileket, de aznap gondolkozás nélkül megnyitottam. Egy Igazság Tisztázása levél volt a Fálun Gongról. Hangosan olvastam a levelet, azért, hogy ő hallja. Azt mondta „újabban, elég gyakran kap ilyen híreket. Ott szintén vannak hírek az internetről?” Erre én kérdeztem tőle: „Te tagja vagy a Kínai Kommunista Pártnak (KKP), Ifjak Szövetségének, vagy az Ifjú Úttörőknek? Kiléptél ezekből a szervezetekből?” Azt felelte, hogy tagja volt az Ifjú Úttörőknek, de még nem hagyta ott őket. Erre azt mondtam „Ezek a Párt szervezetei nem hisznek a mennyei lényekben. Mostanában sok természeti katasztrófa történik. Ki képes megvédeni minket? Hétköznapi emberek? De ha te otthagyod a KKP-t és a kapcsolódó szervezeteit, a mennyei lények meg fognak védeni téged. Kilépni, egy jó dolog. Miért nem teszed meg?” Egyetértett. Boldog voltam miatta és a tanár elrendezése miatt. Szintén meg akartam köszönni a külföldi gyakorlótársaknak. Megtartom ezt a levelet azért, hogy a jövőben használni tudjam, amikor magyarázom az igazságot a Fálun Gongról másoknak.
A munkám végeztével, egy gyakorlótársam meglátogatott engem és elmondtam neki, hogy mi történt. Ő nem szólt egy szót sem, de azon az estén, túlerőltettem a karomat és megsérült. Nagyon is fájt és egy hónapig tartott, míg helyrejött. Ma, végül megértettem, hogy ez azért történt, mert a szívem nem volt tiszta és a gonosz kihasználta ezt. Ebben a percben megértettem és azonnal kiküszöböltem ezt a kiskaput. Én nem fogom megengedni a gonosznak, hogy sikeres legyen. Aztán őszinte gondolatokat küldtem, de a karom még mindig fájt. Mondtam magamnak: „Az nem elég, hogy a gondolataimmal tagadom a gonoszt, a cselekedeteimnek is ennek megfelelően kell történnie.” Kiegyenesítettem, bár fájt, de fel tudtam emelni. Aztán háromszor megemeltem és a fájdalom sokkal kisebb lett. Abbahagytam a gondolkodást és elkezdtem csinálni, amit nekem kell. Aztán egy rövid időre minden fájdalmam elmúlt. Nagyon rosszul éreztem magam. Arra gondoltam: „Sokszor tettem ezt. Újra és újra így viselkedek. Elismertem a hibáimat és kijavítottam őket és akkor, ugyanolyan hibákat követtem el ismét. Volt állandóan alkalma a gonosznak megtámadnia engem és én problémát okoztam a Tanárnak.”
Élni a Fá Alapelvei alapján
Ebédidő, kezdés délben. Ez az-az időpont, amikor a gyakorlók mindenhol az egész világon, Őszinte Gondolatokat küldenek. Az első két napon, felmentettem magam és ebéd után elmentem Őszinte Gondolatokat küldeni. Azt gondoltam, megtaláltam az utam és hosszú távon kezeli a dolgokat. Ugyan hogy tudnánk Őszinte Gondolatokat küldeni, amikor eszünk és sétálunk, de szerintem előnyösebb, ha ülünk, csendben, amikor Őszinte Gondolatokat küldünk. Különböző hatásokat éreztem. Amíg még zavarban voltam, a főnökünk adott minden munkavállalónak egy uzsonnadobozt és azt mondta nekünk, hogy hozzuk vissza az ebédünket a műhelybe. Ez csodálatos volt.
Amikor én megkaptam az ebédemet, olykor többet kértem. Ez nem lehetséges, hogy a maradékokat visszaküldik, ez pazarlás, én hazaviszem őket és arra gondoltam: „Nagyszerű, most megvan a vacsorám. Holnap még többet fogok kérni.” Azonnal eszembe jutottak a Tanár szavai „Veszteség és Nyereség”. Megszégyenülve éreztem magam, mert még mindig voltak ilyen rossz gondolataim.
Még mérgez a KKP (Kínai Kommunista Párt) kultúrája
Egy napon, szünet közben tanultam a Fá-t (Törvény és Alapelv; a tanításai a Fálun Dáfának), amikor valaki jött és megállt előttem, de nem vettem észre. Megijedtem. Elmerültem a gondolataimban: „Szorgalmasan tanultam a Fá-t, tehát nem figyeltem arra, hogy valaki belépett.” De később, amikor eszembe jutott az eset, azt gondoltam, hogy a lelkesedésem volt a probléma. Azt gondoltam: „Miért féltem abban a pillanatban? Mi volt a félelmem oka? Lehet bármilyen rossz következménye, ha ő megértette azt, hogy én tanultam a Fálun Gong könyvből? Ez nem az, én valami rosszat csináltam. Nekem miért nem kell nyitottnak és tisztességesnek lennem, amikor tanulja a Fá-t?” A Tanár azt szintén mondta, hogy nekünk racionálisan kell érvényesítenünk a Fá-t. Megértettem, hogy az én szívem nem volt tiszta. Amikor magamba néztem, azt láttam, hogy még mindig ott voltak bennem a nyomai a KKP mérgező kultúrájának. És volt még önzés, félelem és a ragaszkodás önmagam védelmére.
Pekingben elhomályosított környezet uralkodik még a KKP kultúrája miatt
Az új munkahelyi környezetem segített nekem felfedezni számos nagyon erős ragaszkodásomat. Ha hallok valamit és avval egyet értek, akkor boldogan hallgatom tovább, ha viszont hallok valamit, amit rossznak tartok, elég kényelmetlenül érzem magamat. Mert befolyása van a KKP kultúrának, néhány ember nagyon féltékeny és versengő jellem. Amikor beszéltek, szavaik puskaporosak voltak. Bár én nem bánnék így másokkal, mint ők, ilyenkor eléggé kényelmetlenül érzem magamat. Valójában el akartam zárkózni az ilyen emberek elől. Amikor olvastam a Tanár Fá-ját „eltűnődtem valamin” a Zhuán Fálunban a helyes állapot, ha a hétköznapi emberekkel a kapcsolatunknál, megőrizzük a személyiségünket és folyamatosan javítjuk karakterünket, azt gondolom: „a gyakorlóknak vannak vándorlásaik az emberi társadalomban. Az emberek, akikkel találkoztam adtak nekem egy lehetőséget a karakterem tökéletesítésére. Érzelgősségek olyan, mint ellenszenv, vagy ellenkezés normális az emberi társadalomban. Nekem másokat jól kell kezelnem, de szigorúnak kell lennem magammal.” Aztán változtattam a magatartásomon, később nem éreztem magam kényelmetlenül, nincs olyan probléma, amit ne fedtem volna fel. A hétköznapi emberek dolgai nem bosszantanak engem.
A Tanár mondta:
„ A művelés alatt minden eszközt be fogok vetni, hogy felfedjem a ragaszkodásaidat, hogy a gyökereiktől tépjem ki őket.” (Gyökerestől kitépni, Esszenciák a további haladáshoz I., 1998. július 6.)
Én fontosnak tartom a Fá szorgalmas tanulását, gondolataink művelését és csináljuk a három dolgot tiszta szívvel.
* * *