Sok ember tud többet kevesebbet a korábbi életeiről. Ez a régi időkben, mikor a művelési kultúra még uralkodó volt, megszokottnak számított. Su Shi története egy jó példa erre.
Su Shi (élt: 1037-1101-ig) ismert volt Su Dongpo-ként is. A legtöbb kínai tudja, hogy egy kíváló irodalmár, festő és kalligráfus volt az északi Song Dinasztiában és egyben ő volt a népszokások minisztériumának titkára is. Amit azonban nem tudnak, az az, hogy ő az előző életeiben egy szerzetes volt. Pontosabban mondva ő többször megemlítette a verseiben és a cikkeiben az előző életeit. Így írt: „Eredetileg én egy művelő voltam, és három életen keresztül műveltem magam lelkiismeretesen. Egyszer azonban tévútra terelődtek a gondolataim, és emiatt száz évig kellett kárhozatban élnem.“ („Nanhua Templom“) „Az utolsó életemben felkerestem Hangzhou-t. Ahová csak megyek, minden ismerősnek tűnik.“ („Vers: Elmúlt látogatások“)
Yuanfeng (1084) hetedik évének áprilisában, mielőtt Su Shi Yunzhou-ba érkezett Yun’an szerzetes azt álmodta, hogy Su Zhe-vel (ő Su Shi testvére) és Cong szerzetessel a Shengshou templomból a városba mentek meglátogatni egy helyet, hogy köszöntsék Wujie szerzetest. Mielőtt Su Zhe mondhatott volna valamit Cong szerzetes megérkezett már. Su Zhe azt mondta: „Éppen most mesélte el nekem Yun’an az álmát. Te is azért vagy itt, hogy álmokról beszélgess?“ Cong szerzetes így válaszolt: „Az előző éjjelen álmot láttam, hárman közülünk elindultak Wujie szerzetest köszönteni.“ Su Zhe tapsolt és nevetett: „Hogy lehet, hogy három ember ugyanazt az álmot látja? Ez aztán igazán különös!“
Röviddel ezután megérkezett Su Shi követe. Azt mondta, hogy éppen most érkezett Fengxin-be, és hamarosan ideér. Su Zhe, Cong szerzetes és Yun’an szerzetes nagyon örültek. A Jianshan templomba siettek, mely körülbelül hatmérföldnyire volt a várostól, hogy ott megvárják Su Shi-t. Amikor Su Shi megérkezett elmesélték neki a közös álmukat. Su Shi elgondolkodott rajta, majd így szólt: “Amikor nyolc vagy kilenc éves lehettem, azt álmodtam, hogy az előző életemben egy szerzetes voltam. Shaanxi keleti részében laktam. Amikor az édesanyám várandós volt egy szerzetesről álmodott, aki nálunk akart éjszakázni. Egy derék szerzetes volt, ugyanakkor egyik szemére vak. Öreg korában Gao’an-ba utazott és Dayu-ban halt meg.“ Erre azt gondolták, hogy a szerzetes körülbelül ötven éve halt meg, hiszen Su Shi akkoriban 49 éves volt. Az időt, a helyet és az álmokat nézve nyilvánvaló volt, hogy Su Shi az előző életében nem más volt, mint maga Wujie szerzetes.
Később így írt Su Shi Yun’an-nak: „Wujie szerzetes nem tartott attól, hogy kinevetik. Ő újra visszatért az emberi világba. Ez egészen különös volt! Ha ténylegesen létezik egy sorsszerű elrendezés Buddhával, akkor lelkiismeretesnek (szorgalmasnak) kell lennem. Igazán boldog lennék, ha visszatérhetnék oda, ahonnan valójában származom.“
Su Shi szeretett szerzetesruhában járni, talán a korábbi életeiből származó sorsszerű elrendezések miatt. Zhe császár a Song dinasztiából egyszer megkérdezte az őrét, Chen Yan-t: „Mit visel Su Shi a hivatalos egyenruhája alatt?“ Chen így válaszolt: „Egy szerzetesruhát.“ A császár felnevetett.
Amikor Su Shi Hangzhou-ban volt barátjával, Can Liao-val felkereste a hosszú életű Istenségek templomát a nyugati tenger partján. Amikor Su Shi körbenézett, így szólt Can-hoz: “Ebben az életemben még soha nem jártam itt, de minden olyan ismerősnek tűnik nekem. Innentől a gyóntató teremig 92 lépcsőnek kell lennie.” A többiek utána számoltak, és valóban pontosan úgy volt, ahogyan mondta. Su Shi tovább mesélt Can-nak: “Előző életemben egy szerzetes voltam a hegyekben. Ebben a templomban laktam.” Ettől kezdve gyakran felkereste a templomot, és sokat időzött el benne.
De ki volt akkor Wujie szerzetes? Azt mesélték róla, hogy az egyik szemére vak volt. Mingwu szerzetes ugyanannál a mesternél tanult, mint Wujie. Egy eltévelyedett gondolat miatt Wujie-nek afférja volt egy lánnyal, Hongliannal. Megsértette a templom szabályait. A szerztestársa, Mingwu, természetfeletti képességei révén szerzett tudomást az afférról. Wujie rettentően szégyellte magát, és elhatározta, hogy a meditációban eltávozik az élők sorából, hogy alávesse magát a reinkarnációnak. Mingwu látta a természetfeletti képességeivel, hogy Wujie a következő életében rossz dolgokat fog mondani Buddháról, ez pedig egy rettenetes sorsot vonna maga után.
Azért, hogy segítsen Wujie-nek Mingwu is átlépett a halál küszöbén meditáció közben, és követte Wujie-t a reinkarnációban. Ebben az életben Wujie-ből Su Shi lett, és Mingwu pedig Su jó barátja lett, Fo’in szerzetes. Kezdetben Su Shi nem hitt a buddhizmusban, és csak dicsőségre és gazdagságra vágyott. Ugyanakkor Fo’in mindenhova követte őt, és folyamatosan rábeszélte, hogy jót cselekedjen, és hogy elérje a megvilágosodást. Idővel Su Shi már egy valóbb életszemléletet ért el, és Fo’in folyamatos segítségével Su Shi is mind jobban ébredezett. Végül ő nem csak a reinkarnációban hitt mélyen, hanem már gyakorolta is a buddhizmust, művelésénél pedig nagyon lelkiismeretes és szorgalmas volt.
Jingguo első évének július 28-i napján, Hui császár uralkodása alatt a Song dinasztia idején Su Shi végül meghalt. Mielőtt eltávozott így szólt a halotti ágya mellett álló három fiának: „Ebben az életemben nem követtem el sok rossz dolgot, ezért nem félek attól, hogy a pokolba kerülnék. Nektek nem kell szomorkodnotok.“ Az embereket figyelmeztette is arra, hogy az Istenségek szintje valóban létezik, sajnálta ugyanakkor, hogy neki már túl késő volt, ahhoz, hogy ezt elérje. Így szólt: „Úgy tűnik, valóban létezik egy nyugati paradicsoma a legnagyobb boldogságnak, de én már nem tehetek semmit.“
Ahogy a művelők közössége már régóta tudja, a reinkarnáció létezik.
Li Hongzhi mester, a Fálun Dáfá megalapítója, azt mondta nekünk:
„Korábban a buddhizmusban már létezett olyasmi, mint az Asura útja, az állat útja, az ember útja, az ég útja és így tovább. Azt mondom nektek, mindegy, hogy ezek milyen utak, mind a három világkörön belül találhatóak, és ez a reinkarnációja az embereknek, állatoknak, anyagoknak, növényeknek és egyéb élőlényeknek a három világkör más dimenzióiban. Ez a kiegyenlítődés, melyet az ok és az okozat közti sorsszerű összefüggés határoz meg, melyet az élőlény a világban jó és rossz cselekedeteivel okozott; melyért viszonzásképpen vagy jutalmat, vagy megtorlást kap. Ez azt jelenti, hogyha te sok gonosz dolgot tettél, akkor te talán egy állat formájában fogsz újraszületni, vagy az is lehet, hogy a pokolba jutsz. Ha te sok jó dolgot cselekedtél, akkor az égben fogsz újraszületni. Az az ég, melyről mi itt beszélünk, azokra az egekre vonatkozik, melyek a három világkörön belüli különféle szinteken találhatóak, ezek is a három világkör területéhez tartoznak, és ugyanúgy alá vannak vetve a reinkarnációnak. Az is lehet, hogy te az emberek között fogod élvezni a szerencsédet, egy magas pozíciód lesz, vagy dúsgazdag leszel, ezeket a dolgokat mind a jó cselekedeteid miatt kapod. Ez jelenti a boldogságot adó, jutalmat.“ („Fá magyarázat a Singapur-i Fá-konferencián 1998-ban“)
* * *
tovább ...