A Holdünnep alkalmából üdvözölte a Dáfá-tanítványokat a Mester és a következőket írta:
"Fá-tanítványok,
legyetek kitartóak töretlen akarattal
Számtalan évek nehézsége ezen időért volt“
(Töretlen akarat, 2005. szeptember 18.)
A Mester szavai nagyon sok Irgalmasságot tartalmaznak és áhitatos elvárásokat a Dáfá-tanítványokkal szemben. A Mester látja, hogy néhány tanítvány hosszú pórázon tartja magát és már nem olyan szorgalmasak. Hagyják magukat a hétköznapi dolgok, különösképpen az emberi érzések által megtéveszteni. A Mester nagyon aggódik.
A Fá-helyreigazítás előrehaladtával a Mester nagy mennyiségű rosszat távolított el, tehát a szituáció Kínában és Kínán kívül is nagyon megváltozott. Az előzőekhez képest a környezet sokkal elviselhetőbb lett. Egy ilyen környezetben nagyon könnyen és jól gyarapszanak a vágyak és a ragaszkodások, amik még nem lettek eltávolítva. Egyes tanítványok észrevétlenül elkezdenek egy kényelmes életet élni, többre becsülik a személyes előnyöket mint a Fá-t. Az igazság hirdetése is háttérbe szorult. Egyes fiatal gyakorlók sok időt töltenek hétköznapi szórakozással, dúskálnak az emberi érzelmekben és már nem tudnak tőlük megszabadulni. A Fá-helyreigazítása, az üldöztetés igaz körülményeinek elmagyarázása és a művelés el lett hanyagolva, bizonyos szempontokból még a hétköznapi ember is jobban viselkedik mint ők, a viselkedésük teljesen ellentmond a művelési elveknek. Egyes tanítványok még hosszú idővel a házasság után is átadják magukat a vágyaiknak, néhányan partner általi zavarás vagy zaklatás következtében még a műveléssel is felhagytak.
Egyes idősebb gyakorlók ragaszkodnak a gyerekekhez kapcsolódó érzelmeikhez. Sokat pazarolnak és sok időt fordítanak arra, hogy a gyermekeiknek vagy unokáiknak segítsenek. Meg akarják őket védeni a melegtől és a hidegtől, állandóan aggódanak és annyira el vannak foglalva ezzel, hogy nincs idejük a Fá tanulmányozására és nincsenek szabad gondolataik az üldöztetés igaz körülményeinek hirdetésére. Egyes kis tanítványok szenvedélyes TV-nézők, játékautomata függők és elfeledik a művelést, sőt még az iskola is el van hanyagolva.
Egyes gyakorlóknak az a véleményük, hogy az elmúlt években sokat tettek a Dafa érdekében, most pedig be akarják hozni azt, amiről úgy gondolják hogy lemaradtak. Sok időt és pénzt fektetnek az üzletbe és a hétköznapi munkába. Egész nap az jár a fejükben, hogy hogyan tudnának még több pénzt csinálni. Így már szinte végkép nem is gondolnak a művelésre és arra, hogy az igazságot hirdessék. Az üzletelésben úgy viselkednek mint a héköznapi emberek. Mivel már nem művelik magukat és nem hirdetik az igazságot, a Xinxing-jük (a szív minősége) is leesett, elkezdenek cigarettázni, alkoholt inni, és még más rossz dolgokat is elkezdenek cselekedni. Ilyesmi gyakran előfordul.
Kedves gyakorlók, legyünk szorgalmasabbak. Ebben a pillanatban minden másodperc „Aranyat ér, sőt többet ér mint az arany“. Nem kellene ragaszkodásainkat szabadjára engednünk, különben az régi hatalmak felerősítík a ragaszkodásainkat és ezáltal könnyen leeshetünk. Mint tudjuk: „A Buddha is leeshet, ha nem tud magán uralkodni, akkor te vagy az első, mert a hétköznapi emberek között művelődsz!“ („Zhuán Fálun“, 6. fejezet) Mindegy hogy egy művelő előzőekben milyen jól művelte magát, az csak akkoriban volt, az nem most van és nem is a jövőben. Nekünk mindenképpen minden időben tartanunk kell őszinte gondolatainkat és őszinte magatartásunkat, hogy felépítsük a jövőnket. Az amit csinálunk, példátlan a történelemben, nem várhatunk a beteljesedésre úgy hogy közben semmit sem akarunk érte tenni.
Egy kínai mondás úgy tartja: „Egy száz mérföldes menetnél, kilencven mérföldnél még csak a felénél vagy“, ez azt jelenti, hogy minél közelebb érünk a célhoz, annál jobban kell erőinket összegyűjtenünk. Ha csak egy lépés hiányzik, ezt a lépést is kitartóan kell a célig végig menni, egészen a beteljesedésig. Ezért: Nem kellene nekünk, akik az igaz Fá-t műveljük, még szigorúbb elvárásokat magunkkal szemben felállítanunk?
* * *
tovább ...