(en.minghui.org) 80 éves Fálun Dáfá-gyakorlónő vagyok. Vidéken nőttem fel, anyám tanított meg arra, hogy jó ember legyek. A középiskola elvégzése után az apám által vezetett vállalatnál dolgoztam, és a Kínai Kommunista Párt (KKP) kultúrája és az ateizmus negatívan befolyásolt. Szerencsére később elkezdtem gyakorolni a Fálun Dáfát (Fálun Gongot), ami teljesen megváltoztatott. Önzetlen és őszintén jó lettem másokhoz. Íme a történetem.
A Fálun Dáfá csodájának megnyilvánulása
A kulturális forradalom és az ateista nevelés miatt egy tiszta szívű emberből harcias emberré váltam. A menny és az istenek tiszteletének a hagyományos értékeit, amelyekkel az általános iskola előtt rendelkeztem, elfelejtettem, és babonának kezdtem tekinteni őket. Anyám akkor hunyt el, amikor a húszas éveim elején jártam, és apám gondoskodott rólam és az akkor kilencéves húgomról a következő 43 évben, egészen a haláláig.
Megtiltotta, hogy anyám sírját látogassuk, mert azt „babonának” tartotta. Eközben az iskoláink és a munkahelyeink folyamatosan ateista ideológiát sulykoltak belénk. Bár hallottam történeteket olyan emberekről, akik természetfeletti képességeket mutattak, mindig babonaként vagy elmebetegségként utasítottam el őket.
Aztán 1996-ban megismerkedtem a Fálun Dáfával, ami teljesen megváltoztatott. Akkoriban több mint 20 napig a Sanghaji Második Katonai Orvosi Egyetemi Kórházban voltam, ahol egy epevezeték-reszekciós műtétre készültem. Két nappal a tervezett műtét előtt a férjem elvitt sétálni a Zhabei Parkba, hogy segítsen enyhíteni az idegességemet. A park bejáratánál több száz embert láttam meditálni. Miután befejezték, odamentem egy hangszórót tartó idős férfihoz, aki elmondta, hogy Fálun Gongot gyakorolnak.
Egy tucat gyakorló körülöttem azt is megosztotta, hogyan gyógyultak meg a súlyos betegségeik, amelyekben szenvedtek, beleértve a különböző ráktípusokat is, a Fálun Gong gyakorlása után. Ámulatba ejtett. Visszafelé a kórházba elmondtam a férjemnek, hogy már nem akarom a műtétet. Az imént hallott csodálatos történetek bátorítottak, és megegyeztünk, hogy hazamegyünk, és elkezdjük gyakorolni a Fálun Gongot.
Két hónappal később a munkahelyemen fizikai vizsgálatot végeztek a dolgozóknak, és az eredményeim azt mutatták, hogy minden normális. Elmondtam a főorvosnak, hogy korábban súlyos betegséget diagnosztizáltak nálam, de elkerültem a műtétet. Azonnal újra megvizsgált, és az eredmények igazolták, hogy teljesen egészséges vagyok.
Még a többi krónikus betegségem is eltűnt, beleértve a térdízületi gyulladást, a mandulagyulladást és a gyomorfekélyt. Ráadásul az álmatlanság, amitől évtizedek óta szenvedtem, megszűnt, miután két hónapig gyakoroltam a Fálun Dáfát.
A Fálun Dáfa rendkívüli hatásai meglepték az egész családomat és a munkahelyem vezetőit. Mindenki dicsérte a Dáfát, mondván, hogy csodálatos. Azóta a családom teljes mértékben támogat, még a KKP általi brutális üldözés kezdete után is.
Lehetőségek kihasználása az igazság tisztázására az emberek számára
Miután a KKP elkezdte a Fálun Dáfá elleni üldözést, kétszer (2005-ben és 2011-ben) ítéltek el illegálisan, összesen hat és fél évre, mert tisztáztam az igazságot az embereknek. A Dáfába vetett hitem a megpróbáltatások alatt is szilárd maradt, és valóban megtapasztaltam a Mester együttérző védelmét.
Amikor az első bebörtönzés után hazatértem, a 610-es iroda, a rendőrség, az igazságügyi hivatal, a rendőrőrsök és a munkahelyem emberei folyamatosan zaklattak. De nem voltam hajlandó feladni a hitemet. Írtam egy tízoldalas levelet, és minden osztálynak adtam egy példányt. Ez nagyon időigényes volt, és az ujjízületeim megduzzadtak. Ekkor úgy döntöttem, hogy megtanulok gépelni, és vettem egy számítógépet, anélkül, hogy tudtam volna, hogyan kell használni az egeret.
Fokozatosan elsajátítottam az internetes böngészést, az operációs rendszerek telepítését, a hibaelhárítást, és még más gyakorlóknak is segítettem a számítógépeik beállításában. Elsajátítottam a cikkek nyomtatását is, és így továbbadhattam másoknak az anyagokat és a plakátokat. Sok példányban nyomtattam ki az igazságtisztázó anyagokat, és még a saját művelési történetemet is belefoglaltam a valódi nevemet használva.
Valahányszor a hatóságok zaklatni jöttek, átadtam nekik egy példányt, mondván: „Nem tudok ennyi embernek mindent egyenként elmagyarázni. Ezért leírtam, hogy milyen igazságtalanul bántak velem. Kérem, olvassák el.” Postai úton is küldtem másolatokat az igazságszolgáltatásban és más illetékes kormányzati szervekben dolgozóknak.
Egyszer egy tucat rendőr jött, és két ember a munkahelyemről, hogy elvigyenek egy agymosó központba. A férjemmel határozottan ellenálltunk. A patthelyzet egy órán át tartott, végül felhívták a rendőrség helyettes igazgatóját. Ő átjött, leült mellém, és azt kérdezte: „Te vagy az, aki a levelet írta? Elolvastam.”
Elmagyaráztam, miért nem megyek az agymosó központba. Dél körül valaki felhívta, és ő kihasználta az alkalmat, hogy elküldje az összes rendőrt. Körbejárta a nappalimat, meglátta Li mester portréját, de nem mondott semmit. Ehelyett azt mondta a két embernek a munkahelyemről, hogy vegyenek nekem ebédet egy közeli étteremben, majd csendben távozott.
A válság békésen megoldódott. Rájöttem, hogy a levelem valóban fontos szerepet játszott a helyzetem megsegítésében, és egyúttal az emberek megmentésében is. Azóta nagyon sokáig nem zaklattak. Később hallottam, hogy az igazgatóhelyettest előléptették. A jó cselekedetéért megjutalmazták.
A COVID-járvány kezdetén ismét elítéltek három évre, mert igazságtisztázó anyagokat osztogattam. Egy fogvatartási központban tartottak, és a Dáfában megszerzett bölcsességemet használtam arra, hogy tisztázzam az igazságot a fogvatartottaknak. A cellában minden este találkozót kellett tartani, így kihasználtam az alkalmat, hogy beszéljek nekik a Dáfáról és az üldözésről. Mivel a térfigyelő kamera be volt kapcsolva, a cellavezető kissé megijedt, és elkerülte, hogy időt adjon nekem a beszédre.
Napközben odamentem hozzá, és elmondtam neki a Fálun Dáfával kapcsolatos tényeket. Két nappal később már a találkozók teljes idejét rám szánta. Megosztottam a rendőrséggel a kihallgatások során folytatott beszélgetéseimet a fogvatartottak előtt, és minden nap egy témára koncentráltam, például: „Miért gyakoroljuk a Fálun Gongot? Miért döntött úgy a KKP korábbi vezetője, Jiang Zemin, hogy üldözze a gyakorlókat? Milyen előnyei vannak a Fálun Gong gyakorlásának? Honnan tudom, hogy a Tiananmen téri önégetés átverés volt? és Mi az igazság a 1999. április 25-i fellebbezésről?” Hozzátettem még történeteket a Tang- és Song-dinasztiák hagyományos kultúrájáról is.
Néhány fogvatartott eleinte félt, és emlékeztetett arra, hogy a megfigyelő kamera hangvezérelt. Azt mondtam nekik: „Csak egyszerűen beszámolok a cellavezetőnek az ügyemről és a kihallgatásokról. Aki meghallgatja a Fálun Gongról szóló igazságot, az áldást kap, beleértve a rendőrséget is.” Sokszor tapssal végződtek a beszédeim. Amikor áthelyeztek a börtönbe, a két cellában 43 fogvatartott már kilépett a KKP-ból és annak ifjúsági szervezeteiből.
Egy idős férfi alig várja, hogy kilépjen a KKP-ből
Egyszer autóval mentem a városba egy barátommal és egy idős férfival, aki a barátom szülővárosából származott. Beszéltem az idős férfinak a Fálun Dáfáról. Párttag volt, és eleinte volt némi ellenállása, de fokozatosan egyetértett azzal, amit mondtam. Amikor azonban megkérdeztem, hogy ki akar-e lépni a KKP-ból, elutasította: „Az én koromban nem volt könnyű belépni a KKP-ba. Öt fiam van. Az egyikük megyei polgármester, a többiek pedig vállalkozók. Soha nem lépek ki.”
Látva az ellenállását, lenyugodtam, és elkezdtem őszinte gondolatokat küldeni, hogy eltávolítsam a más dimenziókban lévő rossz anyagokat, amelyek irányították őt. Amikor közeledtünk az úti célunkhoz, hirtelen hozzám fordult, és azt mondta: „Kérlek, segíts kilépni a KKP-ból.” Bólintottam, és átadtam neki egy Dáfá-amulettet. Kért egy másikat az unokájának. Mondtam neki, hogy terjessze az igazságot a családjának, és hangsúlyoztam, hogy a biztonság érdekében fontos kilépni a KKP-ból. Őszintén megköszönte nekem.
Másnap reggel korán eljött a barátom házához, és megkérdezte: „Az a személy, aki tegnap beszélt velem, még mindig a házadban van? Egész éjjel nem tudtam aludni, és attól tartottam, hogy elfelejti, hogy segítsen nekem kilépni a KKP-ból.” A barátom azt mondta neki, hogy nem fogom elfelejteni. Az öregember ragaszkodott hozzá, hogy felhívjon, hogy megerősítsem.
A barátom elmesélte nekem az öregember kérését, és ez mélyen meghatott. Megértettem, hogy a Mester segít nekünk, ha mi is minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megmentsük az embereket.
Idős asszony mondogatja a szerencsét hozó mondatokat
A barátom 76 éves édesanyját tíz évvel ezelőtt méhnyakrákkal diagnosztizálták, és naponta vérzett. Írástudatlan volt, és sok nehézséget élt át az életében. Azt mondtam neki, hogy gyakran ismételje a szerencsés mondatokat: „A Fálun Dáfá jó, az Őszinteség, Jószívűség, Tolerancia jó”. A lánya is gyakran emlékeztette erre. Az idős asszony megpróbálta, és végül eszébe jutottak a szavak. Folyamatosan ismételgette a mondatokat, amikor fájdalmai voltak. Nem sokkal ezután az állapota jelentősen javult.
Egyszer három napra kómába esett. A gyermekei és az unokái nagyon aggódtak, és azt hitték, hogy nem fogja túlélni. Felöltöztették a szertartásos temetési ruhájába és cipőjébe. Csodával határos módon három nap múlva „magához tért”, és az első dolog, amit kért, egy nagy tál zabkása volt.
Az idős asszony egy látomást írt le, amelyben fáradt volt a futástól, és felszállt egy teherautóra, amelyen sok ember volt. Egy fiatal férfi akkor lelökte a teherautóról, és ő felébredt. A menye azonnal levette róla a temetési ruhát. Furcsa módon a cipője piszkos volt, és a szélei teljesen elkoptak. Tényleg az alvilágba került, miután kómába esett? Az ébredése után folytatta a szerencsét hozó mondatok szavalását. Még tíz évet élt, és békésen hunyt el 86 évesen.
Amikor nemrég a Mester új cikkét tanulmányoztam, megdöbbentett, amikor ezt olvastam:
„A bajok ebben a kaotikus világban arra szolgálnak, hogy az élőlények valami nagyszerűvé válhassanak.” („Miért létezik az emberiség”)
Rájöttem, hogy a világ zavaros természete elkerülhetetlen a végidőben. Az emberi lények mind veszélyben vannak. De a Teremtő együttérző az érző lényekkel szemben, ezért helyreigazítja a Fát. Rajtunk, embereken múlik, hogy a helyes utat válasszuk. Nagy megtiszteltetés, hogy a Mester Dáfá-tanítványainak az egyike lehetek!
Forrás: Witnessing the Miracles of Clarifying the Truth to Save Sentient Beings
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
* * *
tovább ...