(de.minghui.org) Három évvel ezelőtt folyton arra gondoltam, hogy látogassam meg Liu asszonyt, egy 80 év feletti gyakorlónőt, amit meg is tettem. Amikor odaértem, Liu legidősebb lánya nyitott nekem ajtót, és azonnal kiabálni kezdett velem: „Hogy lehet az, hogy az olyan emberek, mint te (Fálun Dáfá-gyakorlók) még mindig rákban betegszenek meg⁉”
Nyugodt maradtam, és arra gondoltam: „Valami helytelent tettem vagy mondtam?” Nem találtam semmi hibásat, ezért azt válaszoltam: „Ó, tényleg? Hol van az édesanyád?” Megnyugodott, és elmondta, hogy az édesanyjánál nemrég hólyagrákot diagnosztizáltak. Az orvos többször is felvette vele a kapcsolatot egy műtét miatt, de a család nem tudta eldönteni, mit tegyen.
„Mit gondol a családod a műtétről?” – kérdeztem. „Mindenki elégedettnek tűnik azzal, hogy anya egészségesen élt a nyolcvanas évei közepéig” – válaszolta. „Egy műtét nem garancia a gyógyulására. Azonkívül a műtőben halál fenyegeti. Egy műtét sokba kerül, és utána még többet szenvedhet.”
„Hogyan látja édesanyád a műtétet?” – „Visszautasította a műtétet, ezért úgy döntöttünk, hogy nem végeztetjük el. Az orvos aláírást kért tőle és a családtagjainktól, hogy elutasítjuk a műtétet” – mesélte a lánya.
Liu asszonyt elég jól ismertem. „Amit az előbb mondtál egy műtétről, amelyet az édesanyád korában végeznek el, annak nagyon is van értelme. Volt-e bármilyen más betegsége az alatt a 20 év alatt, amikor Fálun Dáfát gyakorolt?” – „Nem” – hangzott a válasz.
„Kellett valamilyen gyógyszert szednie?” – akartam tovább tudni. „Egyetlen tablettát sem.”
„Javult a hangulata?” – „Sokkal jobban van, mint korábban!” - mondta a lánya.
Erre azt mondtam neki, hogy az édesanyja „betegsége” illúzió volna, és hogy nem hiába művelte volna magát. De a művelés szempontjából nézve megrekedt a jelenlegi szintjén, és szorult helyzetben van. „Például (a kezemet használtam, hogy segítsek neki megérteni), mondjuk, hogy az édesanyád ezen a szinten van. Nem tudott átmenni egy vizsgán a művelése folyamán. Ez nem azért van, mert nem jó gyakorló. A Fálun Dáfá gyakorlása csak jót tesz a testünknek. A központi kormány 1998-ban végzett egy tanulmányt, és az eredmény az volt, hogy az emberek csak hasznot húznak a Dáfában való művelésből. A gyakorlat nem káros. Te hiszel a buddhizmusban?” A lánya igennel válaszolt.
„Akkor valószínűleg hallottál már Milarepa buddháról?” Bólintott. „Milarepa buddha olyan ember volt, mint mi, mielőtt elérte a megvilágosodást és a mennybe jutott. Nem repülhetett hirtelen az égbe mindenki szeme láttára, mert az emberi testének követnie kellett ennek az emberi világnak a szabályait. Meghalhatott volna például egy betegségben vagy üldözés miatt. De ha az égen repkedett volna körbe, még azok is, akiknek gonosz lelkületük volt, művelni akarták volna magukat. Hittel rendelkezni és megvilágosultnak lenni akkor értelmetlen lett volna. Az nincs úgy?” Ismét bólintott.
„A Fálun Dáfá gyakorlása egy bizonyos időpontban véget ér. Akkor a Dáfával kapcsolatos bámulatos csoda és igazság mindenki számára láthatóvá válik. Ha tehát művelni akarjuk magunkat, követnünk kell Li Hongzhi mester tanítását ebben a világban. A Zhuán Fálun könyvet olvassuk, és az Őszinteség, Jószívűség és Türelem elveit követjük. Miért nem nézed meg magadnak te is a könyvet? Hol van az édesanyád? Mi a szobaszáma? Szeretném meglátogatni.”
Liu asszony lánya felhívta a nővérét a kórházban, és igen, az édesanyja látni akart engem. Délután odamentem.
Az arca sápadt volt, de a hangja még mindig hangos és tiszta. Érdeklődtem az állapota felől. Liu asszony azt mondta, hogy nem volna biztos magában. „Félsz?” – kérdeztem. Bólintott.
Megosztottam vele a megértésemet: Egy ilyen helyzetben meg kellene őriznünk a nyugodt szívünket, és el kellene gondolkodnunk önmagunkon. Amikor veszélyben vagyunk, még mindig tudatában kell lennünk annak, hogy Dáfá-gyakorlók vagyunk, és meg kell őriznünk az őszinte gondolatainkat. A Mester vigyáz ránk!
Aztán felolvastam neki a következő részt a Mester egyik előadásából:
„Ha egy tanulónál súlyos betegségkarma jelenik meg, ez két célra szolgál, semmi másra. Az egyik az, hagyják nála ezt az állapotot felmerülni, hogy lássák, hogyan értik meg ezt a többiek. Meg lesz nézve, hogyan mozdul meg a szíved. Látni akarja, hogy a szíved megmozdul-e, nem így van? Mindenkinél megmozdul a szív: Ó, olyan jól művelte magát, hogyan történhetett hát ilyesmi nála? Aztán már minden lehetséges ragaszkodás és emberi érzület feljön. Némelyek azt gondolják: Ha ő már így van, hát én még megcsinálhatom? Minden lehetséges emberi gondolat feljön. Akkor azt mondják a régi erők: Nem tettem én ezt helyesen? A cél, hogy olyan erősen hagytam fellépni a betegségkarmáját, pont abban rejlik, hogy megvizsgáljam, hogy nekik őszinte gondolataik vagy emberi gondolataik vannak. Nem tettük mi ezt helyesen? Láttad, hogy az emberi gondolatok mind újra feljönnek (a felszínre jönnek) a tanítványaidnál? Ha olyan sok emberi gondolat jött fel, akkor mi ahhoz kell igazodjunk és tegyünk valamit. Így annak a tanulónak a betegségkarmája fel lesz erősítve, hogy megnézzék, művelitek-e még magatokat.” (Fá-magyarázat San Franciscóban 2005-ben, 2005.11.05.)
„A másik célpont ő saját maga. Hogyan művelte magát az, akinél feltűnt a betegségkarma? Eléri-e, hogy ezen körülmények között olyan erős őszinte gondolatokkal átjusson? Valóban el tudja érni, hogy saját magát egy istenségnek tekintse és hogy egyáltalán ne vegye a szívére? Ma olvastam egy beszámolót a Minghui honlapról. Volt egy női tanuló, a lába szilánkokra tört a veréstől, a lábát begipszelték a csontok összeillesztése nélkül. Ez a tanuló egyáltalán nem gondolt arra, hogy nyomorékká válhatna és egyáltalán nem vette ezt komolyan. Minden nap olvasta a Fá-t és nagyon erős őszinte gondolatai voltak. Mihelyt egy kissé ülni tudott, csinálta a gyakorlatokat. Az orvosok megmondták neki, hogy a lába a csontok összeillesztése nélkül lett begipszelve, ezt a börtönnek a kórháza tette. Ő egyáltalán nem aggódott és a lótuszülésben való gyakorlatot akarta végezni. Akkor is, mikor a fájdalom alig volt kibírható, kitartott, később eltűnt a fájdalom és a lába meg lett gyógyítva (meggyógyult). Most úgy táncolhat, mint ugrálhat is, nem történt semmi, pontosan úgy, mint egy normális embernél. (taps) Aki közületek így tud cselekedni, akkor a régi erők abszolút nem fogják merni, hogy elkövessenek vele szemben valamit. Aki ezt el tudja érni, az a vizsgán is átjuthat. Mit jelentenek hát az őszinte gondolatok? Ezek pontosan az őszinte gondolatok.” (uo.)
Liu asszony el volt ragadtatva: „Ez az! Azt hittem, már nincs remény!” Sohasem járt iskolába, de szilárdan hitt a Mester szavaiban. Ez fontos volt! A következő napokban meglátogattam Liu asszonyt, és felolvastam neki a Mester tanítását. A gondolatainkat is kicseréltük, és megtárgyaltuk minden felmerülő kérdését. Elég erős volt ahhoz, hogy két héttel később kiengedjék a kórházból. Ezután néhány gyakorló elment Liu asszony otthonába, és együtt tanulta vele a Fát.
Liu asszony hamarosan 90 éves lesz, de még mindig rendületlenül jár egy Fá-tanulócsoportba. A Mester vigyáz rá!
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Angol változat: Helping a Practitioner Going Through Sickness Karma
Forrás: Einer Mitpraktizierenden helfen, Krankheitskarma zu überwinden
* * *
tovább ...