(de.minghui.org) Több mint 70 éves vagyok, és 22 éve művelem magam a Mester védelme alatt. Szeretnék beszámolni arról, hogyan léptem ki az emberi létből és hasonultam a Fához.
Megérteni, hogyan lépjünk ki az emberi létből
Amikor 1998-ban elkezdtem a művelést a Fálun Dáfában, jó környezetben tartózkodtam. A gyakorlóhelyen végeztem a gyakorlatokat, jártam a Fá-tanulócsoportba, és művelési tapasztalatokat cseréltem a gyakorlókkal. Gyorsan megemelkedtem a művelésben.
Akkoriban sok betegség-karmát kellett törlesztenem, és más nehézségekkel is találkoztam. Amikor az egyik nehézséget legyőztem, már jött a következő. A kollégáim nem értették, miért van olyan sok nehézségem az egészségtől kezdve a családon át a munkahelyig. Azt kérdezték tőlem: „Te olyan jó ember vagy, de miért van ennyi egészségügyi problémád és egyéb nehézséged?”
Bár eleinte úgy tekintettem a nehézségekre, mint valami jó dologra, hogy megemeljem a xinxingemet [1] és magamba nézzek, de az emberi mivolt szemszögéből tekintettem rájuk.
Amikor egy másik gyakorlóval beszélgettem erről, a Mester rajta keresztül jelezte: „Ki kell lépned az emberi létből!” Nem értettem azonban, hogy mire gondolnak ezzel. Azt sem tudtam, hogyan lépjek ki az emberi mivoltomból.
Nagyon elfoglalt voltam az oktatói és kutatói munkámmal, és nem tanultam különösen gyakran a Fát. Nem tudtam, hogyan kellene magamba néznem és igazán művelnem magam. Csak újra és újra elszavaltam a verseket a Hong Yinből, még járás közben is.
A Mester azt mondta:
A Daóban
A szív nem időzik ennél – Nincs vitában a világgal.
Anélkül nézni, hogy lásson – Nincs eltévedve, nincs összezavarva.
Anélkül hallgatni, hogy halljon – A szív nincs megérintve.
Anélkül enni, hogy ízlene – Elválasztani a száj ragaszkodását.
Anélkül cselekedni, hogy törekedjen – Mindig a Daóban.
Nyugodt, anélkül hogy gondolkodjon – A titokzatos és a csodálatos, látható.
(A Daóban, 1996.01.04., Hong Yin I)
Fokozatosan megtanultam azáltal művelni magam, hogy a Fá követelményeit követtem. Megtanultam, hogy minden problémát a Fával ítéljek meg. Már nem törekedtem önigazolásra és személyes nyereségre, hanem könnyedén meg tudtam oldani a hétköznapi emberek minden problémáját.
Hamarosan megállapítottam, hogy a környezetem jobbá változott, és kigyógyultam a sok betegségből, amellyel a gyakorlás előtt rendelkeztem. Egy nap becsuktam a szemem, és arra gondoltam: „A Mester közvetlenül mellettem van.” Éreztem, hogy a föld fokozatosan eltávolodik tőlem, és egyre kisebb lesz, amíg már nem láthattam. Önmagam igazolása és a személyes nyereségre való törekvés, mindezek a dolgok, amelyeket korábban nagyra becsültem, jelentéktelenné váltak. Első alkalommal éreztem azt a boldogságot, amikor valaki kilép az emberi létből.
Az emberi gondolkodásmód elengedése a kritikus pillanatokban
Tíz évvel ezelőtt, egy otthoni ebédszünetben hirtelen gyomorfájásom lett. A fájdalom egyre erősebbé vált, és már nem tudtam felegyenesedni. Kivert a hideg verejték, és nem tudtam többé kinyitni a szemem. Nem volt erőm többé, és nem tudtam egyenesen állni. A fájdalom olyan erős volt, hogy majdnem összeestem.
Azon töprengtem, mit tehetnék. Először egészen emberien gondolkodtam: „Ha a földön fekszem, akkor az ajtóhoz fogok kúszni, hogy valahogy kinyissam az ajtót, és segítséget hívjak.” Hirtelen egy gondolat villant át a fejemen: „Ki vagyok én? Én egy Dáfá-tanítvány vagyok! Hogyan kérhetnék segítséget a hétköznapi emberektől?” Felegyenesedtem és azt kiáltottam: „Én Li Hongzhi mester egyik tanítványa vagyok. Minden gonosz szellem, aki üldözni merészel engem, azonnal megsemmisül!” Elmondtam a Mesternek azokat a szavait is, amelyeket az őszinte gondolatok küldésénél mondanak: „A Fá helyreigazítja a világegyetemet! A gonosz teljesen megsemmisül!”
Fokozatosan megnyugodtam, és képes voltam magamba nézni. Néhány perccel később a fájdalom hirtelen eltűnt, mintha semmi sem történt volna. Mivel megváltoztattam a gondolataimat, néhány perc alatt le tudtam győzni az élet és halál próbáját. Megköszöntem a Mesternek, hogy elvette a karmámat és elviselte a fájdalmat helyettem. „Köszönöm Önnek, tisztelt Mester, hogy megvédett!”
Tegyük fel, hogy a döntő pillanatban nem szabadultam volna meg az emberi gondolkodásmódtól, és nem hittem volna a Mesterben és a Dáfában, akkor talán kórházba mentem volna. Ez nehézségekbe juttatta volna a családomat, és rossz fényt vetett volna a Dáfára. Amikor a családom később tudomást szerzett erről, nagyra értékelték a Dáfát, és nagyon támogattak engem a Dáfá gyakorlásánál.
A mélyen gyökeredző emberi nézetek elengedése
Amikor 60 éves voltam, néhány „öregedési jelenség” mutatkozott meg nálam. Eltekintve a fogászati problémáktól zsibbadást éreztem a jobb lábujjamban, romlott a látásom, és kissé megsüketültem a jobb fülemre. Amikor hosszabb időn át olvastam, már nem tudtam tisztán látni. Ez befolyásolta a Fá-tanulásomat, ami nem kis probléma volt.
Mindig, amikor az öregség tünetei jelentkeztek, magamba néztem. Egy idő hosszán át az volt az érzésem, hogy fogságba estem az öregedési folyamatban, és egy rossz anyag irányít. Egyik problémába ütköztem a másik után, ami közvetlenül akadályozott abban, hogy tegyem a három dolgot.
A Mester azt mondta:
„A test és a lélek kettős művelésének kérdését már részletesen elmagyaráztam nektek. A test és a lélek kettős művelése azt jelenti, hogy a xinxing művelése mellett a testet is műveljük, ami egyben a benti átalakulását is jelenti. Az ember sejtjeit egy lassú átalakulási folyamat következtében nagyenergiájú anyagok váltják le, ami lelassítja az öregedési folyamatot is. A test lassanként fiatalodni kezd és át fog alakulni, míg a végén teljesen helyébe lép a nagyenergiájú anyag. Ezt követően a test már teljesen másmilyen anyagi összetételű. Mint ahogy mondtam, a test innentől kezdve már kilépett az öt elemből. Mivel már nincs az öt elemben, ezért ez a test nem mulandó.” (Zhuán Fálun - 5. előadás - A test és a lélek kettős művelése)
Én művelő vagyok, ezért nem fogok úgy öregedni, mint egy közönséges ember, és határozottan elutasítok mindent, amit a régi erők rendeztek el. Mivel mi nem állunk a régi erők irányítása alatt, semmi közünk sincs hozzájuk. Én csak a Mester által elrendezett művelési utamon járok.
Kezdtem úgy tekinteni a koromra, mint egy számra, és búcsút mondtam annak a gondolatnak, hogy „az öregedéssel öregszem”. Azt gondoltam: „A különböző helytelen tüneteket egy Dáfá-gyakorló őszinte gondolataival kell kezelnem, magamba kell néznem, el kell távolítanom a ragaszkodást, emelnem kell a xinxingemet, és őszinte gondolatokat kell küldenem.” Így gyakrabban és hosszabb ideig küldtem őszinte gondolatokat.
Egy reggel, amikor őszinte gondolatokat küldtem, láttam néhány rossz dolgot előttem. Amikor követtem őket, egy nagy térre futottak, és elbújtak egy csendes helyen. De megtaláltam őket, és feléjük rohantam. Rájuk mutattam és azt kiáltottam: „Eltávolítani!” Azonnal felrobbantak, mint egy fekete gombaszerű felhő, amely aztán felszállt az égbe. Azt gondoltam magamban: „Végre megsemmisítettem őket.” De a felhő hirtelen újra szétterült, és egy fekete területet borított be, amely akkora volt, mint az ég. Csapdába estem alatta, pánikba estem, és nem tudtam, mit kellene tennem.
Ebben a pillanatban egy hangot hallottam a levegőben: „Ugorj ki!” Tudtam, hogy a Mester volt az, aki segít nekem. Felugrottam, és azonnal egy teljesen új világot láttam, ahol tiszta volt az ég, és sütött a nap. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel. Hirtelen tengernyi virágot láttam magam előtt. Csodaszép volt! Tudtam, hogy a Mester bátorít engem, és segít kiszabadulni a régi erők béklyóiból.
Amikor magamba néztem, és elengedtem a ragaszkodásaimat, az összes öregkori tünet eltűnt, és minden visszatért a normális kerékvágásba. Nagyon energikus vagyok, és teszem a három dolgot.
A körülöttem levő emberek azt mondják, hogy sokkal fiatalabbnak néznék ki. A hajam sötét. Nincsenek ráncaim, a látásom ugyanolyan jó, mint fiatal koromban. Az emberek gyakran azt hiszik, hogy csak 50 év körüli vagyok, ami nagyon megkönnyíti számomra, hogy tisztázzam az igaz körülményeket és megmentsem az embereket. Aztán megmondom nekik, hogy 70 éves vagyok és a Fálun Dáfát gyakorlom. Sok ember ismerte fel rajtam keresztül a Fálun Dáfá erejét.
Minden gyakorló képes erre, ha valóban műveli magát és kilép az emberi mivoltából. Megállapítottam azonban, hogy sok gyakorló nem fordít figyelmet az emberi nézetek eltávolítására. Azoknak a gyakorlóknak, akik már hosszú ideje szenvednek a betegség-karmától, befelé kell nézniük, és felül kell vizsgálniuk a művelési állapotukat. A legtöbb ilyen eset a hírnévhez, az emberi érzésekhez és az emberi világ sok más dolgának a hajszolásához való ragaszkodásra vezethető vissza.
A Mester azt mondta:
„Hírnév, vagyon, érzelem és szeretet mind hiábavalók”
(A Fára várva, 2009.02.20, Hong Yin III)
El kell engednünk minden ragaszkodást és emberi gondolatot, olyan gyorsan, mint lehetséges. Sok gyakorló tudja, hogy könnyedén kellene vennie az előnyöket, a saját érdekeket és az érzéseket, de nehezére esik ezt a gyakorlatba átültetni. Hogyan lehet eltávolítani a ragaszkodást? Többet kellene tanulnunk a Fát, és mindenekelőtt jól kellene tanulnunk. Minden gondolatunkat és cselekedetünket is a Fához kellene igazítanunk, hogy kijavítsuk magunkat, és a Mester által előrelátott művelési úton kellene végigmennünk.
Például, amikor kívülről megtanultuk a Fá egy szakaszát, alkalmaznunk kell azokat a Fá-alapelveket, amelyeket éppen megtanultunk, és meg kell néznünk, hogy van-e valami, amit nem csináltunk jól. Kérjünk segítséget a Mestertől. Gondoljunk kevesebbet a fellépett zavarásra, inkább csak a Fára. Ezen a módon gyorsan kiléphetünk az emberi nézetekből, és kiszabadulhatunk a nehézségekből.
A Mester azt mondta:
„Ha nem változtatod meg az emberi logikádat, amit átlagos emberként évezredek alatt mélyen a csontjaidban formáltál, nem leszel képes elszakadni ettől a felszínes emberi külsőségtől és nem fogod tudni elérni a beteljesülést. Nem tudod mindig számon kérni tőlem, hogy távolítsam el neked a karmát, miközben te nem emeled magad igazán a Fá megértési folyamatában, és nem kerekedsz az emberi felfogás és megjegyzések fölé. Gondolkodásmódod, felfogásod és az általad felém és a Dáfá felé irányuló megbecsülésed mind a hagyományos emberi gondolkodás eredménye. Amit én tanítok neked, az valójában a hagyományos embereken túl történik és a Dáfát az értelem segítségével ismeri fel igazán.” (Tanulságos tanácsok, 1996.09.10., Esszenciák a további haladásra I. rész)
Felismertem, hogy a művelés könnyebben és súrlódásmentesebben folyik le, ha egybeolvadunk a Fával és mindenkor kilépünk az emberi mivoltunkból. Akkor jobban fogjuk csinálni a három dolgot.
Amikor például konfliktusok merülnek fel a gyakorlók között, már nem ítélkezem azon, hogy kinek van igaza, vagy kinek nincs. Csak azt gondolom, hogy itt az ideje, hogy félretegyem a gyakorlótársakkal szembeni érzéseimet, és megemeljem a xinxingemet. Azt mondom magamnak, hogy a gyakorlótársnőm azért volt dühös, mert a karmám behatolt az ő térmezőjébe. Ha ellenben én leszek dühös, ugyanezen a módon gondolkodom. Megállapítom, hogy a konfliktus azonnal megszűnik, amikor túl tudok lépni a helyesen vagy helytelenen.
Amikor hétköznapi emberekkel kerülök konfliktusba, normális módon azt gondolom: „Mindenkinek más a temperamentuma és mások a tulajdonságai. Tehát mindenki másképp jár el a dolgokkal. Az emberek ráadásul ennek a nehéz társadalomnak a hatása alatt állnak, ezért mindannyian önző módon cselekszenek.” Mivel nem tudom irányítani és megváltoztatni azt az utat és módot, ahogyan mások szemlélik a dolgokat, egyszerűen úgy állok hozzá, hogy minden úgy lesz, ahogyan lennie kell. A konfliktus azt a célt szolgálja, hogy megemelje a xinxingemet. Tehát inkább a Fával foglalkozom, ahelyett, hogy azon gondolkodnék, hogyan oldjam meg a problémát. Ezen a módon kevésbé zavarnak.
Ha jól tanuljuk a Fát, akkor kiléphetünk az emberi mivoltunkból, egybeolvadhatunk a Fával, és jobban járhatjuk a művelés végső útját.
[1] Gondolkodásmód
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Angol változat: Walk Out of Humanness and Melt into the Fa
Forrás: Das Menschliche loslassen, mit dem Fa verschmelzen
* * *