(de.minghui.org) Gyermekként sok kérdést tettem fel. Emlékszem, hogy egyszer, három vagy négyéves koromban, vacsora után kimentem, hogy megnézzem a csillagos eget. Megkérdeztem a csillagokat: „Ti is úgy néztek engem, mint ahogy én nézlek titeket?” Ez volt a legelső alkalom, amikor elkezdtem gondolkodni azon, hogy honnan származik az emberiség.
Ahogy idősebb lettem, még mindig tudni akartam, honnan jönnek az emberek, és hová tartanak.
Az evolúciós fa és a génmutáció
A jelenlegi tankönyvek szerint minden élet egy közös eredetre vezethető vissza egy családfa, más néven evolúciós fa mentén. Az alacsonyabb rendű szervezetek alkotják a fa gyökereit, és az ágak és elágazások mutatják a magasabb rendű szervezetekké való fejlődést. De lehet-e hinni ennek a feltételezésnek?
Röviden mondva az evolúciós fa szószólói azt a feltevést képviselik, hogy minden élet egy közös ősre vezethető vissza a mutáció és a természetes kiválasztódás révén. Ennek a feltevésnek azonban számos gyenge pontja van. Először is, nem lehet bizonyítani, hogy minden egy közös őstől származik. Pontosabban mondva „a probléma az, hogy a különböző gének alapján szintén különböző, ráadásul egymásnak ellentmondó evolúciós elméleteket lehet felállítani”. Ezt írta Eric Bapteste, a Pierre és Marie Curie Egyetem evolúcióbiológusa a New Scientist 2009-es „Miért tévedett Darwin az életfával kapcsolatban” (Why Darwin was wrong about the tree of life [1]) című cikkében.
Másodszor, a biológusok azt vallják, hogy új fajok véletlenszerű mutációk révén jöttek létre. Sok tudós azonban úgy találta, hogy ez nincs így. „Mindig is úgy szemléltük a mutációt, mint egy alapjában véve véletlenszerű jelenséget az egész genomban” – jegyezte meg Grey Monroe, a Davis-i Kalifornia Egyetem adjunktusa. „Kiderült, hogy a mutáció egyáltalán nem véletlenszerűen lép fel, mert úgy történik, hogy az hasznos a növény számára. Teljesen új módon kell gondolkodnunk a mutáció fogalmáról.”
Monroe Detlef Weigellel, a tübingeni Max Planck Biológiai Intézet tudományos igazgatójával együtt publikálta az eredményeit a Nature 2022-es, „Mutation bias reflects natural selection in Arabidopsis thaliana” [2] (A mutációs torzítás az Arabidopsis thaliana természetes szelekcióját tükrözi) című cikkében. A két tudós azt írta: „Arra a következtetésre jutottunk, hogy az epigenomhoz kapcsolódó mutáció olyan irányba mutat, amely csökkenti a káros mutációk fellépését a lúdfűben (Arabidopsis thaliana), és ezzel megkérdőjelezi azt az uralkodó paradigmát, miszerint a mutációk az evolúció véletlenszerű és irányítatlan jelenségei.”
Történelem előtti civilizációk
Vannak más felfedezések is, amelyek összeegyeztethetetlenek az evolúciós elmélettel, mint például a történelem előtti leletek szerte a világon.
Példaként említhető a Harappa-civilizáció, amely i. e. 3300 körül érte el a csúcspontját a mai India területén és Mohendzsodáro (egy pakisztáni város) közelében. A régészeket lenyűgözte a fejlett építészet, az alapvető közművek és a kifinomult leletek. E civilizáció hirtelen hanyatlása egybeesik a Mahábhárata című szanszkrit eposzban leírt szörnyű háborúval. Ebben „ezer napnál is fényesebb” robbanásokat írnak le. Az irodalmi mű azt mutatja be, hogy az emberek egy pusztító háború után hogyan veszítették el a hajukat és a körmeiket, mert szennyezett élelmiszerrel kellett táplálkozniuk. Ez olvasható a Times of India 2019 márciusában megjelent cikkében, amelynek címe: „Researchers find proof of ancient ’atomic war’ a great many years before” [3] („Kutatók bizonyítékokat találtak a számtalan évvel ezelőtti ősi »nukleáris háborúra«”). A leírtak valóban egy nukleáris háborúra utalnak.
Sok más hasonló felfedezés is történt ebben a tekintetben. Kétmilliárd évvel ezelőtti atomreaktorokat találtak az afrikai Gabonban, amint arról a Scientific American és más folyóiratok beszámoltak. Egy emberi cipő lenyomatát is megtalálták a mintegy 500 millió éves trilobita-kövületekben, míg a franciaországi 65 millió éves krétakori mészkőben félig ovális fémcsöveket találtak. A quiriguai maja sztélé (domborműves díszítésű, feliratos kőtábla, oszlop) 400 millió évvel ezelőtt dokumentálta a Nap helyzetét. Az Argentínai öbölben 3,5 millió évvel ezelőtti tűzkövek és kandallók bukkantak fel, Massachusettsben pedig megtalálták a dorchesteri edényt, egy 6 millió évvel ezelőtti vázaszerű fémtárgyat.
Ezek az eredmények megkérdőjelezik az evolúció elméletét, és arra utalnak, hogy már régen léteztek ősi civilizációk. Végül is a primitív ősemberek vagy őseik nem tudtak volna ilyen fejlett technológiákat uralni. Ez azt jelenti, hogy elfogulatlannak kell lennünk ahelyett, hogy elfogadjuk a darwinizmust úgy, ahogy van.
Szellem és anyag
A modern tudomány az anyagi világgal foglalkozik, és ritkán értékeli a szellemi jelenségeket. A következőkben néhány olyan tanulmányt tekintünk át, amelyek újragondolásra ösztönöznek ezen a területen.
Cleve Backster hazugságvizsgálókkal végzett kihallgatásokat a CIA számára, és 1966-ban a következő kísérletet hajtotta végre. A hazugságvizsgáló elektródáit egy növény leveleire helyezte. Ezután megöntözte a növényt, és megfigyelte a reakcióját. A hazugságvizsgáló ezután olyan görbét rajzolt, amely egyébként csak boldog embereknél fordult elő. Amikor arra gondolt, hogy elégesse a növény egy levelét, a hazugságvizsgáló olyan görbét rajzolt, amely félelemre utalt. A csoportja később 25 különböző növénnyel végezte el a kísérletet, és hasonló eredményekre jutott.
A japán Dr. Masaru Emoto a víz molekuláris szerkezetével kísérletezett. Megállapította, hogy a szavak, a képek és a zene megváltoztathatják a víz szerkezetét. Herbert Gasser és Joseph Erlanger, akik 1944-ben mindketten Nobel-díjat kaptak, úgy vélték, hogy az emberi gondolatok egyfajta energia, amely ebben az anyagi térben az elektromágneses hullámokhoz hasonlítható. I. M. Kogan szovjet fizikus úgy vélte, hogy a gondolatok hosszúhullámúak, és körülbelül 10 joule energiát hordoznak.
Létezhetne más élet is
A mi látható világunk mellett a tudósok felfedezték más dimenziók létezését is. A szuperhúr-elmélet szerint a világegyetem állítólag tíz különböző dimenzióban létezik.
Avi Loeb, aki 2011 és 2020 között a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének az elnöke volt, nem tartotta képtelennek, hogy a világegyetemünket egy fejlett technológiai civilizáció laboratóriumában hozhatták létre. „Mivel a világegyetemünk lapos geometriájú, nulla nettó energiával, elképzelhető, hogy egy fejlett civilizáció kifejlesztett egy olyan technológiát, amely kvantumalagúton keresztül a semmiből egy mikrokozmoszt hozott létre” – írta a Scientific American 2021-ben megjelent cikkében. A cikk címe: „Was Our Universe Created in a Laboratory?” [4] („A világegyetemünket laboratóriumban hozták létre?”).
„Ez az eredetünk magyarázatára tett kísérlet egyesíti a vallási elképzelést egy Teremtőről a kvantumgravitáció világi elképzelésével. Eddig egyetlen elmélet sem volt képes arra, hogy a modern fizika két pillérét, a kvantummechanikát és a gravitációt egyesítse” – írta a cikkben. „De egy fejlettebb civilizáció talán képes lett volna erre a bravúrra, és kifejlesztett volna egy technológiát a mikrokozmoszok létrehozására.”
***
Egy pillantás vissza a történelembe azt mutatja, hogy a nagy felfedezések csak azért váltak lehetővé, mert az emberek nem ragaszkodtak szűklátókörűen az addig ismert fogalmakhoz.
[1] https://www.newscientist.com/article/mg20126921-600-why-darwin-was-wrong-about-the-tree-of-life/
[2] https://www.nature.com/articles/s41586-021-04269-6
[4] https://www.scientificamerican.com/article/was-our-universe-created-in-a-laboratory/
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Angol változat: [Selected Opinion Articles] The Limitations of Modern Science: From Evolution to Prehistoric Civilization and Beyond
* * *
tovább ...