(de.minghui.org) A szüleim mindketten egyetemen tanítanak. Amikor kicsi voltam, édesanyám rossz egészségi állapottól szenvedett. Gyakran panaszkodott fejfájásra és fájó végtagokra, rendszeresen orvoshoz járt. Sem a nyugati orvoslás, sem a kínai orvoslás nem segített rajta, még a qigong-gyakorlatok sem.
Apám egészsége sem volt jó. Súlyos neuraszténiában szenvedett, és gyakran szenvedett álmatlanságban.
Rossz egészségi állapotuk miatt a szüleim rosszkedvűek voltak. Gyakran veszekedtek, ami elszomorított. Emlékszem egy napra, amikor kora reggel összevesztek. Fogtam az iskolatáskámat, és sírva mentem az iskolába. A második és harmadik osztályban sokáig attól féltem, hogy a szüleim elválnak.
Találkozás a Fálun Dáfával
1997 nyarán édesanyámmal meglátogattuk a nagymamát néhány napra. Egy rokon bemutatta anyámnak a Fálun Gongot, más néven Fálun Dáfát, és elvitte egy közeli gyakorlóhelyre.
Amikor édesanyám először végezte a Fálun Dáfá-gyakorlatokat, olyan nyugodtnak és békésnek érezte magát, amit még sohasem élt át azelőtt. Amint a zene elhallgatott, felkiáltott, mint egy kisgyerek: „Hű, ez a gyakorlat csodálatos!” A gyakorlók bátorítására elkezdte gyakorolni a Fálun Dáfát.
Hazahozta a Fálun Gong egy példányát. Úgy kezelte a könyvet, mint egy kincset, és gyakran olvasta. Néha még akkor is magával vitte, amikor elment velem a parkba, és olvasott, amíg én játszottam. Olvasás után mindig vidám volt.
Anyám hamarosan felépült minden betegségéből. Később megvásárolta a Zhuán Fálunt, a Fálun Dáfá fő művét, valamint más Fálun Dáfá-könyveket, és létrehozott egy gyakorlóhelyet az egyetemen. Néhány munkatársa észrevette a drámai változásait, és jöttek, hogy megtanulják a Fálun Dáfát.
A Fálun Dáfá gyakorlása előtt anyám gyakran haragudott apámra, amiért nem végzett házimunkát. Mióta elkezdte gyakorolni a Fálun Dáfát, abbahagyta a panaszkodást és a dühöngést, és minden házimunkát jó hangulatban végez. Tőle tanultam meg, mit jelent panaszkodás nélkül elviselni a nehézségeket.
Egyszer apám napokig álmatlanságban szenvedett. Anyám felolvasta neki a Zhuán Fálunt. Egy idő után apám elaludt, és csak hajnalban ébredt fel. Boldogan mondta: „Régóta nem aludtam ilyen jól! Ez a könyv csodálatos!” 1998-ban ő is elkezdte gyakorolni a Fálun Dáfát.
Amióta a szüleim művelik magukat, a családunk élete harmonikusabbá vált. Nem kellett aggódnom amiatt, hogy elválnak, és szintúgy elkezdtem gyakorolni a Fálun Dáfát. Minden reggel a szüleimmel végeztem a gyakorlatokat, hallgattam a mester előadásait és olvastam a Zhuán Fálun című értékes könyvet.
Közepes tanulóból kitűnő tanulóvá fejlődtem. Az osztálytársaim szülei gyakran érdeklődtek az édesanyámnál: „Mi történt, hogy a lánya iskolai teljesítménye hirtelen ennyit javult?”
A Mester azt mondja:
„A felnőttek már a kezdetektől azt tanítják a gyerekeknek, hogy „tanulj meg ravasznak lenni”, hogy a gyerek később talpon maradjon a hétköznapi emberek társadalmában. Világegyetemünk szemszögéből kiindulva maga a szó „ravasz” már eleve helytelen, mivel a természetes utat követjük, és könnyen vesszük személyes érdekeinket. Ő annyira ravasz, és csak a személyes érdekek után vágyik. „Ha bosszantott valaki, menj panaszkodni a tanárához vagy a szüleihez”, „ha pénzt találsz a földön, vedd fel” – így nevelik a gyereket. Ahogy már egész kis kora óta egyre többet és többet átvesz ebből, egyre önzőbb is lesz a hétköznapi emberek társadalmában; magáévá teszi majd mások előnyeit, és dőt fog veszíteni.” (Zhuán Fálun - 2. előadás - Az égi szemről)
A Fálun Dáfá gyakorlása nélkül a szüleim azok közé tartoznának, akiket a Mester fenti szavai leírtak. Szerencsére a szüleim művelik magukat és követik a Mester tanítását. Minden alkalommal, amikor probléma merült fel, együtt olvastuk a Dáfá-könyveket. Arra bátorítottak, hogy gondolkodjam el azon, hogyan tudnám teljesíteni a Mester követelményeit, és hogyan tudnám követni az Őszinteség, Jószívűség és Türelem elveit.
Megértő gondoskodás
A kínai diákokra óriási nyomás nehezedik az iskolai feladatok és a vizsgák miatt. Az osztálytársaimat gyakran szidták vagy akár meg is verték a szüleik, ha nem teljesítettek jól a vizsgákon. Néhányan közülük még attól is féltek, hogy hazamenjenek, ha rossz jegyeket kaptak.
A szüleim soha nem vertek vagy szidtak meg, hanem megértő módon megbeszélték velem a problémát. Ha rosszul teljesítettem egy vizsgán, minél hamarabb haza akartam érni. Az otthonom egy meleg kikötő volt, ahol a szüleim gondoskodtak rólam. Türelmesen segítettek megtalálni a hiányosságaimat, hogy javulhassak.
Szembenézés az üldözéssel
A Kínai Kommunista Párt (KKP) 1999. július 20-án indította el a Fálun Dáfá üldözését. Az egyetemi hatóságok számos beszélgetés során nyomást gyakoroltak a szüleimre, hogy adják fel a Fálun Dáfát. A szüleim semmi rosszat nem találtak abban, hogy gyakorolják az Őszinteséget, Jószívűséget és Türelmet, és ragaszkodtak a hitükhöz.
Amikor anyám információs anyagokat osztogatott, a KKP rendőrtisztviselői letartóztatták, és 15 napra jogellenesen bezárták. Akkor középiskolába jártam. A politikatudományi és kémiai teszteken gyakran találkoztam olyan feladatokkal, amelyek a Fálun Dáfát rágalmazták; ezeket mindig kihagytam. Amikor a tanárok megkérdezték, hogy miért, elmagyaráztam: „Amit a TV-ben mondanak, az nem igaz.” Erre békén hagytak.
Egy alkalommal, amikor a kémiatanár ellenőrizte a vizsgafeladatokat, megemlítette az osztály előtt: „Ez a kérdés (vagyis a Fálun Dáfát rágalmazó kérdés) koholmány. A Fálun Dáfá alapítója nem mondott ilyen szavakat.” Elégedett voltam a megjegyzésével!
Tanulmányaim sikeres befejezése
Később a politikatudomány tanárom felkereste a szüleimet: „Megéri megválaszolatlanul hagyni a kérdéseket, és pontokat veszíteni a felvételi vizsgán, ami megakadályozza, hogy a lányát felvegyék egy fontos középiskolába?” Apám magabiztosan válaszolt: „Ne aggódjon. A lányomat az ilyen kérdések megválaszolása nélkül is felveszik a középiskolába.”
A középiskolában a kínai tanár arra kért bennünket, hogy tanuljuk meg a „A gerincről beszélve” című cikket, amely Menciust idézte: „Az embernek nem kellene hagynia magát megrontani gazdagság és dicsőség által; eltántorítani szegénység által, és meghajolni az erőszak előtt.” Azóta is csodálom a szüleimet a gerincességükért!
A középiskolai tanulmányaim alatt anyám hosszú időre távol maradt otthonról, hogy elkerülje a KKP tisztviselőinek a zaklatását. A bentlakásos iskola nagyon szigorúan működött, és rengeteg iskolai feladatot kellett elvégeznem. Apám audiokazettákat ajándékozott nekem a Mester Jinanban tartott előadásaival, amelyeket minden este lefekvés előtt hallgattam.
A középiskola utolsó évében nagy volt rajtam a nyomás, mert minden teszteredmény számított. Apám gyakran olvasta fel nekem a Mesternek ezt a Fáját, hogy csökkentse a rám nehezedő nyomást:
„Az már elegendő, ha te erőfeszítéseket teszel és jól tanulsz, ha nem is gondolsz az egyetemre. Nem lesz akkor egy egyetem elébed helyezve, ha te jól tanulsz? Nem lesz egy magiszter vagy egy doktorjelölt elébed helyezve? Ilyen az alapelv.” (Válaszok a kérdésekre a Fá magyarázatánál Guangzhouban, Zhuán Fálun Fá-magyarázása).
Szilárdan hinni a Fálun Dáfában
Később alap- és posztgraduális tanulmányokat végeztem egy neves kínai egyetemen. A diploma megszerzése után egy neves nemzetközi banknál kaptam állást. Tanulmányaim alatt a szüleimet egy agymosó intézetbe szállították, ahol brutálisan megkínozták őket. Anyám majdnem életét vesztette. Nem sokkal azután, hogy elfoglaltam az új állásomat, a rendőrség ismét letartóztatta apámat.
A szüleimnek számos démoni szenvedést kellett elviselniük. A KKP kegyetlen elnyomása ellenére szilárdan hisznek a Fálun Dáfában és Li Mesterben, és síkra szállnak amellett, hogy felvilágosítsák Kínában az embereket az igazi háttér okokról.
Ma több ezer kilométerre élek a szüleimtől. Én azonban nem aggódom miattuk; ellenkezőleg, amikor rájuk gondolok, a szívem könnyed és gondtalan. A Mester felügyelete alatt állnak, és a Fálun Dáfá irányítja őket. Ez segíti őket abban, hogy szorgalmasan haladjanak a művelésben.
A szüleim minden reggel nem sokkal három óra után kelnek fel, hogy végezzék a Fálun Dáfá-gyakorlatokat. Ezután tanulják a Fát, majd elindulnak, hogy tájékoztassák az embereket az igaz körülményekről. A járvány idején néha vidékre is elmentek, hogy éjszaka házról házra járva információs anyagokat osztogassanak. Egy alkalommal, amikor éjfél után visszatértek, anyám egy verset mondott:
Szikrázó csillagok néznek le a földre, ahol csak kevesen járnak; a közeli és távoli házak fényei a Dáfá-tanítványok felé világítanak, hogy megmentsék a lakóikat; kezemben tartva az igazságot, átadom az embereknek, hogy meg tudják különböztetni a jót a gonosztól; kívánom, hogy minden lény értse meg az igazságot, és merjen egy új kezdetet választani.
Édesanyám elküldte nekem e-mailben a verset. Egy kép jelent meg a szemem előtt: az éjszakai égbolt csillagokkal volt tarkítva, az utcák kihaltak; közel és távol, a házak fényei pislogtak a szüleim felé, tájékoztató anyagokat kérve; szüleim a bejárati ajtók elé helyezték az anyagokat; remélték, hogy az emberek megértik az igazságot, túlélik a katasztrófát és fényes jövő vár rájuk.
Tisztelt Mester, köszönöm Önnek! Köszönet Fálun Dáfá, a hihetetlen változásokért, amelyeket megtapasztalhattak. Nemcsak az egészségüket nyerték vissza, hanem a legkedvesebb emberekké váltak a világon – Fálun Dáfá-gyakorlókká!
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Angol változat: My Parents Experienced Incredible Life Changes | Falun Dafa - Minghui.org
Forrás: Die unglaublichen Veränderungen meiner Eltern | Falun Dafa - Minghui.org
* * *
tovább ...