(de.minghui.org)
I. rész, II. rész, III. rész, IV. rész
A szerkesztőség megjegyzése: A Kínai Kommunista Párt kultúrája teljesen átitatja a környezetet a szárazföldi Kínában. Idővel úgy befolyásolja az ottani embereket, hogy észre sem veszik. Ez a 8 részes sorozat rávilágít a gyakorlók néhány gyakran felmerülő problémájára, amely a pártkultúrára vezethető vissza. Reméljük, hogy ez a sorozat segíteni fog nekik abban, hogy megszabaduljanak ettől a befolyástól.
***
Egy ravasz ember tudja, hogyan védje meg magát. Mindenkivel szemben úgy viselkedik, hogy az ember kellemesnek érzékelje őt, és mindenkiből hasznot húz. Ehhez hozzájön, hogy még a kapcsolatok kezelésében is igényes. Ez a „szokás” azonban káros a művelésre.
A ravaszság a kommunista pártkultúra gondolkodási modelljének egyik része. Széles körben elterjedt és nagyon nehéz felismerni.
„A Kommunista Párt az emberiség történelmében egy aberráció. Vezérgondolata az emberi természet ellen irányul. Ez nem valami természetes dolog, ami valamilyen hagyományos kultúrából származik. A pártkultúra a Kínai Kommunista Párt hosszú távú indoktrinációjának az eredménye. Ez az indoktrináció erőteljes, alapos, rendkívül intenzív, folyamatos, és ugyanakkor nagyon ravasz, képmutató, jól elrejtett és folyamatosan változó formában van. Ennek a kultúrának az indoktrinációja az erőszakon és a személyes érdekeltséggel való csábításokon alapul. Minden lehetséges eszközt és körülményt felhasznál, és ezt bármilyen eszközzel megteszi.” („A Kínai Kommunista Párt kultúrájának a feloldása”)
Személyes tapasztalatok a ravaszsággal kapcsolatban
2013-ban meglátogattam egy gyakorlótársamat egy másik városban. Amint leszálltam a vonatról, egy másik dimenzióban láttam, hogy sötét lények vesznek körül. Fölöttem Jiang Zemin, Kína volt államfője vezette a nagyszámú rothadt szellemet. A városi koordinátor feketelistára került. Sok gyakorlótárs mobiltelefonját figyelték. A helyzetük nagyon kritikus volt. A Mester adott nekem egy nagy wokot, és utasított, hogy süssem meg a gonoszt, majd egyúttal a ravaszságot is. A Mester adott nekem egy ollót is, hogy a gonosz megfigyelési vonalait átvághassam.
A legtöbb gyakorló ebben a városban nem igazán művelte magát, vagy nem művelte magát szilárdan. Sokan csak a többiekkel sodródtak a Dáfában. Ahelyett, hogy a saját hibáikat keresték volna, csak a mások hibáit nézték. Néhányan közülük annyira távol álltak a Dáfá követelményeitől, hogy egyáltalán nem rendelkeztek a művelési energia pillérével. A ravaszságuk megakadályozta őket abban, hogy a Dáfá elveihez igazodjanak. Ragaszkodások és emberi nézetek akadályozták őket a feladatukban, hogy lehetővé tegyék az érző lények megmentését.
Őszintén remélem, hogy ezek a gyakorlótársak képesek lesznek gyorsan megemelkedni. Az „A Practitioner's Insights: The Requirements of Cultivation Are Strict (Egy gyakorló meglátásai: A művelés követelményei szigorúak)” tapasztalat-beszámoló referenciaként szolgálhat számunkra.
Egy gyakorlótárs az NTDTV-műsorok szabad vételéhez szükséges parabolaantennák telepítését koordinálta. Amikor nehézségek merültek fel, úgy védte magát, hogy elkerülte a problémákat és elrejtette a valódi gondolatait. Hogy elkerülje, hogy megérintsék a valódi témát, inkább másról beszélt fél órán keresztül. Méltóságteljesnek tűnt, de az őszinteséggel ellentétesen cselekedett, és néha nagyon dühös is lett. Egyszer egy jelentéktelen dolog miatt úgy az arcába ütött a lányának, hogy a lány szeme vérzett. Mielőtt észrevette volna, az ősgyermeke feloldódott, és a gong-pillére is letört. A szintje jelentősen csökkent. Őt és az egész családját nemrég letartóztatták. A lánya írt egy garancianyilatkozatot, hogy nem fogja gyakorolni a Dáfát.
Egy másik gyakorlónak volt bizonyos tekintélye a gyakorlótársak körében. Sokan csodálták őt. Azzal dicsekedett, hogy a börtönben hogyan állt ellen félelem nélkül az üldözésnek. Egyszer aztán elmesélte, hogyan is volt ott valójában: Senkinek sem merte tisztázni az igaz körülményeket a börtönben, vagy akár bankjegyeket terjeszteni a Fálun Gongról szóló üzenetekkel. Mindössze annyit tett az emberek felvilágosítására az igaz körülményekről, hogy Shen Yun DVD-ket készített otthon. Ahelyett, hogy arról beszélt volna, hogyan tudna több élőlényt megmenteni, apróságokról, politikáról, művelési állapotokról és a Fá-helyreigazítás végéről beszélt. Több gyakorlót, aki csodálta őt, később letartóztattak, és garancianyilatkozatot kellett írniuk, hogy soha többé nem gyakorolják a Fálun Dáfát.
Ez néhány példa volt a ravaszságot illetően. Remélem, hogy a gyakorlótársaim el fogják olvasni a „Párbeszéd a ravaszsággal (németül: Ein Dialog mit der „Gerissenheit” , angolul: A Dialogue with “Cunning”)” című beszámolót, hogy mélyebb megértést nyerjenek.
Szembenézés a ravaszsággal és a pártkultúra feloldása
A Mester arra tanít minket:
„Valóban szilárd módon tegyetek erőfeszítéseket a művelésnél. Ne maradjatok felületesek. Ne legyen olyan sok emberi érzületetek. A Mester mindegyik gondolatotokról és mindegyik cselekedetetekről le tudja olvasni, milyen ragaszkodásotok van. A legnagyobb ellenszenvem azok iránt van, akik csak beszélnek, de semmit sem csinálnak. A ravaszokat sem szeretem. Az egyszerűeket szeretem, akik a földön járnak (mindkét lábukkal a földön állnak) és teszik a dolgokat [Azokat szeretem, akik becsületesek és egyszerűek, őszinték és gyakorlatiasak]. Azt is remélem, hogy olyan sok évnek a művelésén keresztül ti pozitív értelemben megsokszoroztátok a bölcsességeteket, és nem tanultatok túl sokat az emberekkel való ravasz eljárás vonatkozásában.” (Li Hongzhi, Fá-magyarázat a Fá-konferencián New Yorkban 2010, 2010. szeptember 5.)
Sok gyakorlótárs nem mer olyat mondani, ami nem tetszene egy gyakorlótársának, habár a saját hiányosságaira való mindegyik utalás a gyakorlótárs javára válna, és több élőlényt mentene meg. Nagyra értékelik a tekintélyüket, megőrzik a látszatot, és elsődleges prioritásnak tekintik a másokkal való jó kapcsolatokat. Nem sikerül követniük az őszinteséget, vagy átvenni a felelősséget a gyakorlótársaikért. Ennek eredményeként a régi erők kihasználták néhány gyakorlótársukat, és ők elvesztették az életüket. Hol marad az együttérzésünk, ha megengedjük, hogy ilyesmi megtörténjen?
A kínai történelem számos hőse testesített meg bátorságot, köztük Yue Fei, Wen Tianxiang és Qu Yuan. Ők mások javáért álltak ki, és nem riadtak vissza semmilyen veszélytől; még nehéz körülmények között is hűek maradtak a hitükhöz és becsületességükhöz. Ők valóban a kínai nemzet legértékesebb gerincét képezik!
Hogyan lehetünk mi, Dáfá-tanítványok, akiknek ilyen fontos küldetésünk van, képmutatóak, félénkek és önzőek, és hogyan sodortathatjuk magunkat az elfajult erkölcsi nézetektől? Régen a kínaiak azt mondták: „Az igazi arany nem fél a tűztől” és „a szilvavirágok illata a jéghidegből származik”. Nemcsak magunkért kell felelősséget viselnünk, hanem minden szempontból teljesítenünk kell a Fá követelményeit, és minden helyzetben helyt kell állnunk.
A ravaszság hűvössé, közönyössé és okossá tesz bennünket a mindennapi ügyekben. Ehhez még arról is gondoskodik, hogy kikerüljük a konfliktusokat és ne találhassuk meg a ragaszkodásainkat. Elidegeníti a gyakorlótársakat egymástól. A pártkultúra e rejtett eleme gondoskodik arról, hogy vesztegessük az időnket, midőn önvédelemből elkerüljük a probléma lényegét. Megfoszt minket az önálló gondolkodás képességétől is, hogy megfeleljünk a többségi véleménynek. Egy ember, aki hosszú időn át olyan volt, mint egy zászló a szélben, egy torz, sötét, kétarcú személyiséget fejlesztett ki, amely talpnyaló és bizalmatlan másokkal szemben.
A ravaszság a kommunista párt sajátossága, amelyet a hatalmi harcokban vet be. Ez nem felel meg a Dáfá alapelveinek, és az Őszinteség és a Könyörületesség ellen van. Nemcsak az élőlények megmentésének áll az útjában, hanem a művelőknek is nehézségeket okoz.
Az isteni kultúrának megvan az ereje ahhoz, hogy kijavítsa az emberi természet gyengeségeit. Saját hiányosságaink felismerése a saját erkölcsi mércénk valódi önreflexióját igényli. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy eltávolítsuk a pártkultúrát a gondolatainkból.
Egy totalitárius rendszerben élő és éveken át indoktrinált embernek egyszerű belecsúsznia a pártkultúra gondolkodási modelljébe. A művelőknek a hagyományos kultúrához kell igazodniuk, és a mérgező pártkultúrát a „Kilenc kommentár a kommunista pártról” és „A Kínai Kommunista Párt kultúrájának a feloldása” című könyvek olvasásával kell eltávolítaniuk. Egy valódi művelőnek tisztának, egyszerűnek, szellemileg egészségesnek, széles látókörűnek és optimistának kell lennie. Ezért meg kell szabadítanunk a saját gondolkodásunkat, és jól kell művelnünk magunkat, amiatt hogy teljesíthessük a kötelességünket, és megmenthessük az élőlényeket.
Még azok a nem-gyakorló emberek is, akik egyszerűek, becsületesek, nem ragaszkodnak a személyes haszonhoz, és gyűlölet nélküliek, megfelelnek a Mester szavainak:
„Nem művelni a Taót, de már a Taóban” (Li Hongzhi, Zhuan Falun, II. kötet).
Annak érdekében, hogy a Fá-helyreigazítás során a lehető legkisebbre csökkentsük a nehézségeket, egyenesen kell járnunk a művelés útját, és minden tekintetben meg kell felelnünk a Fá követelményeinek. Így megóvnak minket a veszélyektől. Ezért a Mester türelmesen emlékeztet minket újra és újra, hogy ne hagyjunk réseket a gonosznak. Hiszen a Mester elvárja, hogy a tanítványok elérjék a beteljesülést!
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Angol változat: Stop the Influence of Communist Party Culture (5) – On Eliminating Cunning
Forrás: Uns von dem Einfluss der Kultur der KP Chinas befreien: Die Gerissenheit beseitigen – Teil V
* * *