(de.minghui.org) Kr.u. 64. július 18-án éjjel nagy tűz ütött ki Rómában. A város nagy része hét napon belül leégett. A tizennégy kerületből három a földdel vált egyenlővé, és további hét kerületben csak néhány félig leégett rom maradt, amelyek valaha házak voltak. A tűzben emberek százai égtek halálra, és további ezrek maradtak hajléktalanok.
Tacitus, a híres történetíró, aki 9 éves korában átélte a tüzet, a következőket írta: „A tűz először a város sík részein tombolt, majd felemelkedett a dombokra, ahol ismét minden helyet elpusztított, mivel az összes megelőző intézkedés semmit sem segített, olyan gyors volt a katasztrófa, és olyannyira ki volt szolgáltatva a szerencsétlenségnek a régi Róma, a maga szűk, kanyargós sikátoraival és szabálytalan utcáival.”
„Senki sem mert gátat vetni az üzelmeknek, mert egyesek szüntelenül tiltották a lángok eloltását, míg megint mások égő lövedékeket dobáltak, és ezzel új tüzeket lobbantottak lángra, és eközben újra és újra azt kiabálták, hogy ezt szabad, és hogy van valaki, aki ezt megengedi nekik, hogy többet fosztogassanak vagy parancsoknak engedelmeskedjenek.”
Röviddel a tűzvész után Néró római császár elkezdte építeni új palotáját, a Domus Aureát (Aranyházat). A városban azonban hamarosan elterjedt a pletyka, hogy a tüzet Néró parancsára gyújtották.
Mivel az emberek feldühödtek és kritizálták őt, Néró a város keresztény közösségét hibáztatta. Hadiállapotot hirdetett ki a városban, és miközben a tűz okát vizsgálta, számos bátor szenátort kivégeztetett, aki ellene tiltakozott.
A keresztényüldözés igazolására Nero rémhíreket terjesztett róluk. Azt bizonygatták, hogy mindenféle bűncselekményt követtek el, például megölték a gyermekeiket, megitták a vérüket az istentiszteletek alatt, vagy akár meg is ették őket. Néró a keresztényeket hibáztatta az akkoriban elterjedt paráznaságért is. Ehhez tartoztak az ivászatok és az orgiák.
Később Tacitus azt írta Annales című könyvében: „Annak érdekében, hogy megállítsa a pletykákat [hogy Néró császár volt a gyújtogató], hamisan azokat hibáztatta, akiket általában keresztényeknek neveztek, akiket [általában] gyűlöltek gyalázatosságaik miatt. Ráadásul a legfélelemkeltőbb kínzási módszerekkel büntette őket. … Ennek megfelelően először azokat tartóztatták le, akik nyíltan bevallották, hogy keresztények. Ezután nagyon sokakat elítéltek, nem feltétlenül a tűz miatt, hanem azért, mert „gyűlölnék az emberi fajt”.
Tacitus így folytatja: „Miközben a halálnak szentelték őket, nevetség tárgyává is tették őket, mert vadállatok bőrével borították be őket, kutyák vadászták halálra, keresztre szegezték őket, vagy felgyújtották, hogy a tüzük este világítson a városban.”
Évekkel később a római nép végre fellépett Néró brutális kereszténymészárlása ellen. Amikor Kr. u. 68-ban Nérót az állam ellenségének nyilvánították, és közönséges bűnözőként üldözték, öngyilkos lett, hogy elkerülje a letartóztatást. Nem sokkal később megkezdődött a Római Birodalom hanyatlása, és végül összeomlott.
Hasonló tűz és mészárlás egy másik vallási csoport ellen
Kétezer évvel később, 2001. január 23-án, a kínai újév előestéjén, a vacsora előtt szörnyű híreket jelentettek be – állítólag öt ember felgyújtotta magát a pekingi Tiananmen téren.
Két órán belül a Hszinhua Hírek (Xinhua News), a Kínai Kommunista Párt (KKP) szócsöve terjedelmes beszámolót tett közzé az incidensről, azt állítva, hogy az öt ember mind Fálun Gong-gyakorló volt, akik önégetéssel próbáltak volna a mennybe jutni.
Egész este szinte minden csatornán megszakítás nélkül sugározták a híreket ezekről az „önégetőkről”. A tudósítások a túlélők beszámolóitól kezdve a tűzoltást végző rendőrökkel készített interjúkig terjedtek – a nyilvánosságnak nem volt lehetősége arra, hogy saját maga alkosson egy megítélést, hanem ezeket az információkat gyakorlatilag ráerőltették az emberekre.
Zhang Weiguo, a Dongxiang magazin főszerkesztője egyszer azt mondta: „Ahhoz, hogy egy ilyen fontos ügyet nyilvánosságra hozzanak, először az Igazságügyi Minisztériumnak kellett volna kivizsgálnia. Csak egy bírósági tárgyalás után engedhetjük meg magunknak, hogy ítéletet mondjunk róla. Az a tény, hogy a pekingi szócsövek olyan gyorsan elítélték a Fálun Gongot és annak gyakorlóit a médiában, azt az érzést kelti bennem, hogy az ügy nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.”
Röviddel az önégetési incidens után több mint 2000 újság, 1000 magazin és több száz rádió- és televízióállomás volt tele a Fálun Gong elleni rágalmakkal.
Pontosan úgy, ahogy Néró a keresztényeket gyalázta, Jiang Zemin, a Kínai Kommunista Párt (KKP) korábbi elnöke is démonizáló propagandát terjesztett az ősi spirituális meditációs gyakorlat ellen. 1999-ben elkezdte az üldözést. A gyakorlókat azzal vádolták, hogy „felvágták a hasukat, hogy egy Fálunt (törvénykereket) keressenek”, „nem szednek gyógyszereket”, „Kína-ellenesek” vagy „pénzt gyűjtenek”. A közvélemény manipulálásával Jiang sikeresen fordította a kínai embereket a Fálun Gong ellen, és elérte, hogy szemet hunyjanak a békés gyakorlók kínzása és lemészárlása felett.
A „Capitolium megostromlása” az Egyesült Államokban
Közel 20 évvel a Tiananmen téri önégetés után a KKP sikeresen beszivárgott számos demokratikus országba, és számos kormánytisztviselőt megvesztegetett.
2021. január 6-án, a Donald Trump volt amerikai elnök támogatóinak választási csalás elleni történelmi jelentőségű tiltakozása során néhány „tüntető” berontott a Capitoliumba. A Kongresszus éppen azon volt, hogy megerősítse a Trump elleni hamis választási eredményt. Trump egyik női támogatóját, egy női veteránt nyakon lőttek, aki néhány órával később meghalt.
Közvetlenül ezután a kongresszus szünetre vonult vissza. Könnygázt vetettek be a békés tömeg ellen. Trump elnököt azzal vádolták, hogy gyűlöletet és erőszakot szított a támogatói körében.
Amikor a kongresszus éjszaka újra összeült, Matt Gaetz floridai képviselő (R) egyenesen rámutatott, hogy egyesek a Capitoliumot ostromlók közül nem Trump támogatói voltak, hanem a Trump támogatóinak álcázott erőszakos terrorista csoportnak, az Antifának a tagjai.
A kollégáinak azt mondta: „Ma reggel Trump elnök kifejezetten békés tüntetésekre és tiltakozásokra szólított fel. Meg kellene próbálnunk felépíteni Amerikát, nem pedig lerombolni és tönkretenni.”
Marjorie Taylor Greene georgiai republikánus képviselőnő hozzátette: „Trump elnök az elmúlt négy évben több mint 600 nagygyűlést tartott. Ez soha nem járt rendőrök megtámadásával, üzletek lerombolásával vagy városok felgyújtásával. A demokraták mindvégig támogatták és lehetővé tették az erőszakos zavargásokat, amelyek milliárdos anyagi károkat és 47 halottat okoztak az Egyesült Államokban.
A történelem újra és újra megismétli önmagát
A fenti három incidens különböző időpontokban és különböző helyeken történt, de néhány lényeges hasonlóságot mutat fel:
A helyszín jelentősége: a három incidens jelentős helyeken történt, amelyek súlyt adtak a hazugságoknak és támadásoknak.
- A római nagy tűzvész Róma hadi kocsi-arénája, a Circus Maximus közelében tört ki.
- Kínában az önégetés a főváros szívében, a Tiananmen téren történt.
- Az állítólagos „Trump-támogatók” az amerikai parlamentet rohamozták meg.
Vádaskodás vizsgálat vagy bizonyítékok nélkül: Sohasem volt alapos vizsgálat, mielőtt az uralkodók kikiáltották a „bűnösöket”.
- Néró hadiállapotot hirdetett ki, és a keresztényeket vádolta meg a gyújtogatással, holott ő maga parancsolta meg az embereknek, hogy gyújtogassanak.
- Jiang Zemin, a KKP korábbi elnöke kezdeményezte a megrendezett önégetést, és azzal vádolta a Fálun Gongot, hogy félrevezette ezeket az embereket, hogy felgyújtsák saját magukat.
- Az USA-ban a baloldali politikusok és a média Trumpot vádolta meg, hogy zavargásokat szított.
Propaganda a közvélemény befolyásolására: Szinte minden incidens után azonnal hatalmas propagandakampány indult a „rossz emberek” becsmérlésére és az ellenük való gyűlöletkeltésre.
- Néró emberekkel találtatott ki bűnöket, amelyeket állítólagosan a keresztények követtek el, és elterjeszttette a hazugságokat az egész országban, hogy felszítsa az emberek gyűlöletét a keresztények ellen.
- Jiang Zemin állami propagandagépezete nagy sebességre kapcsolt, hogy az önégetési csalás után egyik hamis jelentést a másik után gyártsa a Fálun Gong ellen.
- Az amerikai mainstream média azzal vádolta Trumpot és támogatóit, hogy megrohamozták a Capitoliumot és lázadást szítottak. Néhány nyugati ország több vezetője is nyilatkozatot adott ki, amely szerint az incidens beárnyékolta az amerikai demokráciát.
A bírálók elhallgattatása: Ellenben azokat, akik később ki merték mondani az igazságot, megtámadták és elhallgattatták.
- A római keresztényeket, akik ki merték deríteni az igazságot és ki merték mondani, halálra kínozták;
- Jiang Zemin és bűntársai az önégetési incidenst ürügyként használták fel a Fálun Gong-gyakorlók üldözésének a fokozására és a népirtásra: „a gyakorlók hírnevét lerombolni, anyagilag tönkretenni őket és fizikailag megsemmisíteni”. Az elmúlt két évtizedben több százezer gyakorló lett kitéve az üldözés különböző formáinak, ezekhez tartozik a szabadságvesztés, előzetes letartóztatás, elítélés, kínzás, ráadásul az élő emberektől való szervrablás. A Fálun Gong-gyakorlókat a társadalomban is diszkriminálják, kirúgják őket a munkahelyükről, vagy kilakoltatják őket az otthonukból.
- Trump támogatói is hasonló „lealacsonyítással” szembesülnek, amelyben rasszistáknak vagy lázadóknak minősítik őket. A közösségi média-fiókjaikat felfüggesztik, üzleti partnereik elfordulnak tőlük, vagy a könyveik kiadását blokkolják. Ami magát Trumpot illeti, számos városi önkormányzat felmondta a fellépési helyszíneivel kötött szerződéseit, bankszámláit befagyasztották, és most egy második felelősségre vonási eljárás fenyegeti, hogy megakadályozzák, hogy valaha is újra induljon közhivatalért.
A hajnal fénye a legmélyebb sötétség után
Amikor 1848-ban megjelent a Kommunista kiáltvány, Marx az ateizmus és az osztályharc istengyűlölő filozófiáját tekintette a kommunizmus központi vezérfonalának. Azt mondta: [a kommunisták] „Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el.”
Marx partnere, Engels viszont azt mondta: „Egy forradalom kétségtelenül a létező legautoritáriusabb dolog; az a cselekedet, amellyel a népesség egy része fegyverekkel, szuronyokkal és ágyúkkal, vagyis az elképzelhető legautoritáriusabb eszközökkel kényszeríti rá az akaratát a másik részre.”
1918 nyarán Oroszországban a polgárháború miatt elfogytak az élelmiszerek. Lenin 1918 júniusában Sztálint a Volga völgyében fekvő Caricinbe (Volgográdba) küldte, mert ott hagyományosan sok gabona volt. Lenin utasította Sztálint, hogy végezzen tömeggyilkosságot Caricinben. Sztálin megérkezése után azonnal megkezdte a parasztok tömeges kivégzését. Leninnek küldött táviratában ez állt: „Ne aggódj, a kezünk nem fog remegni.” Nem sokkal később nagy mennyiségű gabonát küldtek Moszkvába.
1949 elején a Kínai Kommunista Párt éppen magához ragadta a hatalmat, és Mao Ce-tung azt mondta, hogy ahhoz, hogy a forradalmat végigvigyék, teljesen el kell pusztítaniuk minden forradalomellenes erőt. Ezért mindazokat eltette az útból, akik kételkedtek az ő és pártja tekintélyében, és önállóan gondolkodtak.
J. Stapleton Roy, egykori magas rangú amerikai diplomata, aki Ázsiára szakosodott, nagyszerű vezetőként méltatta Maót. És nem ő volt az egyetlen, aki vonzódott Kínához. Nixon 1970-es évekbeli hivatali ideje óta az Egyesült Államok Kínával szemben a megbékélés politikáját folytatta. A Szovjetunió összeomlása és a berlini fal 1990 körüli leomlása után a nemzetközi közösség úgy vélte, hogy a kommunizmus veszélye elhárult, így az USA még barátságosabbá vált a Kínai Kommunista Párttal szemben.
A 21. század elején Kína csatlakozott a Világbankhoz, elnyerte az állandó normál kereskedelmi kapcsolatok státuszát, a WTO tagja lett, és belépett az amerikai részvény- és kötvénypiacra is. Az ország gyorsan a világ második legnagyobb gazdaságává vált. Ezzel egyidejűleg elkezdett beszivárogni Nyugatra is. Míg az „Egy Övezet, egy Út kezdeményezés” célja a KKP gazdasági és politikai befolyásának a kiterjesztése, addig a Konfuciusz Intézet a „lágy erő”, amelyet a kommunista ideológia terjesztésére használnak a „kulturális csere” zászlaja alatt.
Amikor 2019-ben a kiadatási törvény elleni tömeges tüntetések zajlottak Hongkongban, a hongkongi rendőrség Peking utasítására több tízezer könnygázgránátot lőtt ki a fiatal tüntetőkre. A következő hónapokban több mint 2000 tüntető halt meg rejtélyes körülmények között, és sokan állítólag „öngyilkosságot követtek el”.
Amikor a kínai Wuhanban kitört a koronavírus-világjárvány, a KKP lezárta az országot, miközben lehetővé tette, hogy a wuhani polgárok milliói a világ minden tájára repüljenek. A KKP a helyzetet „megelőzhetőnek és ellenőrizhetőnek” nevezte.
A Hogyan uralja világunkat a kommunizmus kísértete című könyv szerint: „Ez az a megdöbbentő valóság, amellyel az emberiségnek most szembe kell néznie: A gonosz kísértet összeesküvése az emberiség elpusztítására már majdnem sikerült.”
A világot azonban még mindig istenségek őrzik. A kínai nyelvben van egy mondás: „A csúcs elérve, következik a fordulat.” Talán ami a legsötétebb időponton túl vár, az a hajnal fénye. De hogy lesz-e vajon egy fényes új jövőnk, az attól függ, hogy meg tudjuk-e őrizni a hitünket és a jószívűségünket.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
* * *
tovább ...