(de.Minghui.org) Ha az életünk számtalan sorssal fonódik össze, és ha az élet minden útkereszteződését több száz korábbi életkapcsolat határozza meg, akkor mennyi időbe telik megtalálni az ember valódi eredetéhez vezető mennyei létrát!?
Chunmei tíz gyermekből hetedikként született egy tajvani gazdálkodó családban. Takarékos, de melegszívű családban nőtt fel. Apjának több munkahelye is volt, édesanyja a tanyai és háztartási feladatokat látta el. Chunmei mindig emlékezni fog arra, hogy az egész családja hogyan segítette egymást a nehéz időkben, gyermekkorukban.
Chunmei már 23 éves volt, amikor életében először került összetűzésbe a szüleivel, mert úgy akarták férjhez adni, hogy neki nem szóltak róla.
„Egy nap elmentem a nővéremhez a munkahelyére, de a főnöke azt mondta, hogy már hazament és megkérdezte tőlem: “Hát nem ma van az eljegyzésed?” Elsötétült az elmém” - emlékezett vissza Chunmei. „Rohantam haza, becsaptam a bejárati ajtót, és sírni kezdtem.” „Hogy vagy képes úgy elintézni az eljegyzésemet, hogy nem szóltál?” - kérdezte szemrehányóan az apjától. Apja könnyezve válaszolt: „Sokfelé érdeklődtem, és alaposan körbe kérdeztem, ez a férfi becsületes ember. Ha nem értesz vele egyet, térdre ereszkedve megkérem a családját, hogy bontsa fel az eljegyzést és megmosom az ajtókereteket (hagyományos bocsánatkérési szertartás).
Chunmei-t engedelmes lánynak nevelték. Nehezen viselte, hogy apja sír, és azt is, hogy őmiatta megbüntessék. „Elhatároztam, hogy elfogadom a sorsomat, még ha ez egy boldogtalan házasság is lesz!” - magyarázta. Chunmei elfogadta a sorsát és a Menny nem felejtette el az őszinte vágyát, hogy a [spirituális] művelés igazi útját járhassa.
Találkozás a Fálun Dáfával
1995. október 7-én Chunmei sétálni indult az otthona közelében lévő hegyre, ahol több nőt látott gyakorolni. Mintha megtalálta volna a célját, ösztönösen letette az esernyőt, és utánozta a mozdulataikat. Túl félénk volt azonban ahhoz, hogy megkérdezze őket, hogy milyen gyakorlatokat végeznek.
Chunmei hazament és mélyen megbánta, hogy nem kérdezett rá a gyakorlatokra. Néhány nappal később, ugyanabban az időben, ugyanoda ment és sokáig várt, de senki sem jött. Félénk természetére jellemzően, Chunmei hazament volna, de valami azt súgta neki, hogy ezúttal ne adja fel.
„Napokon át ismételten felkerestem azt a helyet, és végül találkoztam velük. Összeszedtem a bátorságomat, és érdeklődtem tőlük, hogy milyen gyakorlatokat végeznek. Elmondták, hogy ez a Fálun Gong, és ingyen foglalkozhatom vele a Yangming-hegyen. Elámultam, amikor meghallottam a „Fálun Gong” szavakat. Úgy tűnt, mintha álomból ébrednék.„
Chunmei és férje a Yangming-hegyre siettek, de nem láttak senkit a Fálun Gong csoportból. Egy zöldséges azt mondta nekik, hogy menjenek csak fel a lépcsőn, és ott találják őket.
„Ugyanúgy, mint a fiatal korom óta imádott legendák és harcművészeti regények útkereséséről szóló történetekben, lépcsőkön másztunk fel, útközben több embert megkérdeztünk, s végül egy sík területre értünk, ahol egy férfi hangját hallottuk, aki azt mondta a csoport többi résztvevőjének: „A Fálun Gong több, mint egy testmozgás. Tanulmányoznunk kell a Fá-t, és ápolnunk kell xinxingünket (a szív minőségét). Ez a legfontosabb!”
Yangming Mountain, az első Fálun Gong gyakorlóhely Tajvanon
Kiderült, hogy a Yangming Mountain csoport volt a legelső Fálun Gong gyakorlóhely Tajvanon. „Megtanultuk az öt gyakorlatot és a helyi koordinátor, Mr. Zheng kölcsönadta a Zhuán Fálun könyvet, amely a Fálun Dáfá fő műve. Azt mondta nekünk, hogy ez egy értékes könyv, és hogy csak kölcsön tudja adni nekünk, de nem tudja eladni. A szívemhez öleltem a könyvet, és örültem, hogy ilyen értékes kincset tarthattam a kezemben. A könyv gyorsabb lemásolása érdekében férjemmel felváltva, kézzel másoltuk a könyvet. Napközben én másoltam, míg ő éjszaka folytatta.
Az ,,Utazás Nyugatra” című történetből Xuanzang szerzetes a 10 000 mérföldes zarándokútra ment, hogy megszerezze Buddha valódi tanításait. Buddha Milarepa több ezer nehézségen kerekedett felül, hogy megtalálja az utat. Az igazi eredetüket kereső emberek történetei nemzedékről nemzedékre szálltak. Noha Chunmei akkor még nem értette teljesen a művelés fontosságát, minden szót őszinte és tiszta szívvel írt le, örömmel befogadta a mennyei törvényt, amelyre oly sokáig várt.
Személyes találkozás a Mesterrel
Li Hongzhi mester 1992 májusában mutatta be a Fálun Dáfát Kínában. Eleinte kevesen tanulták, de idővel, szájról szájra terjedt, és gyorsan ismertté vált a Fálun Dáfá önművelési módszer. A gyakorlók azt tapasztalták, hogy betegségeik eltűntek, és javult az erkölcsük. Családjaik és barátaik is elkezdtek művelődni, miután tanúi voltak a gyakorlók óriási változásainak. Néhány éven belül Kína-szerte az emberek támogatták a Fálun Gongot.
A Fálun Dáfát 1995-ben vezették be először Tajvanon. Chunmei és férje az első olyan csoport tagjai között voltak, akik rájöttek, hogy sorsuk összefonódik a Fálun Dáfával. Chunmei az önművelési módszert nem a betegségek kezelése miatt tanulta meg, de a Fálun Dáfá gyakorlásával szemtanúja volt férje javuló egészségi állapotának. Korábban gyakran szedett kínai gyógynövényeket, de egészsége továbbra is gyenge volt. Hosszú hónapokig gyógyszereket is szedett. Amint elkezdte a művelést, abbahagyta ezek szedését. Az alkohol fogyasztását is abbahagyta, egészsége jelentősen javult.
Chunmei életében a művelés egy új fejezet kezdetét jelenti. „Megtapasztaltam az élet értelmét, ami megváltoztatta az egész hozzáállásomat. Emellett növekedett a türelmem, és könnyedén kezdtem venni a dolgokat. Most már nem a személyes haszon miatt élek, hanem először mindig másokra gondolok.”
1996-ban Chunmei és több tucat tajvani gyakorló Pekingbe utazott az első nemzetközi Fálun Dáfá tapasztalatcsere konferenciára. Amikor más gyakorlók beszámolóit hallgatta, könnybe lábadt a szeme, akik arról beszéltek, hogyan emelték xinxingjüket az aggódás, a konfliktusok vagy megaláztatásokkal szemben. „Néhány szárazföldi kínai gyakorlótárs ilyen nehézségeket élt át, de a mindennapjaikban valóban követték az Őszinteség, Jóság, Türelem alapelveit, ami elég határozottan megváltoztatta gondolkodásmódjukat.”
1996: Csoportkép az első nemzetközi Fálun Gong tapasztalatcsere konferencián Pekingben
Este a gyakorlók egy étterem kerek asztalánál ültek, amikor Chunmei hirtelen dörgedelmes tapsot hallott. Felnézett, és látta, hogy a Mester mosolyogva áll ott. „A Mester azt mondta, hogy le kell ülnünk és be kell fejeznünk a vacsorát, mert majd előadást tart. Nem tehettem róla, de odamentem hozzá, és elmondtam neki, hogy tajvani vagyok. A Mester finoman megrázta a kezem. Ezután nagyon izgatott voltam. A kezem annyira remegett, hogy nem tudtam semmit sem megenni. A gondolataim egyébként sem a vacsoráról szóltak. Megtisztítottuk az asztalt, és a széksorokhoz mentünk. A pekingi gyakorlók az első öt sort a tengerentúli gyakorlók számára tartották fenn.”
A Mester egyszerű nyelven tanította a mélyreható elveket. Chunmei a világegyetem legboldogabb gyermekének érezte magát. „Introvertált ember vagyok, így magam is meglepődtem, hogy beszélgetést kezdeményeztem a Mesterrel. Olyan együtt érzően és jóindulatúan bánt velem, mint egy apa. Legbelül zokogtam: „Van egy mesterem! Van mesterem! Nekem van egy mesterem!” Annak az estének minden másodperce mélyen Chunmei emlékezetébe vésődött.
A világ minden emberének tudnia kell az üldözésről
Chunmei először nem hitte el, amikor meghallotta, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) 1999 júliusában elkezdte letartóztatni a Fálun Gong gyakorlókat. Azokat a kedves és toleráns embereket, akikkel Pekingben találkozott, valamint a gyakorlók százezreit egész Kínában, egyik napról a másikra megrágalmazták és üldözték. Sok esetben őrizetbe vették, és megkínozták őket. Chunmei szíve nehéz volt a bánattól.
A KKP kegyetlenkedéseinek ellensúlyozására Chunmei, az egyszerű háziasszony, elkezdte járni a világot, és részt vett a Fálun Gong-gyakorlók tevékenységében, hogy leleplezze az üldöztetést. „A külföldi utazás akkoriban nem volt egyszerű. Hálózsákokat vettünk, pincékben és régi stadionokban kellett éjszakáznunk. Emlékszem, egy ízben már sötét volt, amikor egy stadionhoz értünk és csak másnap reggel, ébredéskor láttam, hogy egy aknafedélen aludtam. Sokan instant tésztát vittünk magunkkal, hogy ezzel is csökkentsük az utazási költségeinket.”
Chunmei megtanult néhány angol szót. Washingtonba, Genfbe, New York-ba, Moszkvába és a világ más pontjaira utazott, hogy aláírásokat gyűjtsön az üldöztetés megszüntetésére felszólító petíciókon.
„Reméltem, hogyha a világ más kormányai és turistái, ha megismerik az üldöztetést, az igazságosság érdekében fellépnek. Ilyen magas színtű művelési gyakorlatot nem szabad üldözni. A világ minden táján élő emberek gyakorolták már, és én személyesen is megtapasztaltam jótékony hatását. Felelősségem volt, hogy minél több embernek elmondjam ezeket.”
Amikor a KKP általi üldözés egyre nagyobb figyelmet kapott az egész világon, a tajvani gyakorlók száma az egekbe szökött. Csaknem ezer gyakorlóhelyet hoztak létre Tajvan egész területén. Tajvani emberek százezrei kezdték gyakorolni a Fálun Dáfát.
Chunmei (1. sor, jobbról 2.) és más gyakorlók bemutatják a Fálun Gong-gyakorlatokat a Chiang Kai-shek Nemzeti Emlékcsarnok előtt.
Világszerte a Fálun Dáfá-gyakorlók tapasztalatai Chunmei tapasztalataihoz hasonlóak. „Az elmúlt években a világ körüli helyzet drasztikusan megváltozott. Nincsenek aggodalmaim és félelmeim, bármi legyen is, mert szilárdan hiszem, hogy az isteni lények irányítanak.
A sorsom szent céllal áldott, tehát nekem követnem kell. Egyetlen szóval sem lehet kifejezni a Mester jóindulatát. Azt tehetem, hogy elmondom az embereknek, hogy a Fálun Dáfá nagyszerű, és hogy az a különleges művelési lehetőség, amelyre vártunk, most van itt.”
Forrás: Heilige Bestimmung
* * *
tovább ...