Yan Shu költő, kalligráfus, tudós és a Song-dinasztia (960-1279) udvari hivatalnoka volt. Gyerekkora óta őszinte, egyenes és nagyon intelligens volt.
Yan Shu már 7 éves korában írt verset, és 14 éves korában bemutatta a Song-dinasztia Zhenzong császárának (aki 968-1022 között uralkodott), mint „csodagyerek”-et.
Yan Shu 1005-ben elment a fővárosban, hogy részt vegyen a császári vizsgán az ország egész területéről érkező, több mint 3.100 nagyszerű jelölttel együtt.
Annak ellenére, hogy megkapta a kiváltságot, hogy a császár kérdezze ki, anélkül hogy vizsgát tenne, ragaszkodott hozzá, hogy letegye a többiekkel együtt a vizsgát.
A vizsga első napján Yan Shu nagyon nyugodt volt a vizsga alatt és nagyon jól válaszolt a kérdésekre. Zhenzong császár nagyon örült az előadásának, és a „sikeres jelöltje a legmagasabb császári vizsgának” címmel díjazta.
A következő napon, a vizsga második körében, mikor Yan Shu látta, hogy a fő téma megegyezik azzal, amelyen korábban már dolgozott, kérte a fő vizsgáztatót, hogy adjon neki egy új témát.
A vizsgáztató azt válaszolta: „Nem számít, ha dolgoztál már előtte ezen a témán. Csak írd le a válaszodat. A dolgozatodat ugyanúgy értékeljük. Ha új témát adunk, megbukhatsz, ha nem csinálod meg jól.”
Mire Yan Shu ezt válaszolta: „Ha nem adnak nekem egy új témát, még ha át is megyek a vizsgán, nem az igazi érdemeim alapján leszek megítélve. Ha nem tudok jól megbirkózni az új témával, azt jelenti, hogy még nem vagyok elég jó a tanulásban. Nem fogok sajnálkozni.” Ahogy hallotta ezt a vizsgáztató, egy új témát adott Yan Shu-nak.
Yan Shu ránézett az új témára, és egy ideig gondolkodott. Aztán felkapta az ecsetet és egyhuzamban megírta az esszéjét. A fő vizsgáztatót nagyon lenyűgözte Yan Shu tehetsége és a gyors észjárása. Egy igazi zseninek látta.
Yan Shu egy új témát kért az őszintesége alapján. Különlegesen jól megoldotta a vizsgát a tehetségének és kiváló tudományosságának köszönhetően. Viselkedése és becsületessége kivívta mások tiszteletét.
Hamarosan Zhenzong császár kapott egy fülest arról, mi is történt. Azonnal hívatta Yan Shu-t. „Nemcsak igazi tehetség vagy, hanem ami ennél is fontosabb, az őszinteséged és egyenességed is nagyon a helyén van! – mondta a császár.
A császár nagyon csodálta Yan Shu-t, és kinevezte a császári akadémia tagjának.
Abban az időben a dinasztiában a béke és jólét áldása uralkodott. A fővárosi hivatalnokok gyakran tettek kényelmes kirándulásokat a külvárosba vagy banketteket adtak az éttermekben vagy teaházakban. Mivel Yan Shu szegény családból származott, nem volt pénze eljárni a szórakozásokra, mint mások. Ezért a szabad idejét otthon töltötte, a testvéreivel cikkeket olvasott és írt.
Egyik nap Zhenzong császár választani akart egy tanárt a fia, a koronaherceg Zhao Zhen mellé. Nem kért ajánlásokat az udvari hivatalnoktól, hanem személyesen Yan Shu-t nevezte ki az állásra.
Azt mondta: „Hallottam, hogy Yan Shu gyakran otthon marad olvasni és írni, ahelyett hogy banketteken venne részt. Őszinte és lelkiismeretes ember, igazán megfelelő a koronaherceg tanítására.”
Mikor Yan Shu elment megköszönni a császárnak az kinevezést, azt mondta: „Ez nem azért van, mert nem akarok kirándulni vagy banketteken részt venni, hanem mert szegény családból származom és nincs erre pénzem. Ha lenne pénzem, ugyanezeket a dolgokat csinálnám én is.” Látva, hogy Yan Shu mennyire őszinte, a császár még jobban bízott benne.
Yan Shu tiszta jellemét és őszinteségét nagyra becsülte a császár és az udvari hivatalnokok egyaránt. Miután Zhao Zhen koronaherceg került a trónra, Yan Shu-nak még fontosabb szerepet adott, egészen fel az udvari kancellár pozícióig. Mégis őszinte maradt és szerény maradt a mindennapi viselkedésében, ezért nagyon szerették az emberek.
Habár Yan Shu magasrangú hivatalnok volt, mindig barátságos és könnyen megközelíthető volt. A tehetséges embereket a hátterüktől függetlenül beajánlotta. Az ilyen emberek például Fan Zhongyan, Kong Daofu, Wang Anshi és mások. Gondozott és segített számos fiatal tehetséges tudóst, mint Han Qi, Fu Bi, Ouyang Xiu és mások. Yan Shu minden diákjával becsületességgel és őszinteséggel foglalkozott.
Egyszer Yan Shu elhaladt Yangzhou városnál, egy helynél, ami a kertjeiről és a gyönyörű tájairól ismert. Egy kicsit fáradtnak érezte magát, miközben a városban sétált a szolgájával, ezért elment a Daming templomba pihenni. Ahogy belépett a templomba, sok verset látott a falon.
Kíváncsi lett, ezért leült egy székre és megkérte a szolgáját, olvassa fel a verseket neki, de anélkül, hogy felfedné a szerzők nevét vagy a társadalmi státuszát.
Yan Shu egy ideig hallgatott, és érezte, hogy az egyik vers különösen jó. Azt a verset Wang Qi írta.
Yan Shu elküldte a szolgáját, hívja meg Wang Qi-t egy találkozóra. Wang Qi elment, és nagyon örömteli beszélgetésük volt. Yan Shu meghívta Wang Qi-t, hogy maradjon egy étkezésre is. Azután elmentek sétálni a hátsó kertbe.
Késő tavasz volt, és a földet lehullott szirmok borították. Mikor jött egy kellemes fuvallat, a szirmok lebegtek a levegőben, egy igazán gyönyörű jelenetet alkotva.
Yan Shu-t ez emlékeztette valamire, ezért azt mondta Wang Qi-nek: „Minden alkalommal, mikor egy verssor feltűnik az elmémben, leírom egy falra és elgondolkodom a folytatásán. Azonban leragadtam az egyik verssornál és nem voltam képes évek óta továbblépni a következő sorra mostanáig.”
„Mi a verssor, ha megkérdezhetem?” – érdeklődött Wang Qi.
Yan Shu elismételte: „A virágok el fognak halni, tedd meg, amit megtehetsz.”
„Miért nem folytatod így a következő sorban: ’A fecskék visszatérnek, mivel látszólag ismerősök’?” – javasolta Wang Qi azonnal. „Azt jelenti, hogy az időjárás melegre fordult, és a fecskék visszatértek délről, mintha egy évvel korábban találkoztak volna.”
Yan Shu nagyon boldog volt a javasolt sor hallatán, és ezt mondta: „Csodálatos, csodálatos, valóban csodálatos!”
Yan Shu-nak nagyon tetszett a kuplé (rímes verspár), úgyhogy később beletette a verssorokat az egyik jól ismert versébe, a „Huan Xi Sha”-ba.
Yan Shu-t nagyon lenyűgözte Wang Qi irodalmi tehetsége és beajánlotta a császárnak, miután visszatért a fővárosba. Később Wang Qi sok fontos posztot töltött be, és jól teljesített azokban.
Forrás: Stories of Honest Yan Shu
* * *
tovább ...