A COVID-19 koronavírus elterjedésének megakadályozására irányuló óvintézkedések részeként védőmaszkot viselő turista sétál az olaszországi Rómában, a zárt Colosseum-emlékműnél 2020. március 10-én. (Alberto Pizzoli / AFP a Getty Images segítségével)
Az mindenki számára ismeretes, hogy 2019 utolsó heteiben új koronavírus járvány tört ki Közép-Kínában, Vuhan városában. Miközben a világ új évtizedet üdvözölt, a Kínai Kommunista Párt (KKP) úgy döntött, hogy elnyomja a felbukkanó járványról szóló információkat, amíg az már nem maradhatott tovább rejtve.
Közel két hónappal azután, hogy a szárazföldi kínai hatóságok elismerték a fertőző vírus kitörését és fennállását, a krízis az egész világon elterjedt, és több régióban óriási méreteket öltött a járvány. A kínai határon túl megfertőződöttek száma már több tízezer, amiből több mint ezren alul maradtak a vírussal szemben. A tőzsde bezuhant, amikor a szakértők figyelmeztettek a lehetséges gazdasági recesszióra.
Számos tényező elősegítette a koronavírus gyors terjedését, hivatalos nevén SARS-CoV-2-t, és az általa okozott betegséget, a COVID-19-et. A globalizáció szorosabb kapcsolatba hozta a világ népeit, növelve ezzel egy világméretű járvány kockázatát.
A Kínán kívüli legsúlyosabban sújtott régiók közös jellemzője: a szoros vagy jövedelmező kapcsolatok ápolása a pekingi kommunista rezsimmel.
Egészségügyi válság, politikai vészhelyzet
A Kínai Népköztársaság politikai vagy gazdasági befolyása alatt, sok külföldi szervezetet és politikust, köztük nemzetközi szervezeteket is, olyan mértékig befolyásoltak, hogy a KKP oldalára álltak, és szolgálatkészen segítik az ártalmas kommunista rendszert. Közben szemet hunynak a központi kínai hatóságok által elkövetett leírhatatlan bűncselekményekkel szemben.
Az utóbbi évtizedekben Kína jelentősen kiterjesztette a hatalmát gazdasági és geopolitikai téren is. Megtévesztve a világot a „Kína békés felemelkedése” szlogennel, a kommunista rezsim arra ösztönözte a külföldi kormányokat és nemzetközi vállalatokat, hogy fektessenek be Kína gyorsan fejlődő piacaiba.
Azonban a KKP soha nem adta fel az osztályharc és a totalitárius ellenőrzés ideológiai irányelveit. A Tiananmen téri mészárlás óta eltelt 30 évben, valamint az 1999 elején elkezdődött, a Fálun Gong meditációs gyakorlattal szembeni üldözésen át, a minden vallás és független gondolkodás szisztematikus üldözéséig, az emberi jogok helyzete a Kínai Népköztársaságban csak romlott.
A KKP és a kommunizmus valódi természete az The Epoch Times olvasói számára már régóta ismert. Tizenöt évvel ezelőtt a The Epoch Times közzétette a „Kilenc Kommentár a Kínai Kommunista Pártról” szerkesztői sorozatot, amely megteremtette a gyökereit Kínában egy a kommunizmus elutasítására induló mozgalomnak. 2004 óta több mint 350 millió ember bontotta fel a tagságát a párttal és annak kapcsolódó ifjúsági szervezeteivel.
A mai KKP által eltérített geopolitikai környezettel összefüggésben nézve az eseményeket, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által koronavírusnak nevezett járvány földrajzi eloszlása rávilágít a végzetes veszélyre, mellyel a kommunizmus kísértetéhez igazodók néznek szembe.
A COVID-19 elterjedésének megakadályozása érdekében fertőtlenítő védőfelszerelést viselő dél-koreai katonák egy szöuli bevásárlónegyedben, 2020. március 4-én. (Jung Yeon-je / AFP a Getty Images segítségével)
Kínán kívül a COVID-19 elterjedése Olaszországban, Iránban, Dél-Koreában és Japánban a legsúlyosabb. Ezeknek az országoknak nem mindegyike található Kína közelében, de mindegyiknek széleskörű érdekeltségei fűződnek a Kínai Népköztársasághoz.
Olaszország, Kínán kívül a leginkább érintett ország, március 10-én az első (és egyetlen) G-7 nemzet volt, amely aláírta a kínai „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezést. A gyengülő gazdaság támogatása érdekében Olaszország arra törekedett, hogy megszerezze a kínai piacot luxuscikkeinek eladására.
Mivel a járvány kitörése arra késztette a kormányt, hogy az országot lezárja, az ilyen távlatokat felfüggesztették.
Olaszország rengeteg testvérvárosi megállapodást írt alá Kínával, köztük Milánó, Velence és Bergamo városaival. Ezeket a területeket sújtja a vírus leginkább.
A Közel-Keleten Iránban nőtt meg a fertőzések száma, különösen a kormányzati tisztviselők körében.
Az iráni rezsim 2016-ban kötött átfogó stratégiai partnerséget Kínával, és kapcsolata Pekinggel már évekkel ezelőtt elkezdődött. Irán, a nemzetközi szankciók megsértésével, embargóval sújtott termékeket importált Kínából, miközben folytatta az olaj értékesítését Kínába. Az Iráni Iszlám Köztársaság február végéig engedélyezte a repülést négy nagy kínai városból oda és vissza.
Az iráni állampolgárok által titokban készített felvételek emlékeztetnek a vuhani tragédiára, amelyeken túlhajszolt orvosi személyzet látható, a kórházi padlón legyengült betegek és hullazsákok hevernek.
A közösségi médiában testekről készült felvételek a Behesht-e Masoumehi hullaházában, Qomban, Irán. (Pillanatkép)
És bár az iráni hatóságok által közzétett hivatalos adatok a halálesetekről és a megerősített esetekről elmaradnak az olasz számok mögött, valószínű, hogy a járvány valós mértékét továbbra is durván alul jelentik. A rendelkezésre álló adatok áttekintése alapján a The Washington Post által március 5-én idézett epidemiológus becslése szerint az Iránban fertőzött személyek tényleges száma akár 28.000 is lehet, majdnem ötszöröse annak, amit a rezsim jelentett.
A történelem tanulságai
A szárazföldi Kínához való közelsége és kiterjedt üzleti kapcsolatai ellenére, Tajvanon viszonylag kevés fertőzés történt.
Január 26-án a John Hopkins Egyetem Tajvanról azt állította, hogy a Kínán kívüli járvány második legnagyobb kockázata. Az erőteljes megelőzési intézkedések azonban hatékonynak bizonyultak.
A tajvani tisztviselők 2019. december 31-én megkezdték a repülőgépek felszállásának és az utasok ellenőrzését, miután a vuhani hatóságok először megerősítették a járvány kitörését. Február elején Tajvan betiltotta a Kínába utazó külföldi állampolgárok belépését. Március 10-ig csak 47 megerősített eset volt Tajvanon. Az önálló irányítással rendelkező szigetet a járvány elleni védekezés modelljeként tartják számon, annak ellenére, hogy többször megtagadták a részvételét a KKP-való jó viszonyt ápoló WHO-ban.
Ahogy a kínai ügyek kommentátora, Heng He mondta, Tajvan tisztában van a kommunista rezsimmel, és talán ő lehet az egyetlen állam, amely megtanulta a 2003-as SARS-járvány tanulságait, amely szintén Kínában kezdődött.
Hongkongban, ahol a lakosság milliói álltak szemben azzal, hogy tavaly óta Peking beavatkozik a város szabadságába és a jogállamiságba, a járvány hasonlóan visszafogott volt.
Ezzel szemben Japán, bár geostratégiai szempontból nem igazodott Kínához, a profitot az óvatosság elé helyezte. Mivel kínaiak milliói utaznak évente Japánba vásárolni és városnézésre, az ország lassan zárta be határait a szárazföldi Kínából érkezőkkel szemben. Japán az első országok között volt, ahonnan Kínán kívüli eseteket jelentettek be.
A közelmúltban a KKP megpróbálta úgy ábrázolni a koronavírus járvány drákói kezelését, mint a párt tekintélyelvű rendszerének diadalát. Ám a kínai történelmi adatok jóval kijózanítóbbak. Az évszázadok során a pestis és más csapások a császári dinasztiák bukását jelezték.
A történelmet tükörként tekintve, ahogy azt a régi kínai tudósok tették, nyilvánvaló, hogy a koronavírus járvány a KKP-vel és annak 70 éves brutális uralmával összefüggésben álló csapás. És ma a világ egy összekapcsolt közösség. Bármely ország, közösség vagy szervezet, amely túl közel áll a KKP-hoz és áldozatul esik a megtévesztésnek, meg fogja ízlelni ennek a kapcsolatnak a keserű gyümölcsét.
Forrás: Editorial: Where Ties With Communist China Are Close, the Coronavirus Follows
* * *
tovább ...