Nem vagyok Fálun Dáfá gyakorló, de az édesapám igen. Habár nem gyakorlom a Fálun Dáfát, határozottan hiszem, hogy a Fálun Dáfá egy nagyszerű spirituális gyakorlat. Tanúja voltam, hogyan mentette meg a családomat és alakította át az édesapámat egy rossz emberből egy felelősségteljes férjjé és egy csodálatos apává.
Fiatalkoromban a családom aránylag jó anyagi helyzetben volt. Az apám nemcsak teljes munkaidőben dolgozott, hanem kis vállalkozásokat is vezetett mellette. A barátaim irigyeltek, mivel mindig volt tartalék pénzem, amit elkölthettem.
De az apám belesüllyedt a szerencsejátékba. Bármikor megemlítették a mahjongot, mindent elfelejtett, és leült játszani. Majd hazajött, veszekedett anyámmal, ha elvesztette a pénzét.
Szeretett dohányozni és gyakran kérte tőlem, hogy gyújtsak neki cigarettát.
1998-ban a családom a teljes káosz felé haladt, mikor az anyám idegösszeroppanást kapott. Hirtelen elkezdett kiabálni és értelmetlenséget beszélni. Akkor hét éves voltam.
Az apám ugyanabban az évben elkezdte gyakorolni a Fálun Gongot.
Az apám elvitte anyámat az összes orvoshoz. A családom megtakarításai hamar kimerültek, de nem volt jel arra, hogy anyám felépülne. Számtalan őrült dolgot csinált, mint tűzgyújtás, öngyilkossági kísérlet, kifutott a házból minden ok nélkül, megütötte az embereket, összetört eszközöket, stb.
Ezek a cselekedetek egy nap oda vezettek, hogy anyám kiugrott egy épület harmadik emeletéről. A kollégái nagylelkű adományt adtak össze, ezzel lehetővé téve számunkra, hogy az anyánkat kórházba vigyük sürgősségi ellátásra. Az orvosok azt mondták, eltört a lába és a csípője.
A családomnak nem volt pénze, hogy kifizesse a műtétet. Néhány álmatlan éjszaka után apám eldöntötte, hogy hazaviszi anyámat.
Az anyám egész napját ágyban töltötte, míg apám dolgozott, hogy támogassa a családot. Az ebédszünetében hazafutott, hogy főzzön és megetesse az anyámat, aztán visszarohant dolgozni. Este segített anyámnak megfürdeni, orvosságokat adott a sérüléseire és megetette.
Szerencsére apám talált népgyógyászati doktort, aki meggyógyította anyám csontjait, ami sokkal olcsóbb volt, mint a kórház. Az anyám felépült.
De az ideggyengesége megmaradt. Apám rendíthetetlenül folytatta ugyanazt a rutint mindennap: megfürdette, ételt főzött számára és tisztába tette. 18 éve csinálja ezt.
„Nem vagy fáradt?” – kérdeztem. „Gondoltál rá valaha, hogy abbahagyd?”
„Ez egy felelősség, és ez alapvető követelmény egy Fálun Dáfá művelő számára.” – válaszolta. „Ha nem gyakoroltam volna a Fálun Dáfát és nem kaptam volna ilyen erős spirituális támogatást, képtelen lettem volna folytatni. Annyira könnyű lenne egyszerűen abbahagyni a keresését, mikor elfutott otthonról.”
Nem gyakorlóként nem tudom megmondani, hogyan teszi lehetővé a Fálun Dáfá, hogy megváltozik egy ember legbelül. De a saját szememmel láttam, hogy az apám teljes átváltozáson ment át. Jó értelemben. Egy szerencsejáték-függő nem törődöm emberből egy felelősségteljes férfi, férj és apa lett.
Több millió ember van, aki gyakorolja a Fálun Dáfát. Még a Kínai Kommunista Párt teljes betiltása és üldözése alatt is folytatják a hitük megőrzését, valamint őszinték, kedvesek és toleránsak. Nem versenyeznek a személyes előnyökért és hajlandóak áldozatot hozni másokért. Mindig magukba néznek, hogy megkeressék a saját hibáikat ahelyett, hogy másokat okolnának. Hát nem csodálatos?
Ezért, ha valaki megkérdez engem: „Mi a véleményed arról, hogy az édesapád Fálun Dáfát gyakorol?” Csak annyit mondok nekik: Úgy gondolom, ez csodálatos!”
Forrás: Falun Dafa as Seen Through My Eyes
* * *
tovább ...