Huszonkét éve gyakorlom a Fálun Gongot. Nagyon sokat változtam az évek során, egy szégyenlős, félénk, és határozatlan lányból egy szilárd, magabiztos Fálun Gong művelő lettem.
Minden olyan szokványosnak tűnt, amikor elkezdtem a Fálun Gongot gyakorolni. Takarítottam a házat, miközben a szüleim a Mester tanításait hallgatták. Nagy hatást gyakorolt rám a tudás, amit kifejtett különböző területeken: voltak információk az asztronómiáról, fizikáról, matematikáról, Kínai orvostudományról… Én is meg akartam tanulni ezeket a dolgokat, és így kezdtem el gyakorolni.
Egy félénk és határozatlan lány
A leendő férjem egy főiskolás csoporttársam volt. Nem sokkal azután, hogy elkezdtem gyakorolni a Fálun Gongot, randira hívott. Úgy megijedtem, hogy nem tudtam mit tegyek. Azt mondtam neki, hogy anyám beleegyezését kell kérnem. Egy parkban találkoztam vele azon a hétvégén, de továbbra sem voltam biztos abban, hogy kapcsolatot szeretnék kezdeni vele. Megkérdeztem tőle, hogy miért engem választott, amikor olyan sok okos és szép lány van itt körülöttünk. Azt mondta, hogy figyel már egy ideje, és én egy erkölcsös lány vagyok. Szavainak köszönhetően, beleegyeztem a találkába.
Később, a korábbi barátnője, aki szintén a csoporttársunk volt, felkeresett és elmondta, hogy ők majdnem összeházasodtak! A tradíciókhoz erősen kötődő fiatal nőként, le voltam döbbenve. Megkerestem őt munka után, és megkérdeztem tőle, hogy amit a volt barátnője mondott igaz-e. Igennel válaszolt. Összetört a szívem. Nem tudtam abbahagyni a sírást, amikor egyedül maradtam, és úgy kellett tennem,a szüleim előtt, és amikor munkában voltam mintha semmi sem történt volna. Rádöbbentem milyen fájdalmas tud lenni az érzelem.
Egy napos délutánon, Fá tanulás után, hirtelen megértettem, hogy a Fá milyen hatalmas és mindent magában foglal. Miért nem tudok túljutni a múltján? Nem kellene kitárni a szívem? De igen! Életemben először meghoztam egy fontos döntést nyugodt és békés elmével.
Az anyósom egy gyönyörű, okos, határozott asszony volt. Nem gyakoroltam rá nagy hatást, amikor először találkoztunk, mivel úgy érezte túlságosan átlagos vagyok a fiához. Az esküvő után együtt éltünk. Tiszteletet mutattam felé, és sokat segítettem neki, hogy alkalmazkodjak a szokásaihoz és az életstílusához. Fokozatosan megváltozott és szívesen beszélgetett velem.
Egyszer, a nővére megkérte, hogy adjon kölcsön neki. Aggódva, hogy a férje mérges lesz, ha kölcsön adja a pénzt, anyósom nem adott azonnal választ a nővérének. Mondtam neki, hogy van kb. 70.000 jüanom félre téve, és ha nincs neki elég, akkor használhatja az enyémet. Nagylelkűségem mélyen meghatotta. Később mondta a férjének: „Mostanság hol találsz egy ilyen lányt? Gondolkodás nélkül belegyezett, hogy kölcsön adjon nekem! Milyen önzetlen!”
Amikor elkezdődött a Falun Gong üldözése 1999-ben, anyósomat félre vezette a Kínai Kommunista Párt (KKP) propagandája, és bizalmatlanná vált a Falun Gonggal szemben. Addigra már külön laktunk. Amikor a fiam megszületett, a szüleim jöttek segíteni. Mivel anyósomat megtévesztette a propaganda, és mivel a szüleim mindketten gyakorlók, tartott tőle, hogy árthatnak a babának. Egy nap megjelent az otthonomban és követelte, hogy a szüleim azonnal távozzanak. Aztán elvitte a fiunkat magához, és azt mondta, hogy majd ott gondoskodik róla.
A szüleim és én megértettük, hogy félre vezette őt a KKP propagandája, így nem tápláltunk haragot felé. Ehelyett méltányoltuk a babáról való gondoskodásban nyújtott segítségét. A szüleim meglátogatták őt időről időre. Végül a kapcsolatuk anyósommal jobbra fordult. Elfogadta, hogy a szüleim nagyon jó emberek.
Kilépés a Kínai Kommunista Pártból és annak szervezeteiből
A bácsikám a bírósági rendszerben (bírói testületnél) dolgozott. Amikor egy nap arra kértem, hogy lépjen ki a KKP-ből, nagy meglepetésemre beleegyezett. Azt mondta: „Régóta tudom már, hogy a KKP nem jó, és évek óta ki akartam már lépni. Túl régóta dolgozom ezen a területen, és túl sokat tudok!”
Apósom szintén felsőfokú végzettségű, de egy kicsit önfejű. Nem adtam fel vele kapcsolatban, folyamatos igaz tények tisztázása után az évek során, végül ő is kilépett a KKP-ből.
Anyósomnak szintén beszéltem a KKP-ről és, hogy hogyan üldözi a párt igazságtalanul a Fálun Gongot, de a gyakorlással kapcsolatos félreértései nem változtak. Tüdőrákot találtak nála 2011-ben, és hogy jobb ellátást kaphasson, a másik fiához Dél-Kínába költözött. Amikor csak a fiamnak iskolai szünete volt, elvittem meglátogatni a nagymamáját. Aki borzalmas kemoterápián ment keresztül. Megrémítette, hogy látott embereket meghalni, és volt egy rémálma, amiben egy mély, sötét lyukba esett.
Fogtam a kezét, és nyugtattam, mondtam neki, hogy ne féljen. Elmondtam neki, hogy miért fontos, hogy kilépjen a KKP-ből, és az ahhoz kapcsolódó szervezetekből. Ezúttal belegyezett, hogy kilépjen a KKP-ből, hozzátéve: „Te vagy az egyetlen, aki igazán megért engem.” Azt is mondta: „Amikor veled vagyok, nem félek és jól érzem magam.”
Miután anyósom eltávozott, volt egy nagyon valóságos álmom. Eljött meglátogatni, és az arca sötét volt és fakó. Nem jutottak eszébe a szavak, amiket tanítottam neki. Lassan és tisztán elmondtam neki újra: „A Fálun Dáfá jó!” Az arca hirtelen fényt sugárzott, és vidám és boldog lett: „Ez az, most már emlékszem!”
“Ez a gyerek olyan szerencsés”
A családommal nyári vakációról jöttünk vissza 2008-ban, volt egy súlyos balesetünk. A zűrzavar közepén nem találtuk a kilenc éves fiamat! A fűben fekve találtuk meg egy töltésen az út szélén mintha aludna.
Szorosan tartottam, ahogy a kórházba mentünk. Folyamatosan ismételtem neki: „A Fálun Dáfá jó!” Lassan ébredezett és kezdett beszélni hozzám. Azt mondta hányingere van, és hányni fog. A hányás után nyugodtan pihent az ölemben. Az orvosi vizsgálat nem mutatott ki problémát, de az orvos bent tartotta megfigyelésre. A közlekedési rendőr mormogta magában, hogy három baleset volt 9:00 előtt ezen a reggelen, egy halállal, egy ember lebénult, de ez a gyerek: „Ez a gyerek olyan szerencsés”
A következményektől tartva, a sofőr kezdetben elutasította a személyazonosságának felfedését. Később elmondta, hogy katona, aki speciális küldetésen van. Mondtam, hogy ne aggódjon, mert a fiam rendben lesz. Én magam Fálun Gong gyakorló vagyok. Nem számít ki vagy, vagy mit csinálsz, emlékezz ezekre a szavakra: „A Fálun Dáfá jó”. Meg volt hatódva. „Még nem találkoztam senkivel, aki olyan kedves, mint te.” A következő két évben időnként felhívott, hogy a fiam felől érdeklődjön.
A munkahelyünk egy nagy reformon ment keresztül 5 évvel ezelőtt. Mindenki aggódott az elbocsátások miatt. Én csak azt éreztem, hogy hagyom a Mestert elrendezni mindent, és én csak egy helyet akarok, ahol tanulhatom a Fát. Később egy új pozícióba helyeztek, ahol nem csak a Fá tanulásra volt időm, hanem gyakorló társakkal is kapcsolatba kerülhettem!
Elvittem a fiam egy útra Tajvanba, abban az évben, amikor befejezte a középiskolát. Olyan sokat változtam! Nem érzem magam többé félénknek és ijedtnek. Képes vagyok nyugodtan és okosan kezelni a dolgokat. Mindig velem vannak a Fa tanítások, amivel mindent kezelni tudok. Biztonságban és védelmezve érzem magam.
A történeteim átlagosak, de mégis különlegesek. Nagyon hálás vagyok a Fálun Gongnak. Nem csak jó egészségnek örvendek, hanem a szívem is nyugodt és békés, és képes vagyok a Fá alapelvei szerint megítélni a dolgokat.
Forrás: Ordinary Stories on an Extraordinary Journey
* * *
tovább ...